2004-ben elmondhatta magáról, hogy a fentiek ellenére a székely-magyar szavazópolgárok bizalmát élvezi, és ebből külső megfigyelők akár azt a következtetést is levonhatták, hogy Székelyföld lakóinak többsége osztja álláspontját a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is. Ennek az autonómiaküzdelemre rendkívül káros, és máig szégyenkező hallgatással feledésre szánt eseménynek a tanulságait a mai napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői.
Az elnökválasztás küszöbén ki kell mondani, az asszimiláció első lépcsőfokára lép önként az a nemzeti közösség, amely elfogadja az alapvető kollektív jogait tagadó politikusokat, és megszavazza azok választási programját.
A jelenlegi elnökjelöltek között nincsen olyan esélyes jelölt, aki megértené és elfogadná, hogy Székelyföld autonómiája az itt élő közösség jogos igénye, és Románia demokratizálásának is elengedhetetlen része.
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2009. július 19-én kiadott állásfoglalásában leszögezi:
Az elmúlt évek gyakorlata, és a politikai szereplőknek Székelyföld autonómiájához való viszonya alapján el lehet mondani, a romániai elnökválasztáson arra kínálkozik választási lehetőség a székelyek számára: kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. Erre a válasz csak az alárendeltség teljes elutasítása lehet.
A szavazólapokat többszöri pecsételéssel, vagy kereten kívül ütött pecséttel kell érvényteleníteni, hogy ezzel is kifejezzük elkötelezettségünket az autonómia mellett.
Ne adjunk lehetőséget arra, hogy reményeinkkel, jövőbe vetett bizakodásunkkal szavazatüzérek kereskedjenek, és eladjanak bennünket, a jövőnket olyan politikusoknak, akik börtönnel fenyegetik Székelyföld autonómiájának felvállalóit, és demokratikus, jogos követelésünket elutasítják.
Az elnökválasztáson érvénytelenített szavazólap: igen az autonómiára, nem az asszimilációra, nem az elnökjelöltekre.
Marosvásárhely 2009. november 05.
Izsák Balázs
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
a Székely Nemzeti Tanács elnöke
(Erdély Ma)
Kapcsolódó: