A múlt héten távozott posztjáról a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője, Fürcht Pál, akiről a HVG most azt írja, hogy részben azért távozott, mert szerinte jogsértő megoldásokkal szembesült az úgynevezett ukrán aranykonvoj ügyében. Az ügy ugyanakkor a lap írása szerint túlmutat önmagán, és kirajzolja azt is, hogy a jogilag, elvileg függetlenül eljáró ügyészek valójában nagyon is a politikai pártok befolyása alatt állnak.

Fürcht Pál távozásakor a hírek arról szóltak, hogy közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya között szakmai vita alakult ki az ukrán pénzszállítókkal kapcsolatos eljárás közben. „Ezen ügyben egyes nyomozástaktikai kérdésekben – bizonyos nyomozati cselekmények és a gyanúsítottként potenciálisan szóba jöhető személyek kihallgatásának sorrendje miatt – szakmai vita alakult ki a KNYF és a szakfőosztály vezetője között” – állt akkor a KNYF közleményében, a HVG szerint viszont nem túl bevett gyakorlat, hogy egy ilyen jellegű konfliktus miatt valaki lemondjon a posztjáról ügyészségi szinteken.

A HVG szerint nem egyszerű szakmai vita, hanem súlyos belső konfliktus állhat Fürcht lemondása mögött. A lap úgy tudja, hogy a főügyész elsősorban azt kifogásolta, hogy az ukrán pénzszállítók elleni aranykonvoj-ügyben a titkosszolgálatok nemcsak a felderítésben, hanem a büntetőeljárás során is aktív szerepet játszottak, holott erre jogilag nem lett volna lehetőségük.

Az ügyben a NAV is érintett volt, mivel a pénzmosás gyanúja miatt indult nyomozást a hatóság folytatta le. A HVG által ismertetett tanúvallomások szerint azonban a NAV vezetői is kétségeket fogalmaztak meg az akció megalapozottságával kapcsolatban. A lap szerint a pénzügyőrök csak azt követően hallgathatták ki az ukrán állampolgárokat, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei már intézkedtek velük szemben, miközben a pénzmosás gyanúját alátámasztó információk sem álltak rendelkezésre teljeskörűen. A NAV ugyanakkor a beszámoló szerint minden lépését ügyészségi döntésekre hivatkozva dokumentálta, ezért a felelősség kérdése elsősorban nem a hatóságnál merül fel.

A lap értesülései szerint Fürcht azt is sérelmezte, hogy a rajtaütés alapjául szolgáló feljelentés hiányos volt, és nem támasztotta alá megfelelően a pénzmosás gyanúját. Emiatt többször is kifogást emelt a titkosszolgálatok szerepvállalása miatt, álláspontja azonban szembement a Legfőbb Ügyészség vezetésének elképzeléseivel.

A HVG szerint a konfliktus túlmutat egyetlen ügyön, mert komoly törésvonalakat hozott felszínre az ügyészségi szervezeten belül. Fürcht lemondása után több vezető ügyész is kiállt mellette, miközben a Legfőbb Ügyészség közleményben próbálta egyszerű szakmai nézetkülönbségként bemutatni a történteket.

Mindez különösen kellemetlen lehet Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész számára, mivel a megjelent információk szerint a Legfőbb Ügyészség vezetése több ponton is felülírni vagy puhítani próbálhatta azokat a kifogásokat, amelyeket Fürcht a titkosszolgálatok szerepével kapcsolatban megfogalmazott. Emiatt, ha a mostani konfliktus hátterét részletesen vizsgálni kezdenék, az akár a legfőbb ügyész helyzetét is megrendítheti. A HVG szerint egy ilyen vizsgálattal akár Nagy Gábor Bálint lemondásának kérdése is napirendre kerülhet.

Ezzel együtt a büntetőeljárás akár magasabb politikai szintekig is elérhet: ha a nyomozás végül arra jutna, hogy az ukrán pénzszállítók jogellenes fogva tartásáért a TEK vezetése visel felelősséget, akkor a további politikai felelősség feltárása csak abban az esetben válhatna lehetségessé, ha a volt TEK-főigazgató, Hajdu János magasabb szintről érkező utasításokra hivatkozna. Ebben a forgatókönyvben a lap szerint Rogán Antal, sőt akár Orbán Viktor neve is előkerülhetne.

(24)