Új alkotmánybírókat választott az Országgyűlés kedden. A Fidesz javaslatára Polt Péter legfőbb ügyész és Hende Csaba országgyűlési képviselő is alkotmánybíró lesz a következő 12 évben. Polt az új pozíció miatt már le is mondott a Legfőbb Ügyészség éléről, a kabinetfőnöke, Nagy Gábor Bálint lehet az utódja a köztársasági elnök javaslatára. Hende 23 év után távozik a parlamentből, és ezzel az is biztossá vált, hogy jövőre nem indul el a szombathelyi választókerületben egyéni képviselőjelöltként, írja a Telex.
Zoom
Fotók: Bődey János / Telex
A titkos szavazáson Polt Pétert és Hende Csabát is 136 képviselő támogatta, Hadházy Ákos érvénytelenül szavazott. A DK már előre jelezte, hogy nem vesznek részt „a fideszes pártkatonákról döntő” szavazáson.
Május elején jutott eszébe Kövér Lászlónak, hogy az Alkotmánybíróság több mint egy hónapja a törvényileg előírt 15 helyett csak 12 fővel működik. A fideszes többségű igazságügyi bizottság azonban csak két fideszes jelöltet engedett az Országgyűlés elé, és a Mi Hazánk jelöltjeit leszavazták a bizottságban. Az alkotmánybírókról titkos szavazással döntött kedd reggel az Országyűlés, a titkos szavazáson a hónapokra kitiltott momentumos képviselők és Hadházy Ákos is részt vehetett.
„Mindig is érdekelt az alkotmányjog, elsősorban az alkotmányos identitás, a hatalmi ágak megosztása, a szuverenitás” – mondta a bizottsági meghallgatásán Polt Péter. Az 1994-es választáson még fideszes képviselőjelöltként indult, majd 2000-ben, az első Orbán-kormány alatt választották meg először legfőbb ügyésznek, és hat évig töltötte be a tisztséget. 2010-ben, a Fidesz első kétharmados győzelme után ismét őt nevezték ki a legfőbb ügyésznek, és komoly szerepe van abban, hogy az elmúlt 15 év olyan korrupciós botrányok sem jutottak bíróság elé, mint az Elios-ügy vagy a trafikmutyi.
Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón nem tartotta méltányosnak, hogy Poltot elfogultsággal vádolják csak azért, mert a rendszerváltás után a Fidesz tagja volt. Szerinte azt senki nem kifogásolta, hogy a két korábbi legfőbb ügyész, Györgyi Kálmán és Kovács Tamás a rendszerváltás előtt párttag volt.
Zoom
Poltot legutóbb 2019-ben erősítette meg a pozíciójában az Országgyűlés újabb kilenc évre, a mandátuma 2028-ig tartott volna.
Utódjáról így még idén, a 2026-os választás előtt dönthet a fideszes többségű Országgyűlés, és az új legfőbb ügyészt 2035-ig bebetonoznák.
Gulyás szerint a váltás ugyanakkor nem arról szól, hogy a Fideszben attól tartanának, elveszítik a jövő évi országgyűlési választást.
A másik új alkotmánybíró Hende Csaba szombathelyi országgyűlési képviselő, a törvényalkotási bizottság elnöke. Hende a Fidesz régi, megbízható tagja, 2002 óta országgyűlési képviselő. Az első Orbán-kormányban az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, 2010 és 2015 között pedig honvédelmi miniszter.
A bizottsági meghallgatásán elismerte, hogy a honvédelmi miniszterséget „nem tekintené jogi szakmai gyakorlatnak”, de ezután hozzátette: „ha ezt leszámítjuk, a diploma 41 évvel ezelőtti megszerzése után nagyon sok időt töltöttem a jogalkotás különböző területein”. A fideszes képviselő 2006 óta az összes választást megnyerte a szombathelyi központú választókerületben, de mostanra biztossá vált, hogy jövőre már nem indul újra ott. Orbán az év elején Vámos Zoltánt, Vas vármegye főispánját nevezte ki a választókerület elnökének.
Hende Csaba június 1-jén lép hivatalba az új pozíciójában, Polt Péter június 10-én. Az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.