Botrányba fulladt a Magyar Polgári Párt első kongresszusa, miután a szombati gyergyószentmiklósi eseményen Gergely Balázs – Szász Jenő jelenlegi pártelnök ellenjelöltje – közel ötven támogatója kíséretében elhagyta az üléstermet.

Szász Jenő, Kövér és Bayer barátja - Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Mindjárt az ülés elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenő pártelnök az első Országos Tanács elé terjesztette azt az alapszabály-módosításra vonatkozó indítványt, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is.

A pártelnök felvetésével többen nem értettek egyet, hangsúlyozva, a lépés alapszabály-ellenes lenne. A volt székelyudvarhelyi polgármester azonban kitartott álláspontja mellett, a távozók hiányában pedig megszavazták az intézkedést, majd a kongresszus megerősítette Szászt pártelnöki tisztségében. Gergely Balázs bohózatnak nevezte a történteket, s lemondott valamennyi MPP-s tisztségéről.

Sötétzöldek és világoszöldek

Zenés csinnadrattával kezdődött a Magyar Polgári Párt első kongresszusa a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium új tornatermében szombaton, jóval a kezdési időpontként meghirdetett 14 óra után. Az elhúzódó regisztráció során a választott és a párt alapszabályának értelmében legitim küldöttek sötétzöld, míg a meghívottként jelen lévő megyei és helyi önkormányzati tisztségviselők egy árnyalattal világosabb zöld kitűzőt viselhettek.

A küldöttek és meghívottak többsége – akárcsak a sajtó képviselői – a regisztrációkor vehette kézbe a kongresszus munkálatainak programját, napirendi pontjait, illetve az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatokat tartalmazó vaskos dossziét. Így az alapszabály-módosító bizottságnak – noha a kongresszus előtt kijelölték – aligha volt ideje a módosítóindítványokat megvitatni, és az ülés során az sem derült ki, kik és milyen javaslatokat tettek az MPP alapszabályának módosítására, illetve kitől származik a több pont megváltoztatására vonatkozó indítvány. A hosszas üdvözlőbeszédek, zenés betétek, papi áldás, illetve a személyesen Szász Jenő által átadott Wass-akarat-díjak kiosztása után kezdődött el a kongresszus tulajdonképpeni munkálata.

Módosító javaslat – érvek, ellenérvek

Azonban mindjárt az elején heves vita alakult ki, amikor Szász Jenő pártelnök az első Országos Tanács elé terjesztette azt az alapszabály-módosításra vonatkozó indítványt, miszerint a kongresszus munkálatai során ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek (sötétzöld kitűzősök) rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett (világoszöld kitűzős) jelenlévők is.

Az indítvány a kongresszus munkálataiban legitimen részt vevő 144 küldött számának a 281 meghívottal való növelését célozta, annak ellenére, hogy az alapszabály világosan kimondja: csak a megyei küldöttgyűlések során megválasztottak rendelkeznek szavazati joggal. Szász érvelése szerint a változtatás csak annyit jelent, hogy az alapszabály értelmében megyei küldöttekből megválasztott 30 százalékot kitevő Országos Tanács kiegészül a jelenlévő további 70 százalékkal. Mint a pártelnök hangsúlyozta, mindez nem alapszabály-ellenes, ugyanis ugyanazon szabályzat egy másik pontja értelmében az Országos Tanács maga dönthet a munkamódozatáról.

„Erkölcsi szempontból is az helyes, ha a többség dönt és nem a kisebbség” – hangoztatta Szász. Ezzel azonban több, az MPP tisztségjegyzékében fontos szerepet betöltő politikus nem értett egyet. Míg Tőkés András, Maros megyei MPP-elnök óvatosan arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy nem tanácsos az alapszabály szempontjából „aggályos döntéseket hozni” akkor, amikor mindenki az MPP-re figyel, addig Árus Zsolt, gyergyószentmiklósi választott küldött arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha az MPP komolyan veszi magát, nem hoz olyan döntést, ami ellenkezik az alapszabályával”.

„Ne kezdjük mindjárt azzal a munkálatokat, hogy áthágjuk a saját alapszabályunkat” – szögezte le Árus. Csinta Samu, a Kovászna megyei ügyvezető elnök azt javasolta, bocsássák szavazásra, hogy az összehívott kongresszus ne foglalkozzon a tisztújítással, koncentráljanak csak az alapszabály-módosításra, a tisztújítást pedig halasszák el fél évvel, amikorra a jelenlegi elnök majdani kihívói is programmal tudnak előrukkolni. „Így a konkrét cselekvési tervek, az érvek és a ráció lesz a döntő, nem az indulatok” – érvelt Csinta, azonban javaslatát figyelmen kívül hagyták.

Thamó Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem jó a küldötteket keverni a meghívottakkal”, és kérte az indítvány visszavonását. A nagyváradi Lengyel György kifejtette, hogy a küldöttek választásában betartották a székelyudvarhelyi pártközpont által javasolt utasításokat – többek közt titkos szavazással választották meg a küldötteket –, és kérte, hogy a teremben különítsenek el széksorokat a küldöttek számára, hogy azok elkezdhessék a tényleges munkálatokat.

„Ha ez nem történik meg, a kongresszus összes további döntése törvénytelenné válik” – szögezte le Lengyel, azonban Szásznak erre is volt ellenérve. ő ugyanis kifejtette, hogy az alapszabály módosítására vonatkozó vitatott indítvány az MPP ügyvédei szerint jogilag nem támadható. A Szász Jenő mellett érvelő Mezei János gyergyószentmiklósi MPP-s polgármester azt fejtegette, hogy „annál legitimebb egy testület, minél többen ki tudják nyilvánítani a véleményüket”.

Hurrogás, füttykoncert, árulózás

A pokol akkor szabadult el, amikor Szász Jenő meglehetősen homályos és többértelmű megfogalmazásban nyilvános szavazás alá bocsátotta a vitatott indítványt, arra kérve a jelenlévőket, hogy a zöld kitűzőjük felemelésével jelezzék véleményüket. Azonban Szász megfogalmazásából nem tűnt ki, hogy az indítvány melletti vagy elleni szavazásra szólítja fel a jelenlévőket, mint ahogy az sem volt egyértelmű, hogy a választott Országos Tanács tagjai, illetve már a meghívottak is szavazhatnak a módosítóindítványról. A szavazatokat maga Szász Jenő számolta meg, majd megállapította a „látható többség” elfogadta az indítványt.

Ekkor lépett a porondra a kolozsvári Gergely Balázs, Szász ellenjelöltje, ismételten arra kérve az elnököt, hogy különíttesse el a küldötteket a meghívottaktól, hiszen így nem lehet tudni, hogy az ügyben a szavazásra jogosultak, illetve mások is szavaztak, ugyanakkor többen is kérték a szavazatszámláló bizottság kijelölését. Szász azzal hárított, hogy szavazatszámláló bizottságra csak a titkos szavazatok összesítésénél van szükség, és számon kérte Gergelytől, milyen hátsó szándékkal bizonygatja folyton, hogy „különbözőek vagyunk”. Ekkor Szász még egyszer nyilvános szavazás alá bocsátotta az indítványt, ezúttal egyértelműen felkérve a teremben ülő küldötteket és meghívottakat a szavazásra.

Ez alkalommal is a „látható többség” helyeselte a sokat vitatott indítványt. Ezen a ponton Gergely Balázs bejelentette, hogy a továbbiakban nem óhajt részt venni a kongresszus munkálataiban, és felszólította azokat a személyeket, akik vele egyetértenek, hogy hagyják el a termet. „Van egy szabályzatunk, ha nem tartjuk be, saját jelszavunkat, a választás szabadságát sértjük” – hangoztatta Gergely, kifejtve azt is, hogy nem óhajt részese lenni annak a „bohózatnak, amit Szász Jenő komponált”. A teremben két nagyobb csoport is – becsléseink szerint több mint ötven személy – felállt, és Gergelyt követve kivonult az előtérbe, köztük Csinta Samu, Gazda Zoltán és Tulit Attila háromszéki politikus. A bent maradók eközben hurrogással, füttyögtetéssel és imitt-amott elhangzó „árulók” bekiabálással nyilvánították ki nemtetszésüket.

Quo vadis, MPP?

A kivonulók ezután az újságírók népes csoportjának „össztüzével” szembesültek, míg a bentiek elmarasztalták a kintieket. „Ami történt, az precedens nélküli a párt életében, és valószínűleg le fogunk ülni, és megvitatjuk az ügyet” – fejtette ki a Krónika kérdésére Gergely Balázs, és megerősítette a teremben is hangoztatott kijelentését, miszerint valamennyi MPP-s tisztségéről lemond, azonban a tagságáról nem. „Ember nincs, aki megmondhatná ebben a pillanatban, hogy a továbbiakban milyen irányba terelődik a párt sorsa” – szögezte le a Krónika kérdésére Csinta Samu, aki kifogásolta a kérdésfelvetés zavarosságát, illetve a „demokrácia megcsonkolásának” minősítette Szász eljárását.
Ugyanakkor ő is azon a véleményen volt, hogy „le kell higgadni, és meg kell vitatni a kialakult helyzetet”. Gazda Zoltán leszögezte, hogy „eszünk ágában sincs az RMDSZ-hez csatlakozni, de hogy ezzel megosztották a Magyar Polgári Pártot, az biztos”. Ezzel szemben Szász Jenő kifejtette, hogy ha szünet után, kérésre sem jönnek vissza a távozottak, bebizonyosodik, hogy az illetők valóban nem a pártépítésen fáradoznak.

„Az erkölcsi többség a pártépítést választotta, és kétségtelen, hogy a kivonulás nem a várt hatást hozta a kongresszusnak, de mindenképp lezárult egy folyamat, és kezdődhet az építkezés” – hangoztatta Szász, aki amiatt sajnálkozott, hogy a „belső ellenzék ezt a csodálatos napot használta fel erre a lépésre”. A Krónika szünetben feltett azon kérdésére, hogy miért beszél elnökválasztásról, amikor Gergely Balázs távozásával egyedüli jelöltként mérettetik meg, kifejtette, „a kongresszusnak nincs vége, és még kiderülhet, hogy van ellenjelölt”.

Lett ellenjelölt

Mint ahogy ki is derült, ugyanis az alapszabály-módosításokat, az elnöki beszámolót, az Új lehetőség nevű politikai keretprogram elfogadását, illetve a tagdíjmódosításokra vonatkozó kérdéseket megvitatva, a jelöltek bemutatkozásakor kiderült, a Maros megyei Bartha Jenő személyében mégiscsak van ellenjelöltje Szásznak. „Úgy demokratikus, ha a párton belül érvényesül a választás szabadsága” – fejtette ki bemutatkozó beszédében Bartha, arra is kitérve, hogy tízszázaléknyi esélyt ad magának a megmérettetésen.

A szavazatszámlálás igazolta is Bartha esélylatolgatását, ugyanis mindössze 29 szavazatot gyűjtött be, míg Szász Jenő 256 szavazattal fölényesen győzött. A megválasztott új elnökség tagjai: Bálint József, Fazakas Tibor, Fekete Károly, dr. Farkas Csaba, Mezei János, Tőkés András, Varga Károly, Simon Csaba és Hegedűs Pál. Az Alapszabályi, Etikai és Konfliktuskezelő Országos Bizottság elnöke Bartos Károly, az Országos Pénzügyi Ellenőrző és Vagyonkezelő Bizottság elnöke Geréb László lett.

A záróbeszédben Szász kifejtette, hogy a pártnak meg kell erősödnie, és mindenkire szükség van, aki a jövőt kívánja építeni, hiszen 2012-re végérvényesen fel kell állítani azt a közéleti berendezkedést, amiért érdemes volt megszületnie a Magyar Polgári Pártnak. „Aki kerékkötő kíván lenni, az mától az ilyesfajta tevékenységét fejezze be. Pontot tettünk erre az időszakra, az építkezés következik” – zárta a Magyar Polgári Párt első kongresszusát Szász Jenő.

Kivonultak. Gergely Balázs (középen) és követői az ülést elhagyva tiltakoztak Kép: Jánossy Alíz

Az ellenzék kivonult, Szász Jenő elnök maradt - Botrány az MPP első kongresszusán

Majd kétórásra nyúlt ünnepléssel kezdődött az MPP kongresszusa Gyergyó­szentmiklóson, köszöntők és a Kormorán együttes zenéje nyújtottak aláfestést a párt egyéves születésnapján. Kisfilmben idézték fel az alakulat születésének körülményeit, Szász Jenő érdemeit, a szónokok hangsúlyozták: a többpártrendszert sikerült megteremteniük az erdélyi magyar politikában, feladatuk kivezetni a magyar nemzetet a mocsárból, kézfogásra, együttműködésre, de nem hamis egységre van szükség. Megfogalmazódott, erőfeszítésük nem volt hiábavaló, és Wass-Akarat-díjjal jutalmazták a legjobb választási eredményeket, legnépesebb tagságot felmutató szervezeteket. Haverok, buli, hanta — így minősítette az egyik küldött a pátoszt sem nélkülöző ünneplést.

Bár minden hazai és magyarországi politikai pártot, civil szervezetek egész sorát hívták meg a kongresszusra, alig néhányan jelentek meg. Tőkés László levélben köszöntötte az MPP kongresszusát, úgy értékelte, a kialakult helyzetben Sólyom László mellett a helye, ezért nem lehetett jelen az Országos Tanácson — indokolta távolmaradását. Az eddig elmaradt kiértékeléssel és önreflexió hiányával magyarázta, hogy nem sikerült stratégiai partnerséget kialakítania az EMNT-nek és az MPP-nek, hogy a polgáriak nem bizonyultak igazi partnernek a nemzeti összefogás megteremtésében. ,,Az összefogás közös dolgainkban elkerülhetetlen. Ha létezik »nemzeti minimum«, akkor ez számunkra csakis az autonómia kell, hogy legyen" — hangzott el Tőkés üzenetében. Az EMNT helyzetteremtésre vállalkozott, az egészségtelen képviseleti monopólium megtörésére, a párbeszéd intézményesítésére, hogy hatékonyabb fellépést biztosítson az autonómia, a magyar egyetem és más stratégiai célok megvalósítására. ,,Azért vállaltam e nehéz döntés ódiumát, hogy titeket, a Magyar Polgári Pártot hozzam helyzetbe — szeretném, ha velem jönnétek tovább ezen az úton" — zárta üzenetét Tőkés László. Izsák Balázs, az SZNT elnöke az autonómiaharc folytatására biztatta a teremben ülőket, kérte, ahol még nem tették meg, írják ki a népszavazást, kezdeményezzék az önkormányzatok széki szintű társulását, és hívják össze a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlését. ,,Románia alkotmányos és közigazgatási reform előtt áll, nem mindegy, hogy ez közelebb visz Székelyföld autonómiájához, vagy eltávolít tőle" — fogalmazott az SZNT elnöke.

Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány, Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák egyesületének nevében köszöntötte a kongresszust, Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke pártja üdvözletét tolmácsolta, és szólt az egybegyűltekhez Bayer Zsolt magyarországi publicista is.

Az ünnepi hozzászólások, köszöntők után a kongresszus érdemi munkája a jelenlét számbavételével kezdődött. Kiderült, 144 hivatalos, az alapszabályzat szerint megválasztott és szavazásra jogosult küldött és 281 meghívott küldött van jelen. Szász Jenő az összes tisztséget nyert önkormányzati képviselőt, polgármestert, alpolgármestert, helyi és megyei elnököt meghívta az Országos Tanácsra, és az elnökség első módosító határozata szavazati joggal kívánta felruházni mind a 425 jelenlevőt. Többen érveltek amellett, hogy ez törvénytelen, Tőkés András figyelmeztetett, nem szabad népszavazást csinálni a voksolásból, Árus Zsolt szerint komoly párt nem rúgja fel saját alapszabályát, és annak ellentmondó döntéssel nem kockáztatja önmaga felszámolását. Itt jutott szóhoz Csinta Samu, aki javasolta, ezen az ülésen foglalkozzanak az alapszabályzat-módosítással, fél éven belül szervezzenek rendkívüli kongresszust, és akkor legyen tisztújítás. Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök amellett érvelt, hogy minden jelenlevő egyformán jogosult a voksolásra, de Thamó Csaba Hargita megyei elnök szerint politikailag aggályos a meghívottakat küldötté minősíteni, ezért kérte az elnökséget, vonja vissza a javaslatot. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint annál legitimebb egy voksolás, minél többen szavaznak, hátsó szándékkal vádolta azokat, akik ezt ellenzik. A nagyváradi Lengyel György rámutatott, nem szabad látszatát sem kelteni, hogy a választások nem tiszták, szavazatszámláló bizottságra van szükség, hibáznak, ha nem csak a hivatalos küldöttek voksolnak. Szász Jenő kifejtette, nem alapszabályzat-ellenes és nem törvénytelen a javaslat, jogászaik tanulmányozták, és statútumukban az áll, az OT maga dönti el az ülés módozatát. Erkölcsileg is igyekezett alátámasztani elképzelését: ha többen szavaznak, az demokratikusabb a kevesek döntésénél.

A feszülté vált, bekiabálásoktól sem mentes hangulatban az elnök igen gyorsan elrendelte a szavazást, a teremben ülők többsége nem is érthette pontosan, miről kell voksolnia, és a gyors számlálás után eredményt hirdetett: alig 32-en ellenzik a beterjesztést. A teremben vegyesen ülő hivatalos és nem hivatalos küldöttek kártyával szavaztak, a hivatalosak sötét zölddel, a nem hivatalosak árnyalattal világosabbal. Ellenőrizhetetlen volt, ki voksol és ki nem, ám a számolás körül is aggályok merültek fel, a javaslat ellen voksolók száma hátulról, a sajtó soraiból, 32-nél jóval többnek tűnt, a tartózkodóknál Szász Jenő négy voksot jelentett, pedig legalább húsz kéz emelkedett, az igen szavazókat pedig ,,látható többség" felkiáltással összesítette. Ekkor robbant a botrány. Gergely Balázs kérte az újraszavazást, a hivatalos és nem hivatalos küldöttek elkülönítését, volt, aki szavazatszámláló bizottság létrehozása mellett érvelt, de Szász Jenő ezt csak titkos szavazásnál tartotta kötelezőnek. Újraszavaztatta a határozatot ezúttal az egész teremmel, és a ,,látható többség" újabb igen szavazata után lezárta a vitát. Ekkor vonult ki a teremből Gergely Balázs, a kolozsvári küldöttség egy részével, Csinta Samu, Tulit Attila, Gazda Zoltán és számos sepsiszéki, erdővidéki küldött, a teljes 15 fős Bihar megyei delegáció, a máramarosiak, a Maros megyeiek egy része. Füttyök, árulózás, Gyurcsány bekiabálások fűszerezték távozásukat. A kivonulók elkeseredetten nyilatkoztak, a kommunista időkhöz hasonlították a történteket, diktatórikusnak nevezték Szász módszereit, ,,szétveri a pártot", hangzott el többek szájából. Gergely Balázs bejelentette, a kongresszus szabálytalanul működik, összes határozata semmisnek tekinthető, és lemondott az összes MPP-s tisztségéről. Csinta Samu a hogyan továbbra nem tudott válaszolni, nem szabad forró fejjel dönteni, át kell gondolni, meg kell beszélni a tagsággal a történteket, s azt követően határozni a további lépésekről — mondotta.

A teremben kisebb felzúdulás után szinte zavartalanul folyt tovább a munka, Árus Zsolt védelmébe vette a távozókat, s elmondta, bár ő is ellenzéknek számít, maradt, de azoknak van igazuk, akik elmentek, nem csodálkozhatnak, ha a sajtó rossz fényben tünteti fel a kongresszust, rászolgáltak erre saját szervezetlenségükkel és azzal, hogy alapszabályzatukat sem képesek betartani. Akadt, aki arra kérte a távozókat, térjenek vissza. Szász Jenő a szünetben nyilatkozott, igyekezett bagatellizálni a történteket, harminckét ellenzéki kivonulásának nevezte, akik így próbálták magukra felhívni a figyelmet. Csinta javaslatát nem terjesztette szavazásra, mert nevetségesnek találta, hogy pont azok, akik a mostani tisztújítást erőltették, látva, hogy nincs esélyük győzni, újabb fél éves haladékot kértek — mondotta. Lesz-e szankció, megbüntetik-e a távozókat? — hangzott a kérdés. Szász szerint ez a kérdés most nem aktuális, utólag mérlegelik majd.

A szünet után a kongresszus munkája zavartalanul zajlott, a ,,látható többség" gond nélkül fogadta el a beterjesztett alapszabályzat-módosításokat és az Új Lehetőség című politikai keretprogramot. Létrehoztak három új testületet: a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumát, az Állandó Bizottságot és az Országos Önkormányzati Tanácsot. A tisztújításnál újabb meglepetés következett, kiderült, hiába távozott a két potenciális elnökjelölt (Gergely Balázs és Csinta Samu), Szász Jenőnek mégis van kihívója Bartha Jenő személyében. Az ákosfalvi mezőgazdász két héttel ezelőtt jelezte az elnökségnek, indulna a választásokon, semmilyen visszajelzést nem kapott, így az ülésen szembesült, hogy ő is elnökjelölt. Programját, elképzeléseit nem ismertette, csak annyit mondott, az a tény, hogy megméretkezhet, bizonyítja: az MPP demokratikus párt.

A szavazatok összesítésekor derült ki, bizony nemcsak 32-en távoztak a teremből, az eredetileg 425 fős testület a voksolásra 289-re apadt, a küldöttek majd egyharmada (134-en) nem várta meg a tisztújítást. Szász Jenőnek 256-an szavaztak bizalmat, így négy évig ő lesz az MPP elnöke, ellenjelöltje 29 szavazatot kapott. A kibővített elnökségben kilenc alelnök lesz: három Kovászna megyei — Bálint József, Fazakas Tibor és Fekete Károly —, két Hargita, két Maros, egy Kolozs és egy Szatmár megyei.

Az OT végén Szász Jenő igyekezett optimista hangot megütni, immár legitim és megkérdőjelezhetetlen a párt vezetősége, elindulnak a normalitás és az építkezés útján, 2012-ben olyan választási eredményeket kell elérniük, amelyek megkerülhetetlenné teszik a pártot — mondotta. Derűlátásában azonban nem osztozott mindenki, a kongresszus utáni beszélgetésekben a teremben maradt küldöttek közül többen úgy fogalmaztak: nagy hibát követett el az elnök, és kérdéses a párt jövője.