Február 24-én közölte az Eurostat az új cégregisztrációk és a csődök adatait. Az első adatközlés esetén csak a 2024 év harmadik és negyedik negyedéves regisztrációk és csődök 2021 évihez viszonyított értékét jelentette meg a gazdaságok egészére és a főbb ágazatokra,
majd kiadta a 2018-tól 2024 végéig terjedő időtáv adatait is negyedéves bontásban.

EU-szinten 2024 negyedik negyedében a harmadik negyedévhez viszonyítva, enyhe csökkenés látszik a csődök és kisebb javulás a regisztrációk tekintetében. Az új regisztrációk és a csődök száma általában a nagy változások idején egyszerre növekszik.

Vannak ugyanis cégek, amelyek nem tudnak alkalmazkodni az új viszonyokhoz, mások számára pedig éppen ezek közepette nyílnak meg új lehetőségek.

Fontosak azonban a hosszútávú tendenciák is.

A következő két ábrán a 2022-2024-es időtartam alatt Magyarországon negyedévente bekövetkezett regisztrációk és csődök 2021 évi átlaghoz viszonyított adatait látjuk. Az adatok százalékos változást mutatnak. Megjegyzendő, hogy ez a viszonyítás csak a növekményt, vagy csökkenést érzékelteti, a regisztrációk és csődök abszolút nagyságát nem látjuk.

Az 1. ábra arra világít rá, hogy az adott időtartam alatt a vizsgált ágazatok közül csupán egy nagy összefoglaló ágazatban, az oktatás, egészségügy és szociális munka területén nőtt minden negyedben a cégregisztrációk száma a 2021 évi bázishoz képest. 2022 harmadik negyedében egy jelentős kiugrást is látunk.

Ezen kívül növekedés következett még be 7 negyedévben a közlekedés, raktározás ágazatban és 2022 harmadik negyedében az iparban.

A regisztráció szám a teljes vizsgált időtávon az építőiparban volt a legalacsonyabb, ezt követte az ipar. Az építőipar és az ipar különösen 2024-ben mutat gyenge teljesítményt, bár az ipari regisztrációszám 2024 harmadik negyedéről a negyedik negyedére enyhén emelkedik, de így is csak a 2021 évi regisztrációk 70,7 százalékát éri el az értéke.

2024 utolsó negyedében jelentősebb regisztrációszám-növekedés a szálloda, vendéglátás területén látható, de ez az ágazat sem éri el 2024 végén a 2021 évi regisztrációszámot. Érdekesek a kereskedelmi regisztrációs adatok, amelyek szintén minden negyedben alacsonyabbak a 2021 évinél, de nem sokkal maradnak el attól.

Amire viszont különösen fel kell figyelni, az infokommunikációs szektor, ahol 2022 első negyedéhez képest 2024 negyedik negyedére 24 százalékkal csökkent a 2021 évihez mért regisztrációk száma.

Csökkenés történt még 2024 harmadik negyedéről a negyedik negyedre is, miközben az EU-ban növekedett a regisztrációszám.

A 2. ábra a csődök alakulását szemlélteti.

A 2. ábrán szinte minden negyedévben jelentős csődszámnövekedést tapasztalunk. Némi csökkenés 2021-hez képest - az építőipar és az infokommunikáció kivételével - 2022 második negyedében látható. Enyhe csökkenést tapasztalunk továbbá az oktatás, egészségügy, szociális területen bekövetkező csődszámban 2022 első és második negyedében.

A csődök esetén is az infokommunikációs ágazat adatai ugranak ki szinte a teljes időtávon.

Például 2023 harmadik negyedében az 1005,9-es érték azt jelzi, hogy 2021-hez képest ebben az ágazatban kicsit több, mint tízszeresre nőtt a csődök száma. Tegyük hozzá, hogy azzal az adattal nem rendelkezünk, hogy mennyi volt a 2021 évi átlagos csődszám, amihez a 10-szeres növekedést mérjük.

Kiugróan magasak a csődadatok 2023 második-harmadik negyedében az építőiparban és a kereskedelemben, valamint az oktatás, egészségügy, szociális munka területén.

Összességében a teljes gazdaságban is a 2023 második-harmadik negyedének magas csődszámnövekedési adatai emelkednek ki.

Feltűnő viszont, hogy a teljes gazdaságban, továbbá – az infokommunikáció kivételével – az összes vizsgált ágazatban még 2024 harmadik negyedéről a negyedikre is nőtt a csődök száma, és kiemelkedően magas volt a növekedés az oktatás, egészségügy, szociális munka területen.

Az új regisztrációk és a csődök egyenlege a gazdasági szerkezet változását is érzékelteti. Csökkenő regisztráció és növekvő csődszám egy adott ágazatban az ágazat gazdaságon belüli szerepének gyengülését jelzi. A teljes vizsgált időszakra, valamennyi ágazatra az összehasonlítás csak egy hosszabb tanulmányban végezhető el.

Ezért kiemeljük a 2024 évi adatokat és azokat V4-es összehasonlításban vizsgáljuk meg néhány ágazatra. Ez látható az 1. táblázatban.

A V4-es összehasonlításból a következők tűnnek ki:

Összességében arra kell felfigyelnünk, hogy a magyar csődadatok kiemelkedően magasak, nemcsak a V4-eken belül, de az EU-s átlaghoz mérve is. Cégdemográfiai szóhasználattal élve sokkal több volt a céghalál, mint a cégszületés.

Különösen rossz születés-halálozás arányt a jövő szempontjából nagyon fontos infokommunikációs ágazatnál látunk.

A gazdaság gondjaira mutatnak rá a rossz építőipari és kereskedelmi cégdemográfiai adatok is. A teljes üzleti szektor esetén is csekély a regisztrációk és nagy a csődök száma. Érdekességként érdemes megvizsgálni a KSH friss, 2025. január 15-i jelentését a regisztrált vállalkozások számának alakulásáról.

A KSH szerint is 2021-ről 2024-re jelentős cégszám csökkenés következett be több ágazatban is. Az utolsó előtti oszlop szerint különösen nagy volt a csökkenés a mezőgazdaságban és szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek területén.

Ha viszont azt is figyelembe vesszük, hogy mennyi cég működik összesen az adott ágazatban, és ahhoz képest mennyi a százalékos csökkenés, akkor kiugróan magas csökkenés százalékot az élelmiszeriparban látunk.

Ezt követi a számítógép, elektronika, optika és a mezőgazdaság.

Fontos lenne még annak ismerete is, hogy jellemzően milyen méretű cégek szűntek meg. Más adatbázisokból arra lehet következtetni, hogy jellemzően a magyar tulajdoni kisvállalati szektorban szűnt meg sok vállalkozás.

A cégbejelentések és megszűnések nyilvánvalóan hatással vannak a beruházásokra. Ezt mutatják a KSH friss beruházási adatai. A KSH február 24-i adatai szerint 2024. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához mérve 13,8 százalékkal csökkent Magyarországon a beruházások volumene.

Az előző évihez mérten ez folyamatosan a 9. csökkenő érték.

Ráadásul a csökkenés mértéke hat esetben meghaladta a 10 százalékot. A 2021 negyedéveinek átlagához viszonyítva a 2024 évi csökkenés mértéke 21,4 százalék.

Összefoglalásként az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy amint a népesség-demográfiánál, úgy a cégdemográfiánál is az egyensúly fenntartása kulcskérdés. Éppen úgy, mint a népességszám esetén: annak alakulása is nemcsak a születések, hanem a halálozások számának alakulásától is függ.

Éppen ezért nem csak az új cégek létrehozására, de a meglévők sikeres működéséhez szükséges feltételek biztosítására is hangsúlyt kell fektetni, beleértve a környezeti kiszámíthatóságot, az adó-és járulék terheket, a jog- és vagyonbiztonságot.

Kétségtelenül jót tehet a gazdaságnak, ha sok olyan új cég kezdi meg működését, amely segíti a gazdaság változások között is sikeres működését. Azonban, ha közben nagy a csődbemenő cégek száma, akkor annak okait is ki kell deríteni és orvosolni kell. Végül fontos annak objektív elemzése is, hogy miért esnek vissza az üzleti szektor saját forrású beruházásai.

Nem igazán jó megoldás ugyanis, ha ehelyett a beruházásokra költségvetési ráfordítással ösztönzi egy ország a cégeket. Kutatások bizonyítják, hogy ezek hatékonysága többnyire alacsonyabb, mint a céges saját forrásokból finanszírozottaké.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.

(Forrás: Növekedés.hu)