Virágzik a zsidó élet Németországban, "a zsidók elleni gyűlölet viszont az egész ország szégyenére egyre láthatóbban és gátlástalanabbul mutatkozik meg" - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a legnagyobb németországi zsidó társadalmi szervezet, a Németországi Zsidók Központi Tanácsa (Zentralrat der Juden in Deutschland - ZDJ) alapításának 70. évfordulóján tartott ünnepségen.
A szervezet alapítói nagyon sok bizalmat előlegeztek meg Németországnak azzal, hogy alig néhány évvel a "soá" után vállalkoztak az újrakezdésre. Tevékenységük és az utánuk következő nemzedékek munkájának sikerét mutatja, hogy a németországi a harmadik legnagyobb zsidó közösség Európában - mondta a kancellár ünnepi beszédében, aláhúzva, hogy a zsidóság Németország fontos alkotórésze.
A ZDJ az egykori Nyugat-Németországban és az ország újraegyesítése óta eltelt harminc évben is eredményesen fogta össze a zsidó közösséget, és megbízható partnerként működött együtt a politika szereplőivel. Sikerrel oldotta meg az újraegyesítés utáni legnagyobb feladatot, az egykori Szovjetunióból érkezett zsidó bevándorlók integrációját, társadalmi beillesztését is.
Azonban a közösség életéhez szégyenletes és mélyen aggasztó módon hozzátartozik az egyre nyilvánosabban és gátlástalanabbul megmutatkozó antiszemitizmus és rasszizmus is. A közösségi médiában számos megnyilvánulásból szinte sugárzik a gyűlölet, a szavakból pedig gyorsan lehetnek tettek, amit "különösen súlyos módon" mutat meg a hallei zsinagóga ellen tavaly végrehajtott szélsőjobboldali támadás.
"Az antiszemitizmus támadás az emberi méltóság ellen, amivel szemben a legnagyobb határozottsággal fel kell lépni. A legfontosabb az előítéletek, a zsidóellenesség és a rasszizmus kialakulásának megelőzése neveléssel és a párbeszédre nyitottság ösztönzésével. Amikor pedig ez nem segít, a jogállam eszközeit, legfőképpen a büntetőjogot kell használni" - fejtette ki a német kancellár, hozzátéve, hogy egy sor intézkedést tettek a hallei merénylet után, így a többi között megerősítették a zsidó intézmények védelmét, és a szövetségi kormányon belül külön testületet állítottak össze "a szélsőjobboldali tendenciák és az antiszemitizmus visszaszorítására irányuló erőfeszítések összeghangolására".
Halléban tavaly egy német férfi sikertelen támadást intézett a helyi zsinagóga ellen, októberben, éppen az egyik legnagyobb zsidó ünnep, a jóm-kipúr idején. A hatóságok szerint "szélsőjobboldali, antiszemita nézetei indíttatták erőszakos bűncselekményekre". A zsinagóga kapuján nem tudott áthatolni, és az épület melletti temetőbe sem jutott be. A sikertelen támadás után az utcán hátulról agyonlőtt egy fiatal nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután nekihajtott egy teherautónak.
A ZDJ-t 1950. július 19-én alapították Frankfurtban. A száznál is több helyi zsidó közösséget ernyőszervezetként összefogó tanács központja 1999 óta Berlinben van. A németországi zsidó közösségek nagyjából 100 ezer főt számlálnak. A berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek az akkori Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, és a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek.
1500-zal gyarapítják Merkel másik kedvenc csoportját
Németország átvesz több mint 1500 "menedékkérőt" Görögországtól a Leszboszon fekvő Moriánál kialakított befogadóközpont leégése miatt a kormánypártok keddi megállapodása szerint.
Olaf Scholz alkancellár, a szociáldemokraták (SPD) politikusa a Twitteren azt írta, hogy többségében gyermekes családok elhelyezését vállalják át Görögországtól. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány egy "európai segítő akcióra törekszik".
Steffen Seibert kormányszóvivő az SPD és a nagyobbik kormányzó erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség megállapodásának részleteit ismertetve közölte, hogy Németország 408 családból 1553 embert vesz át Görögországtól. Valamennyien átestek a menedékjogi eljárás első szakaszán, "hivatalosan is védelemre szoruló személyek".
Átvesznek további mintegy 150 felnőtt kísérő nélküli kiskorút is. Ők a Moria tábor leégése miatt hajléktalanná vált nagyjából 400 kiskorú elhelyezésére tíz európai ország összefogásával szervezett program révén érkeznek Németországba.
A német kormány a korábban indított programokkal együtt hozzávetőleg 2750 ember átvételével járul hozzá a görög menekültügyi rendszer terheinek csökkentéséhez, és a görög helyzettől függetlenül továbbra is törekszik a menekültügy körüli gondok "európai megoldására", amelyből Németország a méretével arányosan kivenné a részét - tette hozzá a szóvivő.
A leszboszi tábor leégése a kormánypártokat is megosztó vitákhoz vezetett Németországban. Számos kormánypárti és ellenzéki politikus nagyszabású, több ezer ember átvételét célzó program beindítását sürgette, mások azt hangsúlyozták, hogy a migrációs nyomás növekedésének kockázata miatt igen körültekintően kell eljárni, és el kell kerülni, hogy Németország egyedül, európai partnerek nélkül siessen Görögország segítségére.
Angela Merkel kancellár azt az álláspontot képviselte, hogy a felelősség európai szintre emelésére kell összpontosítani, vagyis a görög hatóságok munkájának támogatásával újra kell építeni a tábort Leszboszon, és működtetését az EU felügyelete alá kell helyezni. Ehhez a közös felelősségvállaláshoz kíván hozzájárulni a német kormány a bő 1500 ember átvételével. A programról első lépésben a CDU és a CSU egyezett meg, majd közösen megállapodásra jutottak a koalíciós társ szociáldemokratákkal.
(MTI nyomán)
