Sorozatunk következő alanya Északkelet-Magyarországra kalauzol minket. A mára már teljesen elpusztult Füzérkő várát – jobban mondva azt a területet, ahol egykoron állt – a Bükkben találjuk, Bükkzsérc községtől 5 km-re északra. 
A 449 m magas Füzér-kőtől északkeletre, a hegy egyik kiemelkedő pontján állt az erősség, melyet a délkeleti szakadékot kivéve várárok vett körül, s amelynek elsődleges feladata pedig a járható út ellenőrzése volt, hiszen a várból kiválóan rá lehetett látni a Mezőkövesdet Diósgyőrrel összekötő középkori útra. Északnyugati peremén egy szakaszon még látszik az egykori várfal alapozása.
Füzérkő várát egyetlen helyen említik okleveles források, és jellemzően ez is az a momentum, amikor 1248-ban IV. Béla engedélyezte Lampert egri püspöknek, hogy felépíthesse az erősséget. Ez már bőven IV. Béla „második uralkodásának” idejében (vagyis a mongol invázió után) történt, és része volt annak az országos törekvésnek, hogy új, a korszakban modernebb kővárakat emeljenek, hogy sikeresebben védekezhessenek egy potenciális második tatárjárás esetén. Természetesen az utak megfigyelését is ebből az okból szorgalmazták.
Érdekes, hogy további források, oklevelek egyáltalán nem említik, még akkor sem, amikor elpusztult. Elképzelhető, hogy a tatárjárás okozta „sokkhatás” következtében, nem teljesen átgondolt koncepció mentén emelték, így a későbbiekben nem volt rá szükség, nem vették hasznát. Ez az első várrom a sorozatban, mellyel kapcsolatban ez az állítás több mint valószínű, hogy megállja a helyét.
Füzérkőnél régészeti kutatás nem volt, nem is olyan régen, a 20. század végén azonosították a romokat az egykori erősséggel. Van azonban egy más jellegű, a Magyar Királyság történetétől eltérő jelentősége a térségnek.
A vártól nem messze találhatóak régészeti és természetvédelmi szempontból is kiemelkedő cseppkőbarlangok, melyek a Bükki Nemzeti Park részei. A Füzér-kői-átjáró barlangrendszerében régészeti leleteket találtak a Magyar Királyságnál jóval korábbi időszakból. 1930-ban végeztek itt először próbaásatást (a munkálatok egészen 1932-ig tartottak), ekkor kerültek elő az első őskori kőszerszámok, cseréptöredékek.
A 20. század folyamán végig szakmai érdeklődés övezte (később előkerültek további őskori eszközök, emlőscsontok, stb.), több leírásban, ismertetőben szerepel, úgy is, mint kiemelt túracélpont. 2006-tól „megkülönböztetett védelmet igénylő barlang”.
Ezért is különös, hogy Füzérkő vára még az elmúlt században sem kapott különösebb figyelmet a régészektől, történészektől.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Korábbi részek:







 
 


