A Szegedi Törvényszék bírói botrányai után itt a következő, ezúttal a Veszprémi Törvényszéken, amely az OBH-ig is felérhet. Az egészen abszurd „összeférhetetlenségi” ügy szereplői dr. Hock Ernő, Ajka kiemelt cégjogásza, aki a szocialista Schwartz Béla vezette önkormányzat cégeinek ügyeiben is eljár, illetve sógornője, Szentgyörgyi-Bíró Enikő, a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának csoportvezető bírója, 2019 óta elnökhelyettese, nem mellesleg a Veszprémi Törvényszék elnöki posztjának várományosa.

Bár a példátlan összeférhetetlenségi botrány miatt már belső vizsgálatot is lefolytatott az Országos Bírói Hivatal, az csak a napokban, egészen véletlenül tudódott ki, méghozzá a Parlamentben.

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának november 14-i ülésének jegyzőkönyvében olvasható – amelyet a Magyar Jelen az egyházi botrányok kapcsán vett górcső alá, hiszen ez is téma volt a bizottsági ülésen -, hogy Kovács Zoltán, a bizottság alelnöke kérdést intézett Senyei György Barnához, az OBH elnökéhez. Egy Veszprém vármegyében nagy viharokat vető ügy után érdeklődött, miszerint a Veszprémi Törvényszék egyik vezető tisztségviselője éveken át járhatott el összeférhetetlen módon közeli hozzátartozója ügyeiben. Kovács Zoltán megkérdezte az OBH elnökét, hogy ez egyáltalán hogyan lehetséges.

Senyei György Barna néhány mondattal letudta az egészen abszurd ügyet, amelynek a hátterében jóval több húzódhat meg, mint egy egyszerű nem jelentett összeférhetetlenség.

Az OBH elnöke annyit mondott a jegyzőkönyv szerint, hogy a kérdésben vizsgálatot rendeltek el, amely széleskörűen feltárta a problémát. De, hogy mégis mire jutott a vizsgálat, mit állapítottak meg, és esetleg milyen szankciókban részesítették a szóban forgó bírót, arról már egy szót sem ejtett. Tovább lapoztak, mintha mi sem történt volna.

Olyan nagyot nem üthettek a botrányban érintett bírón, Szentgyörgyi-Bíró Enikő ugyanis a minap már a megbízólevelét is átvette. Mostantól már teljeskörűen gyakorolja a Veszprémi Törvényszék elnöki jogkörét. Egyébiránt az elnöki poszt első számú várományosa is ő.

Mielőtt számba vesszük, ki kicsoda az újabb bírósági botrányban, tisztázzuk, hogyan is működik az úgynevezett kizárási indok a bíróságokon, amelynek félvállról kezelése miatt néhány éve több szegedi bírót is szolgálati bíróság elé állítottak. Amennyiben egy ítész közeli hozzátartozójának, családtagjának bírósági ügye van, az adott bíróság, ahol a rokon valamilyen vezető tisztséget tölt be, nem járhat el. Be kell jelentenie a kizárási indok fennállását, és az ügyet ebben az esetben másik bíróságra szignálják. Kiemelten összeférhetetlen egy ítésznek eljárni saját hozzátartozója ügyében, ha ilyen véletlenül előfordulna, hogy rászignálják az ominózus ügyet, azonnal jelentenie kell. Ez magától értetődő szabály, amely alapfeltétele annak, hogy a bíróságok függetlenségére a gyanú árnyéka se vetüljön. A szabályozás szerint a sógor olyan családi kapcsolat, amely miatt a kizárási indok fennáll, emlékeztet a lap.

Szentgyörgyi-Bíró Enikő 2013 óta a Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának csoportvezető bírája. 2019-ben pedig az OBH elnöke a Veszprémi Törvényszék elnökhelyettesének nevezte ki. A hozzátartozó, a házastársának a testvére pedig egy ajkai ügyvéd, méghozzá nem is csak egy ügyvéd a sok közül…

Hock Ernő kifejezetten cégügyekre, munkajogra specializálódott. Helyi források szerint olyan kiépült kapcsolatrendszere van - középpontban Schwartz Béla szocialista polgármesterrel -, hogy ennek is köszönhetően a legjelentősebb ajkai cégek képviseletét az ő irodája látja el, ideértve önkormányzati cégeket, kiemelt ipari vállalatokat.

Joggal merül fel a kérdés, mindehhez mennyiben járulhatott hozzá, hogy közben Hock Ernő sógornője nem más, mint a területileg illetékes Veszprémi Törvényszék Cégbíróságának csoportvezető bírája, évek óta az egész törvényszék elnökhelyettese. Kiváltképp annak fényében, hogy a nyilvánvalóan fennálló kizárási indoki egészen elképesztő módon egyiküket sem zavarta.

A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága hosszú éveken át járt el minden gond és probléma nélkül azon cégek ügyeiben, amelyben a sógor volt a jogi képviselő. Szentgyörgyi-Bíró Enikőt a rokonság abba sem gátolta meg, hogy ő maga járjon el bíróként a sógora által képviselt ügyben.

Több tucat ügyről lehet szó, amelyek esetében most az is felmerül, hogy bármilyen végzés, bejegyzés, bírósági intézkedés – amely ebben a formában, összeférhetetlen módon született – törvényes és érvényes-e.

A botrányban komoly árbevételű, sőt a legnagyobb ajkai cégek is érintettek lehetnek, illetve közvetve maga az önkormányzat is.

Azt, hogy az összefonódás hogyan derült ki, egyelőre nem világos. Ahogy most még az is kérdéses, hány éven keresztül folyhatott az égbekiáltó jogtalanság akadálytalanul és összesen hány ügyet érint. Mi lesz a sorsuk a botrányban érintett cégeknek?

Azt is homály fedi, mikor és miként indult el a vizsgálat. Annyit sikerült erről megtudni, hogy a Veszprémi Törvényszék elnöke, dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit, akinek egyébként most járt le a mandátuma, kivizsgálta az ügyet, és felterjesztette az OBH-ra. A OBH-vizsgálatról azonban mindössze két mondatban adott tájékoztatást az Igazságügyi Bizottság alelnökének a legmagasabb bírói szerv elnöke. Arról végképp nem is beszélve, hogy a vizsgálat eredménye sem ismert, amely Senyei állítása szerint “széles körben tárta fel a problémát”.

A Magyar Jelen megkereste az Országos Bírói Hivatalt, amelytől azt kérdezték:

Kérdéseikkel Szentgyörgyi-Bíró Enikő immár megbízott bírósági elnököt is megkeresték, továbbá az OBH-nak a fenti adatokra vonatkozóan közérdekű adatigénylést is benyújtottak. Az elmúlt 24 órában a kérdésekre válasz egyik helyről sem érkezett.