Alább a Magyar Nemzet mai, csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű) anyaga a cigányok iskolakerüléséről, ill. ottani terrorjáról. Kicsit polkorrekt, hurráoptimista az anyag, de így is „átjön” belőle az, hogy a legeslegfontosabb dolgot, a cigányok civilizálásának (egyik) fő kulcsát, a tanulásra való rábírásukat nem sikerült elérniük. Anélkül meg semmi értelme arra várni, hogy lehet ezzel a csődtömeggel bármit is kezdeni, hogy – valami szakmát kitanulva vagy egyenesen diplomát szerezve – normális, dolgozó, adófizető állampolgárokká váljanak...
Nem érték a tanulás
Tiltakozó petíció, mentorprogram, felzárkóztatás követte a „cigány iskola” felszámolását
Nyíregyházán az utóbbi években az önkormányzati iskolák évről évre nagyobb arányban fogadtak be roma gyerekeket. Ennek nemcsak demográfiai okai voltak, hanem például az is, hogy az egyházi intézmények, a hat- és nyolcosztályos középiskolák elszívták a középrétegek gyermekeit. Annak igyekeztünk utánajárni, hogy a nem cigány szülők évfolyamonként, illetve iskolánként milyen arányban tolerálják a cigány diákok jelenlétét, valamint hol van az a tűréshatár, amelynél átíratják a gyermekeiket másik iskolába.
Nyíregyháza tizennyolc normál és egy speciális önkormányzati iskolájában összesen 6416 diák tanul, kilenc százalékuk cigány. A nyírségi megyeszékhelyen a speciális iskolák tanulóinak becslések szerint a fele cigány származású. Három intézményben a roma gyerekek aránya 20 százalék körül mozog. Tizenkét önkormányzati általános iskolában rendkívül alacsony a roma tanulók száma.
Nyíregyházán 2007-ben megszüntették a Huszár téri, 13-as számú általános iskolát, amely a maga több mint 120 diákjával homogén cigány intézményként működött. A bezárás után a tanulókat szétszórták a város hat iskolájába.
„A Huszár téri iskola megszüntetése sajnálatos módon felülről erőltetett intézkedés eredménye volt. Annak ellenére, hogy az összes cigány szülő írásban tiltakozott az intézmény bezárása ellen, megszüntették az iskolát. Mégpedig titokban, a közvélemény és a nyilvánosság teljes kizárásával. Ez óriási hiba volt, ami számunkra komoly és terhes örökséget jelent" - nyilatkozta lapunknak Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, aki szerint az iskola bezárása nem tett jót a cigányok és a magyarok közötti kapcsolatoknak. Mint mondta, az intézkedés következtében komoly pánikhangulat alakult ki a szülők körében. Megindult az iskolák közötti migráció, azaz több szülő elvitte a gyerekét ezekből az intézményekből. Nem beszélve arról - mondta -, hogy rendkívül sok probléma volt ezekkel a gyerekekkel, ami újabb botrányokat és általános elkeseredést hozott magával. Kiemelte: több iskolában egész egyszerűen szétverték az osztályközösségeket. A helyzeten csak rontott, hogy a megyei cigány önkormányzat képviselői sem védték meg az iskolát, hanem az intézmény bezárása mellett kardoskodtak - mondta a város első embere.
„Szem- és fültanúja voltam annak, amikor a városháza dísztermében a cigány iskola pedagógusai sírva kérték az akkori városvezetést, hogy ne zárja be az intézményt" - nyilatkozta lapunknak Halkóné Rudolf Éva alpolgármester, aki szerint a Huszár téri iskola olyan eredményeket ért el, amelyekre nagyon büszkék voltak. Megteremtették a feltételeket a középiskolai továbbtanuláshoz, tánccsoportjuk, színjátszó körük működött, eredményesen szerepeltek a versenyeken - sorolta az alpolgármester asszony. Szerinte a cigány tanulók és pedagógusaik mindezt komoly sikerélményként élték meg. Ezt vették el tőlük 2007-ben.
A Huszár teret iskolák szerint körzetesítették, ami azt jelenti, hogy a roma gyerekeket szétosztották az érintett hat iskola között. Nem gondoltak azonban arra, hogy a cigányok esetében rendkívül zárt közösségről van szó, oktatásukat és lakásproblémáikat együttesen kell megoldani. Az új városvezetés végül ezért készítette el a nyíregyházi Huszár-tervet. „Tekintettel arra, hogy a romák kifejezetten jól érzik magukat a Huszár téren, és nem akarnak onnan eljönni, kidolgoztunk egy 500 milliós projektet, amely próbálja megoldani a lakásproblémáikat" - mondta lapunknak Kósa Tímea, Nyíregyháza gazdasági fejlesztésért felelős alpolgármestere. A városvezetés e program sikerétől (is) azt várja, hogy a cigány lakosok könnyebben integrálódnak majd a társadalomba. (Kuruc.info: tessék, megint kidobunk 500 milliót arra, hogy új lakásokba költöztessük ezeket az állatokat. Amit ugyanúgy tönkre fognak tenni, mint az előzőket [kezdőhivatkozás ITT]. Tessék mondani: nem lenne annak a pénznek máshol jobb helye?)
A Huszár téri gyerekek egy részét a Kazinczy Ferenc Általános Iskola fogadta be. Arra voltunk kíváncsiak, miként illeszkedtek be a cigány tanulók az iskolai környezetbe.
„A roma iskola megszüntetése előtt az egész tanári karunk kiment a Huszár téri intézménybe, bemutatkoztunk, majd az ottani tanulók és szüleik látogatták meg a mi iskolánkat" - idézte fel lapunknak Ördögh Jánosné, az iskola igazgatója, aki szerint a cigány tanulók beilleszkedése változó volt és természetesen diákfüggő. Az alsó tagozatosok sokkal könnyebben illeszkedtek be, mint a felső tagozatos korúak, hiszen a felsősök már öntörvényűek. Megszokták azt a miliőt, azt a környezetet - mondta -, amely korábbi iskolájukban már kialakult. A szakember úgy ítéli meg, hogy szerencsétlen döntés volt a felső tagozatos roma tanulók kiragadása megszokott iskolájukból. Az igazgatónő szerint az lett volna a helyes és egészséges megoldás, ha az átköltöztetést az alsó tagozatos gyermekekkel kezdték volna, igy lényegesen könnyebb lett volna a beilleszkedésük. Az iskola vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a beilleszkedéssel csupán néhány renitens tanulónak volt problémája, olyanoknak, akiknek magatartási gondjaik voltak. Mint mondta: olyan diákok is kerültek hozzájuk, akiknek az intellektusa nem érte el a megfelelő szintet, velük külön foglalkoztak. Jelentős lemaradásuk volt, mindenekelőtt az írás-, olvasás- és számoláskészségük (Kuruc.info: azaz a három legfontosabb dolog...) volt rendkívül gyenge. A felzárkóztatásuk komoly és lelkiismeretes pedagógiai munkát igényelt. Mindez az úgynevezett IPR-programban történt - mondta az igazgató -, amely két évig képességkibontakoztató programként működött az iskolákban. S hogy mi tartozik bele ebbe a programba? A tantárgyi képességfejlesztés, az óvoda-iskola átmenet áthidalása, a közösségfejlesztés, a mentálhigiénia, az önálló tanulásra való nevelés, a tanulás motiválása. Az igazgatónő szerint hasznosnak bizonyult, hogy a beilleszkedési időszakban mentori hálózatot alakítottak ki, azokat a nevelőket, akik addig régi iskolájukban foglalkoztak a roma diákokkal, szétosztották a befogadó hat iskolában, hogy a gyerekek beilleszkedését segítsék. Ezek a nevelők már ismerték a cigány gyerekeket, a szokásaikat, a hagyományaikat, a diákoknak tehát volt kapaszkodójuk.
Érdeklődésünkre, hogy miként fogadták a szülők a roma tanulók áthelyezését, Ördögh Jánosné azt mondta: „Mielőtt a Huszár téri gyerekek az iskolánkba jöttek volna, szülői értekezletet tartottunk, ahol beszámoltunk arról, hogy mi várható, milyen diákokat fogadunk be az intézménybe, ők milyen családból érkeznek, mik a fő problémáik, s hogy miként kívánja az iskola megoldani az integrációjukat, felzárkóztatásukat. Egyben megkértük a szülőket, hogy próbálják meg kulturáltan fogadni ezeket a gyerekeket. Tehát előre felkészítettük a szülőket, hogy ne érje őket meglepetés." (Kuruc.info: tessék, megint a fehérek szívnak, nekik kell alkalmazkodniuk, ahelyett, hogy az iskolákra kényszerített cigányt tűzzel-vassal viselkedni kényszerítették volna. De mit is várunk, ez így megy „hazánkban”, lásd még az ugyanezt művelő különböző tolerancia-tréningeket [kezdőhivatkozás ITT].) Az igazgatónő elmondása szerint etnikai probléma nem is volt. A gondok akkor kezdődtek, amikor egy-két komoly magatartásbeli problémákkal küzdő roma tanulóból olyan mértékű agresszivitás tört ki, ami már tűrhetetlen.
- Nagyon nehéz volt a szülőket ekkor visszatartani - mondta az igazgatónő -, petícióban tiltakoztak a történtek ellen. Miután azonban ezek a gyerekek elkerültek az iskolánkból, az említett problémák megszűntek.
Hozzátette, hogy most is komoly gondot jelent egy-két cigány tanuló több száz órás igazolatlan hiányzása, ami jelentősen hátráltatja a pedagógusok munkáját és a tanulók szellemi fejlődését, illetve felzárkóztatását. Nem beszélve arról - panaszkodott -, hogy a roma diákok trágár beszédét nem sikerült megfékezniük. (Kuruc.info: nesze neked „integrálás”, „megszelídítés”...) Sikerként számolt be viszont arról, hogy a pedagógusokkal szemben tanúsított tiszteletlen magatartást meg tudták szüntetni. Az igazgatónő szavaiból mindazonáltal kiderült, hogy a legnagyobb feladat megoldása még hátravan: a roma diákok, a roma közösség számára - egyelőre - nem érték a tanulás. (Kuruc.info: nem is lesz, hiszen eddig soha senki, sehol a világon, nem volt képes rávenni ezt az ember alatti söpredéket, hogy tanuljon. Még úgy sem, hogy évtizedeken keresztül próbálkoztak ezzel, iszonyú pénzeket beleölve az egész projektbe – lásd pl. a finn [a világ legiskolázottabb, legélhetőbb és egyik leggazdagabb, emiatt mucsaisággal, primitívséggel – szemben azzal, ahogy Magyarországról beszélnek a ballibek– nem vádolható állama] cigányok iskolakerülési, analfabetizmus-adatait.)
Nem érték a tanulás
Tiltakozó petíció, mentorprogram, felzárkóztatás követte a „cigány iskola” felszámolását
Nyíregyházán az utóbbi években az önkormányzati iskolák évről évre nagyobb arányban fogadtak be roma gyerekeket. Ennek nemcsak demográfiai okai voltak, hanem például az is, hogy az egyházi intézmények, a hat- és nyolcosztályos középiskolák elszívták a középrétegek gyermekeit. Annak igyekeztünk utánajárni, hogy a nem cigány szülők évfolyamonként, illetve iskolánként milyen arányban tolerálják a cigány diákok jelenlétét, valamint hol van az a tűréshatár, amelynél átíratják a gyermekeiket másik iskolába.
Nyíregyháza tizennyolc normál és egy speciális önkormányzati iskolájában összesen 6416 diák tanul, kilenc százalékuk cigány. A nyírségi megyeszékhelyen a speciális iskolák tanulóinak becslések szerint a fele cigány származású. Három intézményben a roma gyerekek aránya 20 százalék körül mozog. Tizenkét önkormányzati általános iskolában rendkívül alacsony a roma tanulók száma.
Nyíregyházán 2007-ben megszüntették a Huszár téri, 13-as számú általános iskolát, amely a maga több mint 120 diákjával homogén cigány intézményként működött. A bezárás után a tanulókat szétszórták a város hat iskolájába.
„A Huszár téri iskola megszüntetése sajnálatos módon felülről erőltetett intézkedés eredménye volt. Annak ellenére, hogy az összes cigány szülő írásban tiltakozott az intézmény bezárása ellen, megszüntették az iskolát. Mégpedig titokban, a közvélemény és a nyilvánosság teljes kizárásával. Ez óriási hiba volt, ami számunkra komoly és terhes örökséget jelent" - nyilatkozta lapunknak Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere, aki szerint az iskola bezárása nem tett jót a cigányok és a magyarok közötti kapcsolatoknak. Mint mondta, az intézkedés következtében komoly pánikhangulat alakult ki a szülők körében. Megindult az iskolák közötti migráció, azaz több szülő elvitte a gyerekét ezekből az intézményekből. Nem beszélve arról - mondta -, hogy rendkívül sok probléma volt ezekkel a gyerekekkel, ami újabb botrányokat és általános elkeseredést hozott magával. Kiemelte: több iskolában egész egyszerűen szétverték az osztályközösségeket. A helyzeten csak rontott, hogy a megyei cigány önkormányzat képviselői sem védték meg az iskolát, hanem az intézmény bezárása mellett kardoskodtak - mondta a város első embere.
„Szem- és fültanúja voltam annak, amikor a városháza dísztermében a cigány iskola pedagógusai sírva kérték az akkori városvezetést, hogy ne zárja be az intézményt" - nyilatkozta lapunknak Halkóné Rudolf Éva alpolgármester, aki szerint a Huszár téri iskola olyan eredményeket ért el, amelyekre nagyon büszkék voltak. Megteremtették a feltételeket a középiskolai továbbtanuláshoz, tánccsoportjuk, színjátszó körük működött, eredményesen szerepeltek a versenyeken - sorolta az alpolgármester asszony. Szerinte a cigány tanulók és pedagógusaik mindezt komoly sikerélményként élték meg. Ezt vették el tőlük 2007-ben.
A Huszár teret iskolák szerint körzetesítették, ami azt jelenti, hogy a roma gyerekeket szétosztották az érintett hat iskola között. Nem gondoltak azonban arra, hogy a cigányok esetében rendkívül zárt közösségről van szó, oktatásukat és lakásproblémáikat együttesen kell megoldani. Az új városvezetés végül ezért készítette el a nyíregyházi Huszár-tervet. „Tekintettel arra, hogy a romák kifejezetten jól érzik magukat a Huszár téren, és nem akarnak onnan eljönni, kidolgoztunk egy 500 milliós projektet, amely próbálja megoldani a lakásproblémáikat" - mondta lapunknak Kósa Tímea, Nyíregyháza gazdasági fejlesztésért felelős alpolgármestere. A városvezetés e program sikerétől (is) azt várja, hogy a cigány lakosok könnyebben integrálódnak majd a társadalomba. (Kuruc.info: tessék, megint kidobunk 500 milliót arra, hogy új lakásokba költöztessük ezeket az állatokat. Amit ugyanúgy tönkre fognak tenni, mint az előzőket [kezdőhivatkozás ITT]. Tessék mondani: nem lenne annak a pénznek máshol jobb helye?)
A Huszár téri gyerekek egy részét a Kazinczy Ferenc Általános Iskola fogadta be. Arra voltunk kíváncsiak, miként illeszkedtek be a cigány tanulók az iskolai környezetbe.
„A roma iskola megszüntetése előtt az egész tanári karunk kiment a Huszár téri intézménybe, bemutatkoztunk, majd az ottani tanulók és szüleik látogatták meg a mi iskolánkat" - idézte fel lapunknak Ördögh Jánosné, az iskola igazgatója, aki szerint a cigány tanulók beilleszkedése változó volt és természetesen diákfüggő. Az alsó tagozatosok sokkal könnyebben illeszkedtek be, mint a felső tagozatos korúak, hiszen a felsősök már öntörvényűek. Megszokták azt a miliőt, azt a környezetet - mondta -, amely korábbi iskolájukban már kialakult. A szakember úgy ítéli meg, hogy szerencsétlen döntés volt a felső tagozatos roma tanulók kiragadása megszokott iskolájukból. Az igazgatónő szerint az lett volna a helyes és egészséges megoldás, ha az átköltöztetést az alsó tagozatos gyermekekkel kezdték volna, igy lényegesen könnyebb lett volna a beilleszkedésük. Az iskola vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a beilleszkedéssel csupán néhány renitens tanulónak volt problémája, olyanoknak, akiknek magatartási gondjaik voltak. Mint mondta: olyan diákok is kerültek hozzájuk, akiknek az intellektusa nem érte el a megfelelő szintet, velük külön foglalkoztak. Jelentős lemaradásuk volt, mindenekelőtt az írás-, olvasás- és számoláskészségük (Kuruc.info: azaz a három legfontosabb dolog...) volt rendkívül gyenge. A felzárkóztatásuk komoly és lelkiismeretes pedagógiai munkát igényelt. Mindez az úgynevezett IPR-programban történt - mondta az igazgató -, amely két évig képességkibontakoztató programként működött az iskolákban. S hogy mi tartozik bele ebbe a programba? A tantárgyi képességfejlesztés, az óvoda-iskola átmenet áthidalása, a közösségfejlesztés, a mentálhigiénia, az önálló tanulásra való nevelés, a tanulás motiválása. Az igazgatónő szerint hasznosnak bizonyult, hogy a beilleszkedési időszakban mentori hálózatot alakítottak ki, azokat a nevelőket, akik addig régi iskolájukban foglalkoztak a roma diákokkal, szétosztották a befogadó hat iskolában, hogy a gyerekek beilleszkedését segítsék. Ezek a nevelők már ismerték a cigány gyerekeket, a szokásaikat, a hagyományaikat, a diákoknak tehát volt kapaszkodójuk.
Érdeklődésünkre, hogy miként fogadták a szülők a roma tanulók áthelyezését, Ördögh Jánosné azt mondta: „Mielőtt a Huszár téri gyerekek az iskolánkba jöttek volna, szülői értekezletet tartottunk, ahol beszámoltunk arról, hogy mi várható, milyen diákokat fogadunk be az intézménybe, ők milyen családból érkeznek, mik a fő problémáik, s hogy miként kívánja az iskola megoldani az integrációjukat, felzárkóztatásukat. Egyben megkértük a szülőket, hogy próbálják meg kulturáltan fogadni ezeket a gyerekeket. Tehát előre felkészítettük a szülőket, hogy ne érje őket meglepetés." (Kuruc.info: tessék, megint a fehérek szívnak, nekik kell alkalmazkodniuk, ahelyett, hogy az iskolákra kényszerített cigányt tűzzel-vassal viselkedni kényszerítették volna. De mit is várunk, ez így megy „hazánkban”, lásd még az ugyanezt művelő különböző tolerancia-tréningeket [kezdőhivatkozás ITT].) Az igazgatónő elmondása szerint etnikai probléma nem is volt. A gondok akkor kezdődtek, amikor egy-két komoly magatartásbeli problémákkal küzdő roma tanulóból olyan mértékű agresszivitás tört ki, ami már tűrhetetlen.
- Nagyon nehéz volt a szülőket ekkor visszatartani - mondta az igazgatónő -, petícióban tiltakoztak a történtek ellen. Miután azonban ezek a gyerekek elkerültek az iskolánkból, az említett problémák megszűntek.
Hozzátette, hogy most is komoly gondot jelent egy-két cigány tanuló több száz órás igazolatlan hiányzása, ami jelentősen hátráltatja a pedagógusok munkáját és a tanulók szellemi fejlődését, illetve felzárkóztatását. Nem beszélve arról - panaszkodott -, hogy a roma diákok trágár beszédét nem sikerült megfékezniük. (Kuruc.info: nesze neked „integrálás”, „megszelídítés”...) Sikerként számolt be viszont arról, hogy a pedagógusokkal szemben tanúsított tiszteletlen magatartást meg tudták szüntetni. Az igazgatónő szavaiból mindazonáltal kiderült, hogy a legnagyobb feladat megoldása még hátravan: a roma diákok, a roma közösség számára - egyelőre - nem érték a tanulás. (Kuruc.info: nem is lesz, hiszen eddig soha senki, sehol a világon, nem volt képes rávenni ezt az ember alatti söpredéket, hogy tanuljon. Még úgy sem, hogy évtizedeken keresztül próbálkoztak ezzel, iszonyú pénzeket beleölve az egész projektbe – lásd pl. a finn [a világ legiskolázottabb, legélhetőbb és egyik leggazdagabb, emiatt mucsaisággal, primitívséggel – szemben azzal, ahogy Magyarországról beszélnek a ballibek– nem vádolható állama] cigányok iskolakerülési, analfabetizmus-adatait.)
