- A közmunka nem jó a romáknak? - kérdezte Kálmán Olga a közpénzlopás paradicsomába, azaz a politikába visszatérni próbáló cigánybűnözőtől. A válasz:
Én úgy gondolom, ez maga a halál, a pokol, a pokol is, illetve a halál a roma közösségnek.
Amikor a műsorvezető felveti, hogy de hát van egy biztos munkalehetőség és egy biztos jövedelem, Kolompár így reagál:
Szégyen és gyalázat az, hogy 16 éves lányok és fiúk az utcán kapával, ásóval, talicskával, sárga mellénnyel menetelnek, ahelyett, hogy bent lennének az iskolában, és tanulnának.
Tőle persze nem várható el az igazmondás, és K. Olgától sem az, hogy helyreteszi a hazugságot, így hát ránk vár a feladat: a mindenki által közismert helyzet márpedig az, hogy a 16 éves cigány "fiúk és lányok" azelőtt sem az iskolában ültek és tanultak, hogy megismertették őket a kapával és az ásóval, hanem vagy a kábítószerrevalót lopták éppen össze, nem ritkán brutálisan ki is végezve áldozatukat, vagy a következő pulyát csinálták, vagy mindkét tevékenységet művelték felváltva.
De ha ettől a történetbe belerondító hazugságtól eltekintünk, és a munka fogalmát is lecsupaszítjuk, mert nem a közmunka jelleggel van itt a baj, hanem az ásóval és a kapával, akkor egy talán soha ki nem mondott, csodálatosan őszintén megfogalmazott alapigazságot kapunk:
A munka a cigányoknak maga a halál, a pokol.
Ez itt a lényeg.
