Heves megye: A rendőrség adatai szerint az év első harmadában nőtt a személy elleni bűncselekmények száma. Ugyancsak több volt a rendőrökkel szembeni durva fellépés.
Bár a számok növekedést mutatnak, azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az emberek agresszívabbá váltak. Közvetetten minden bizonnyal a társadalmi, gazdasági folyamatok is közrejátszanak a személy elleni erőszakos bűncselekmények számának növekedésében, de a bejelentések megszaporodása mögött az is állhat, hogy a sértettek hamarabb tesznek feljelentést – magyarázta Kocsis Irén Mária r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) megbízott bűnügyi igazgatója.
Jelentősen nőtt a közfeladatot ellátó és a hivatalos személyek elleni cselekmények száma. Idén április végéig nyolc alkalommal vált közfeladatot ellátó személy erőszak áldozatává. Tavaly egész évben volt ennyi. A rendőrökkel szembeni erőszakos fellépések 2008 óta szaporodtak meg. Akkor egy év alatt tizenkét esetben támadtak rá az intézkedő egyenruhásokra.
– Igazából nem az ügyek számának alakulása az aggasztó, hiszen ez még nem tekinthető drasztikus növekedésnek. Inkább az ezekben megjelenő erőszak formája az, ami figyelmet érdemel – mondja Kovács Miklós r. alezredes, a HRFK rendészeti igazgatója. – Az utóbbi időben a rendőrök ellen fokozódott az agresszió, s a testi erőn túl egyre nagyobb szerep jut a szúró- és vágófegyvereknek is. Az okok között szerepet játszhat az is, hogy a híradásokban gyakran csak magukról a támadásokról esik szó, arról viszont nem, hogy az elkövetők milyen büntetésben részesültek. Így vannak, akik úgy gondolják: az ilyen akciók megtorolatlanul maradnak, s ezen felbátorodnak.
A növekvő agresszivitás a rendőröket is lépésekre kényszeríti. Ez jelenik meg az új intézkedési gyakorlatban is, mely szerint nagyobb távolságot tartanak az intézkedés alá vont állampolgártól. A HRFK lő- és intézkedéstaktikai képzése is új elemekkel gyarapodott. Hogy magabiztosan tudjanak fellépni, a rendőrök jogszabályismeretét is folyamatosan frissítik, s készségszinten kell tudniuk a lőfegyverhasználat eseteit is. Ez utóbbi éles helyzetben való alkalmazására idén még nem volt szükség. A felkészülést segíti, hogy a rendőrök elleni erőszakos esetek dokumentációját minden megyei rendőr-főkapitányság megkapja, így egymás hibáiból is tanulhatnak.
Világjelenség, és nem átmeneti
Dr. Lajos Zoltán pszichiáter szakorvos szerint az erőszakos magatartásformák gyakoribbá válása világjelenség, és nem nevezhető átmenetinek.
– Korunkra általános értékválság jellemző. A vallás, a vallási nevelés háttérbe szorulásával megszűnt az a nagy visszatartó erő, amelyet nem váltott fel egy másik. Vannak törvényeink, ám ezek korántsem rendelkeznek akkora visszatartó erővel, mint korábban a vallási előírások. A leendő elkövetőket leginkább a lebukástól, a büntetéstől való félelem tartja vissza. Ha azonban valaki nem sorozatban, hanem csak egy-egy alkalommal hágja át a törvényeket, akkor sokkal nehezebb elfogni, és ennek a tettes is tudatában van – véli a szakember.
A vallás tanítása háttérbe szorult. Az űrt nem tölti be semmi
Az erőszak növekedése nyilvánul meg a közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakban is.
– A tanárverés 15–20 évvel ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt, s olyanról is alig hallhattunk, hogy a buszsofőrt inzultálják – mondja dr. Lajos Zoltán. A morális fékek meglazulása miatt nőtt ezen esetek száma, ugyanakkor a tömegkommunikációnak köszönhetően gyorsan tudomást is szerzünk ezekről. Bár közvetlen összefüggés nem mutatható ki: a médiából, a számítógépes játékokból áradó erőszak közvetetten mégis hatással van a gyermek személyiségfejlődésére, azt erősítve benne, hogy egy probléma esetén az erőszak hozhat megoldást, az emberi élet értéke pedig relativizálódik.
Sok szülő nem fordít elég figyelmet gyermekére
Dr. Lajos Zoltán szerint abban, hogy valaki felnőtt korában mennyire lesz hajlamos az erőszakra, nagy szerepe van a neveltetésnek. Napjainkban azonban sok szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermekére, a nevelés feladatát pedig igyekszik az – inkább oktató, mint nevelő – iskolára áthárítani. A rendőrség a DADA és az Ellenszer nevű programok során igyekszik a jogkövető magatartásra, a konfliktuskezelés békés módjaira tanítani a fiatalokat. A probléma azonban összetettsége okán komplex megoldást, több érintett együttműködését igényli. (Kuruc.info: már megint ezek a “komplex programok” meg “mindenkinek együtt kell működni”-hülyeségek. Frászt. Be kell vágni a cigánybűnözőt a kényszermunkatáborba, oszt’ abból tanul mind ő, mind a fajtatársai. Ha a humanizmus, liberalizmus zászlóshajójának, az amerikaiaknak lehet – lásd Tent City [cikk ITT] –, akkor nekünk vajon miért nem?!)
Bár a számok növekedést mutatnak, azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az emberek agresszívabbá váltak. Közvetetten minden bizonnyal a társadalmi, gazdasági folyamatok is közrejátszanak a személy elleni erőszakos bűncselekmények számának növekedésében, de a bejelentések megszaporodása mögött az is állhat, hogy a sértettek hamarabb tesznek feljelentést – magyarázta Kocsis Irén Mária r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) megbízott bűnügyi igazgatója.
Jelentősen nőtt a közfeladatot ellátó és a hivatalos személyek elleni cselekmények száma. Idén április végéig nyolc alkalommal vált közfeladatot ellátó személy erőszak áldozatává. Tavaly egész évben volt ennyi. A rendőrökkel szembeni erőszakos fellépések 2008 óta szaporodtak meg. Akkor egy év alatt tizenkét esetben támadtak rá az intézkedő egyenruhásokra.
– Igazából nem az ügyek számának alakulása az aggasztó, hiszen ez még nem tekinthető drasztikus növekedésnek. Inkább az ezekben megjelenő erőszak formája az, ami figyelmet érdemel – mondja Kovács Miklós r. alezredes, a HRFK rendészeti igazgatója. – Az utóbbi időben a rendőrök ellen fokozódott az agresszió, s a testi erőn túl egyre nagyobb szerep jut a szúró- és vágófegyvereknek is. Az okok között szerepet játszhat az is, hogy a híradásokban gyakran csak magukról a támadásokról esik szó, arról viszont nem, hogy az elkövetők milyen büntetésben részesültek. Így vannak, akik úgy gondolják: az ilyen akciók megtorolatlanul maradnak, s ezen felbátorodnak.
A növekvő agresszivitás a rendőröket is lépésekre kényszeríti. Ez jelenik meg az új intézkedési gyakorlatban is, mely szerint nagyobb távolságot tartanak az intézkedés alá vont állampolgártól. A HRFK lő- és intézkedéstaktikai képzése is új elemekkel gyarapodott. Hogy magabiztosan tudjanak fellépni, a rendőrök jogszabályismeretét is folyamatosan frissítik, s készségszinten kell tudniuk a lőfegyverhasználat eseteit is. Ez utóbbi éles helyzetben való alkalmazására idén még nem volt szükség. A felkészülést segíti, hogy a rendőrök elleni erőszakos esetek dokumentációját minden megyei rendőr-főkapitányság megkapja, így egymás hibáiból is tanulhatnak.
Világjelenség, és nem átmeneti
Dr. Lajos Zoltán pszichiáter szakorvos szerint az erőszakos magatartásformák gyakoribbá válása világjelenség, és nem nevezhető átmenetinek.
– Korunkra általános értékválság jellemző. A vallás, a vallási nevelés háttérbe szorulásával megszűnt az a nagy visszatartó erő, amelyet nem váltott fel egy másik. Vannak törvényeink, ám ezek korántsem rendelkeznek akkora visszatartó erővel, mint korábban a vallási előírások. A leendő elkövetőket leginkább a lebukástól, a büntetéstől való félelem tartja vissza. Ha azonban valaki nem sorozatban, hanem csak egy-egy alkalommal hágja át a törvényeket, akkor sokkal nehezebb elfogni, és ennek a tettes is tudatában van – véli a szakember.
A vallás tanítása háttérbe szorult. Az űrt nem tölti be semmi
Az erőszak növekedése nyilvánul meg a közfeladatot ellátó személyek elleni erőszakban is.
– A tanárverés 15–20 évvel ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt, s olyanról is alig hallhattunk, hogy a buszsofőrt inzultálják – mondja dr. Lajos Zoltán. A morális fékek meglazulása miatt nőtt ezen esetek száma, ugyanakkor a tömegkommunikációnak köszönhetően gyorsan tudomást is szerzünk ezekről. Bár közvetlen összefüggés nem mutatható ki: a médiából, a számítógépes játékokból áradó erőszak közvetetten mégis hatással van a gyermek személyiségfejlődésére, azt erősítve benne, hogy egy probléma esetén az erőszak hozhat megoldást, az emberi élet értéke pedig relativizálódik.
Sok szülő nem fordít elég figyelmet gyermekére
Dr. Lajos Zoltán szerint abban, hogy valaki felnőtt korában mennyire lesz hajlamos az erőszakra, nagy szerepe van a neveltetésnek. Napjainkban azonban sok szülő nem fordít kellő figyelmet a gyermekére, a nevelés feladatát pedig igyekszik az – inkább oktató, mint nevelő – iskolára áthárítani. A rendőrség a DADA és az Ellenszer nevű programok során igyekszik a jogkövető magatartásra, a konfliktuskezelés békés módjaira tanítani a fiatalokat. A probléma azonban összetettsége okán komplex megoldást, több érintett együttműködését igényli. (Kuruc.info: már megint ezek a “komplex programok” meg “mindenkinek együtt kell működni”-hülyeségek. Frászt. Be kell vágni a cigánybűnözőt a kényszermunkatáborba, oszt’ abból tanul mind ő, mind a fajtatársai. Ha a humanizmus, liberalizmus zászlóshajójának, az amerikaiaknak lehet – lásd Tent City [cikk ITT] –, akkor nekünk vajon miért nem?!)
(HEOL)
Kuruc.info / A.S.:
1.) Dr. Lajos Zoltán "pszichiáter szakorvos" süketelése, természetesen, ostobaság. Nem azért növekszik a bűnözés, mert úgymond világválság van, és emiatt minden ember többet vét a törvény ellen. (Ha ez lenne az oka, akkor például a teljesen fehér és gyakorlatilag teljesen cigány-, ill. bűnözőbevándorló-mentes vidék-Finnországban is ez lenne a helyzet. Nem az.) Hanem azért, mert a cigányok elszaporodtak, és egyre szemtelenebbé válnak, mert érzik maguk mögött a balliberális politikai támogatást.
2.) A cikk - a Lajos Zoltán-fajvédelemmel szemben - legfontosabb, meggondolásra érdemes megállapításai igencsak ellentmondanak a rendőrségi “csökken a bűnözés”-hurráoptimizmusnak (lásd még EZT és, hasonló, a mondanivalónkat alátámasztó statisztikák tömkelegéért EZT):
"Jelentősen nőtt a közfeladatot ellátó és a hivatalos személyek elleni cselekmények száma. Idén április végéig nyolc alkalommal vált közfeladatot ellátó személy erőszak áldozatává. Tavaly egész évben volt ennyi."
"Az utóbbi időben a rendőrök ellen fokozódott az agresszió, s a testi erőn túl egyre nagyobb szerep jut a szúró- és vágófegyvereknek is. Az okok között szerepet játszhat az is, hogy a híradásokban gyakran csak magukról a támadásokról esik szó, arról viszont nem, hogy az elkövetők milyen büntetésben részesültek. Így vannak, akik úgy gondolják: az ilyen akciók megtorolatlanul maradnak, s ezen felbátorodnak."
"– A tanárverés 15–20 évvel ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt, s olyanról is alig hallhattunk, hogy a buszsofőrt inzultálják – mondja dr. Lajos Zoltán."
Kuruc.info / A.S.:
1.) Dr. Lajos Zoltán "pszichiáter szakorvos" süketelése, természetesen, ostobaság. Nem azért növekszik a bűnözés, mert úgymond világválság van, és emiatt minden ember többet vét a törvény ellen. (Ha ez lenne az oka, akkor például a teljesen fehér és gyakorlatilag teljesen cigány-, ill. bűnözőbevándorló-mentes vidék-Finnországban is ez lenne a helyzet. Nem az.) Hanem azért, mert a cigányok elszaporodtak, és egyre szemtelenebbé válnak, mert érzik maguk mögött a balliberális politikai támogatást.
2.) A cikk - a Lajos Zoltán-fajvédelemmel szemben - legfontosabb, meggondolásra érdemes megállapításai igencsak ellentmondanak a rendőrségi “csökken a bűnözés”-hurráoptimizmusnak (lásd még EZT és, hasonló, a mondanivalónkat alátámasztó statisztikák tömkelegéért EZT):
"Jelentősen nőtt a közfeladatot ellátó és a hivatalos személyek elleni cselekmények száma. Idén április végéig nyolc alkalommal vált közfeladatot ellátó személy erőszak áldozatává. Tavaly egész évben volt ennyi."
"Az utóbbi időben a rendőrök ellen fokozódott az agresszió, s a testi erőn túl egyre nagyobb szerep jut a szúró- és vágófegyvereknek is. Az okok között szerepet játszhat az is, hogy a híradásokban gyakran csak magukról a támadásokról esik szó, arról viszont nem, hogy az elkövetők milyen büntetésben részesültek. Így vannak, akik úgy gondolják: az ilyen akciók megtorolatlanul maradnak, s ezen felbátorodnak."
"– A tanárverés 15–20 évvel ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt, s olyanról is alig hallhattunk, hogy a buszsofőrt inzultálják – mondja dr. Lajos Zoltán."
