A dél-ukrajnai Mariupol "humanitárius blokád" alatt áll - jelentette ki szombat este a kikötőváros polgármestere az ukrán televízió műsorában. /Cikkünk frissül./
Vadim Bojcsenko szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Mivel a hőerőművek áramot igényelnek, ezért az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben.
Zoom
Mariupol március 4-én (fotó: Evgeniy Maloletka / AP)
Áram nélkül a távközlési hálózat is összeomlott. A polgármester szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, hogy így növelje a belső nyomást.
Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezres lakosú városban. Hozzátette, hogy a halottak számát nehéz megbecsülni, mivel hatodik napja folyamatosan lövik Mariupolt.
A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, hatalmas pusztítás keletkezett.
"Az a Mariupol, amelyet ismertek, már nincsen" - mondta.
Csütörtökön a két fél humanitárius folyosók megnyitásáról állapodott meg, hogy a polgári lakosság elhagyhassa az ostromlott ukrán városokat, bár Mariupolnál szombat délután újra harcok törtek ki. A konfliktus szereplői egymást hibáztatták a korlátozott tűzszünet megsértése miatt.
Bojcsenko azt állította, hogy az orosz hadsereg lövéseket adott le arra a búvóhelyre, ahová a feltankolt buszokat rejtettek el, amelyeken az embereket akarták evakuálni a humanitárius folyosókon. Mint mondta, az ötven buszból mindössze húsz maradt.
"A következő kimenekítési lehetőségig talán már nem is lesznek többé járműveink" - tette hozzá.
Bojcsenko közölte, hogy egy humanitárius folyósóért fohászkodik, hogy ki lehessen vinni az időseket, nőket és gyerekeket a városból.
"Segítsetek és mentsétek meg Mariupolt!" - intézte szavait a nemzetközi közösséghez a város polgármestere.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel. Mikroblogján az ukrán elnök azt írta, megvitatták a biztonsági helyzetet, az Ukrajnának nyújtott amerikai pénzügyi támogatást és az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását.
Zelenszkij harcra buzdít
Harcra buzdította honfitársait az orosz csapatok ellenében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.
"Ki kell mennünk! Harcolnunk kell! Amikor csak lehetőségünk nyílik rá" - hangoztatta Zelenszkij, mondván, hogy az orosz csapatokat ki kell űzni az országból.
Kijelentette: az ukránoknak ki állniuk, ahogy azt Melitopol, Berdianszk és Herszon városokban is tették, és "ki kell űzniük ezt a rosszat a városainkból".
Zoom
Fotó: Zelenszkij Fb-oldala
Az utóbbi napokban több jelentés is volt arról, hogy ezekben a városokban egyszerű, fegyvertelen emberek szembeszálltak orosz alakulatokkal. Zelenszkij hangsúlyozta, mivel a helyi lakosok így cselekedtek, ezért a megszállás is csak átmeneti lehet.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy nagyon fontos megakadályozni a luhanszkihoz és donyeckihez hasonló újabb "népköztársaságok" megalakulását. Mint mondta, az ilyen helyeken nem lehet normális életről beszélni, az ottani emberek térdre vannak kényszerítve.
Zelenszkij mindemellett oroszul szólt az önhatalmúlag kikiáltott szakadár luhanszki és donyecki "népköztársaságokhoz".
"Ha emlékeiteket nem sikerült propagandával végleg kitörölni, szemeitek nincsenek csukva a félelemtől, akkor harcoljatok jogaitokért, a szabadságért és Ukrajnáért!" - mondta az ukrán elnök. Beszélt arról is, hogy sok ottani azt gondolja, Ukrajna gyűlöli őket és a kijevi vezetés lerombolja városaikat.
"De hasonlítsátok össze Donyeck városát nyolc év háborút követően Harkiv városával nyolc nap háborút követően" - tette hozzá, mondván védekezniük kell, mert különben Oroszország az ő életüket és házaikat is el fogja venni.
Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy a Donyec-medence lakói mindig is ukránok voltak és maradnak.
Izrael a nap folyamán közölte, hogy tábori kórházat hoz létre ukrán menekültek számára. A Tel-Aviv mellett működő Siba kórház közleménye szerint a létesítmény egyebek között gyermekosztályt, szülészetet és sürgősségi ellátást is biztosítana. Egyelőre a pontos helyszínt még nem határozták meg, de feltehetőleg Ukrajnában, vagy az ukrán határ közvetlen közelében hoznák létre a közeljövőben.
A kanivi vízerőművet próbálják bevenni az oroszok
Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, 150 kilométerre délre Kijevtől - közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar.
Az orosz csapatok a hadművelet eddigi menete során az ukrán energetikai infrastruktúra számos létesítményét semmisítették meg, támadták meg, vagy foglalták el. Az orosz ellenőrzés alá vont létesítmények közé tartozik a zaporizzsjai atomerőmű, amely a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét biztosítja.
Az ukrán vezérkari jelentés szerint az orosz erők nem próbálkoztak meg Kijev délnyugati külkerületeibe betörni. A fővárosban azonban vasárnapra virradóra többször is légiriadót rendeltek el. Az orosz csapatok mindemellett a Kijev környéki Brovari települést a Boriszpili nemzetközi repülőtérrel összekötő autópálya felé próbálnak előre törni.
A Kijevtől mintegy hetven kilométerre északkeletre lévő Kozelec település térségéből is orosz csapatmozgásokat jelentettek.
Az orosz csapásmérő erők fő célja továbbra is Kijev, a keleti Harkiv és a déli Mikolajiv városok körülzárása.
Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint 351 civil vesztette életét és 707-en sebesültek meg az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta. Az áldozatok tényleges száma ugyanakkor ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy a világszervezet csak független forrásból származó, ellenőrizhető adatokat tesz közzé.
Az UNIAN ukrán hírügynökség szombati közlése szerint csak Harkiv megyében a harcok kitörése óta 194 ember vesztette életét, köztük 124 civil. A dpa német hírügynökség kiemelte, hogy ezt az adatot egyelőre nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
David Arahamija, aki az ukrán delegációt vezeti az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokon, vasárnapra virradóra Facebook-oldalán arról írt, hogy a nap folyamán humanitárius folyosót nyithatnak Harkiv városába. A tárgyalások harmadik fordulója várhatóan hétfőn folytatódik.
Kína sem eszkalálódást, sem szankciókat nem szeretne
Telefonon beszélt egymással szombat este Antony Blinken amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszter, annak ellenére azonban, hogy Blinken újfent megpróbált nyomást gyakorolni kollégájára, hogy állásfoglalásra bírja Kínát, Vang nem meglepő módon továbbra sem foglalt állást az orosz-ukrán háború ügyében. Blinken a South China Morning Post szerint arról beszélt, hogy az egész világ figyeli, hogy mely országok állnak ki az olyan alapelvek mellett mint a szabadság, önrendelkezés és szuverenitás, és hangsúlyozta, hogy
az egész világ közösen dolgozik azért, hogy reagáljon az orosz támadásra és garantálja, hogy Moszkva nagy árat fizessen érte.
A CNN beszámolója szerint Vang ugyanakkor továbbra is kitartott amellett, hogy a konfliktust csakis párbeszéddel és diplomáciával lehet megoldani, és arra sürgette az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európia Uniót, hogy egyenlő felekként tárgyaljanak Oroszországgal. Azt is hozzátette, hogy figyelembe kellene venniük azt, hogy „a NATO folyamatos keleti terjeszkedésének orosz biztonságra gyakorolt negatív hatását”.
Ez persze várható is volt, Kína ugyanis a háború kitörése óta konzekvensen elzárkózott a nyílt állásfoglalástól, és inkább a partvonalról figyelte az eseményeket. Kína többször elutasította, hogy „inváziónak” nevezze Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és az Egyesült Államokat valamint a NATO-t hibáztatta a „feszültségek szításáért”. A kínai állami média a paralimpia nyitóünnepségén elhangzott békére való felhívást is cenzúrázta, a kínai bankfelügyelet pedig korábban jelezte, hogy nem támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Újabb korlátozott  tűzszünet lépett életbe Mariupolban
A helyi városi tanács közlése alapján helyi idő szerint 10 és este 9 óra között tűzszünet lesz, így 12-21 óra között újra megpróbálkoznak a lakosság evakuálásával, írja a BBC.
Szombaton hasonló, rövidebb mentőakcióra készültek, de azt lényegében percek után be kellett szüntetni, miután az oroszok a tűzszüneti megállapodás ellenére tovább lőtték a várost.
Hétfőn folytatódnak a béketárgyalások
Március 7-én, hétfőn folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások, erősítette meg vasárnap reggelre mindkét fél, azt viszont egyik oldal sem közölte, hogy hétfőn belül pontosan mikor, illetve hogy hol találkoznak.
Ukrán oldalról David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló kormánypárt frakcióvezetője, egyben a tárgyalási delegáció egyik vezetője már szombaton erről írt Facebook-oldalán, nagyon röviden.
Vasárnap orosz oldalról is befutott a megerősítés az orosz delegáció egyik tagjától, Leonyid Szluckijtól, aki egy YouTube-on élőben sugározott műsorban mondta el, hogy hétfőn újra találkoznak. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szluckij korábban arról beszélt, hogy a tárgyalások második, csütörtöki szakaszán az ukrán fél bebizonyította a tárgyalói képességét, tudják, hogy emberek életéről van szó.
Az előző két tárgyalási fordulónak egyaránt a háborúban Oroszországot támogató Belarusz adott otthont.
Tankgyárt bombáztak szét az oroszok
Zsitomirt már napok óta lövik az oroszok, pénteken egy iskolát döntöttek félig romba. Szombaton egy, a város melletti tankgyár egy részét tették a földdel egyenlővé – írja a CNN. A hír először oroszpárti csatornákon terjedt a Telegramon, feltehetőleg azért, hogy bizonyítsák az embereknek, hogy Oroszország csak demilitarizálni akarja Ukrajnát.
A videóban ukrán katonák járják körbe a romokat, miközben – a CNN fordítása szerint – egy társuk azt meséli, hogyan élték túl az éjszakát a gyár egy másik részén. A gyár keleti részéből leginkább csak némi beton és kicsavarodott fémdarabok maradtak, bár a videón még látható egy-egy fal, ami még áll.
A tankgyár az Ukroboronprom állami védelmi társasághoz tartozott, a hadsereg páncélos járműveinek gyártása, felújítása és modernizációja zajlott az üzemben. A társaság repülőket, páncélos járműveket, hadihajókat, lőszert és radarokat is gyárt.
Az ukránok inkább a lakóépületeket mutogatják
Amíg az orosz Telegram-források egy zsitomiri tankgyár bombázásának eredményét mutogatják, az ukrán katasztrófavédelem képei szerint lakóépületek is megsemmisültek az éjszakai orosz támadásban a környéken.
A Kijevtől 140 km-ra északnyugatra található Zsitomir környékén, Ovruch a felvételek alapján 15 lakóépület dőlt romba egy rakétatámadásban. A katasztrófavédelem közlése szerint legalább egy ember meghalt és ketten megsebesültek. Egy épület pincéjéből öt gyereket mentettek ki.
 
 
Az ukránok már 11 ezer orosz halottról jelentenek
Az ukrán védelmi minisztérium minden reggel jelentésben számol be arról, hogy számításaik szerint a háborút kirobbantó orosz fél mekkora veszteségeket szenvedett február 24. óta. A vasárnapi jelentés alapján több mint 11 ezer orosz halottról, 285 megsemmisített tankról, 109 tüzérségi fegyverről, 44 lelőtt repülőről és 48 helikopterről tudnak egyebek mellett.
A halott katonák száma jóval több, mint amit az orosz hadsereg közölt a héten. Az oroszok néhány nappal ezelőtti hivatalos adatai szerint Moszkva 498 áldozatot és 1597 sebesültet ismert el.
Az ENSZ eközben szombaton 351-re tette az ukrán civil áldozatok számát.
Egészségügyis áldozatokról számolt be a WHO
Eddig hat ember meghalt és tizenegy megsérült azokban a támadásokban, amik egészségügyi központokat értek Ukrajnában, állítja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO.
A WHO összesítése szerint hat támadás is történt, ezekből négyet erősítettek meg. Ilyen történt például március 2-án az éjszakai órákban, vagy február 26-án.
A szervezet vezetője szerint „az egészségügyi létesítmények vagy dolgozók elleni támadások sértik az orvosi semlegességet és a nemzetközi humanitárius jogot”.
 
Johnson hat pontban foglalta össze a Nyugat teendőit
 A világ vezetőinek újabb erőfeszítéseket kell tenniük Oroszország borzalmas inváziója miatt – közölte Boris Johnson brit miniszterelnök.
A BBC beszámolója szerint a kormányfő hat pontból álló javaslatcsomaggal állt elő, hogy tovább fokozza a Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő nyomást az Ukrajna elleni invázió miatt:
  • A világ vezetőinek nemzetközi humanitárius koalíciót kell létrehozni Ukrajna megsegítésére.
  • Támogatni kell Ukrajna erőfeszítéseit, hogy megvédhesse magát az orosz hadsereggel szemben.
  • Fokozni a gazdasági nyomást az orosz gazdaságra.
  • A nemzetközi közösségnek ellen kell állnia, hogy Oroszország bármilyen formában elfogadtassa hadműveleteit.
  • Továbbra is szorgalmazni kell a diplomáciai megoldásokat, de csak a legitim ukrán kormány teljes részvételével.
  • Egy gyors kampánnyal erősíteni kell a NATO-tagállamok biztonságát és ellenállóképességét.
Boris Johnson több kormányfővel is egyeztet a javaslatairól, kedden Orbán Viktort és a V4-ek vezetőit fogadja.
ENSZ: másfél millióan menekültek el eddig Ukrajnából
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közölte vasárnap, hogy immár másfél millió ember menekült el Ukrajnából az Oroszország indította háború elől. Szombaton és vasárnap folytatódtak az orosz támadások az ország legkülönbözőbb helyein a hírügynökségek jelentése szerint.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója megerősítette vasárnap azt az információt, hogy Ukrajnában több egészségügyi intézményt is támadás ért, és ezekben sokan életüket vesztették, illetve megsebesültek. Mint közleményében írta, ez sérti a nemzetközi humanitárius jogot és az orvosi semlegességet. A közleményben nem volt nevesítve Oroszország mint támadó - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Helyi ukrán vezető: hőerőmű is az áldozatlistán
Az északkelet-ukrajnai Szumi és Lebedin városokat továbbra is támadta szombaton az orosz hadsereg - közölte vasárnap Dmitro Zsivitszkij szumi közigazgatási vezető. Orosz harci gépek leromboltak egy hőerőművet, egy élelmiszer- és egy építőanyag-raktárt, valamint egy parkolóházat. A Kijev és Harkiv közötti Ohtirka városban szombaton becsapódott egy orosz rakéta, hét ukrán katona meghalt. Ohtirkában és több más környéki városban is megszűnt a távfűtés, az áram- és a vízszolgáltatás - közölte Zsivitszkij a dpa hírügynökség szerint, amely hozzátette, hogy ezeket az információkat más forrásból nem tudta ellenőrizni.
Az ostromlott dél-ukrajnai Mariupolból várhatóan vasárnap délben ki tudják menekíteni a civileket, mert sikerült megállapodni az orosz hadsereggel, hogy a várostól Zaporozzsjiáig létrejöhet egy humanitárius folyosó. Ez egy háromórás út lesz a menekülő civileknek, amely alatt tűzszünet lesz ott érvényben - közölte a város vezetése. Mariupolban mintegy 400 ezer civil rekedt az orosz katonai gyűrűben. Az evakuálás már szombaton megtörténhetett volna, de az akkorra meghirdetett tűzszünetet egyik fél sem tartotta be teljesen.
Az orosz hadsereg nagy hatótávolságú precíziós rakétákkal csapást mért vasárnap reggel a sztarokosztiantinivi katonai légitámaszpontra, és használhatatlanná tette azt - közölte az orosz védelmi minisztérium.
Luhanszki szakadárok: lakott területet lőtt az ukrán tüzérség
Az önhatalmúlag kikiáltott Luhanszki Népköztársaság oroszbarát szakadárjai közölték vasárnap, hogy az ukrán hadsereg tüzérsége az utóbbi 24 órában nyolc sorozatban támadta a terület négy települését. Legkevesebb két civil megsebesült, és megrongálódott 23 ház, egy gázvezeték és egy nagyfeszültségű távvezeték. Erről a TASZSZ orosz hírügynökség számolt be a szakadár terület vezetőinek közlése alapján. A dpa ezeket sem tudta ellenőrizni más forrásból.
Az Oroszországgal tárgyaló ukrán küldöttség vezetője azt mondta vasárnap az újabb forduló előtt: remélhetőleg még aznap megnyitható egy humanitárius folyosó Harkivban, hogy a civilek elhagyhassák a várost.
A számháború orosz adatai
Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg - közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint a különleges hadművelet kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben.
A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.
Orosz hírszerzés: Ukrajna néhány hónapra volt a saját atombombától
Három orosz állami hírügynökség, a TASZSZ, az Interfax és a RIA Novosztyi is idézett vasárnap egy névtelenül nyilatkozó, az orosz Külső Hírszerző Szolgálatra (SZVR) is hivatkozó forrást, amely azt állította, hogy Ukrajna, két évtizedig tartó titkos nukleáris és fejlesztések nyomán, mindössze "néhány hónapra volt attól", hogy minden feltétele meglegyen saját nukleáris fegyvere kifejlesztéséhez. Az egyik "kompetens szervet" képviselő, "jól értesült" informátor szerint a 2014 után felgyorsult programja keretei között Kijev mind uránium, mind plutónium alapú nukleáris robbanószerkezet kifejlesztésén dolgozott.
A feltételes módot gyakran használó illetékes az állította, hogy a kezdeti szakaszban Ukrajna az Egyesült Államoktól kapott "megfelelő minőségű" plutóniumot, és egyéb technológiákat is beszerezhetett titokban Nyugatról. Az informátor, aki kijevi, harkivi, odesszai és lembergi tudományos intézeteket is megemlített a fegyverprogram részvevői között, azt hangoztatta, hogy a csernobili zónában, ahol megemelkedett a sugárzási háttér, titokban végezték az ilyen munkát: "piszkos bomba" előállítását és a plutónium leválasztását.
A rakétafejlesztésben az orosz hírügynökségek által egyhangúlag terjesztett anyag szerint Ukrajna Törökországgal és Szaúd-Arábiával működött együtt.
A kimenekítés Mariupolból ma is elmarad
Szombat után vasárnap is meghiúsult a lakosok kimenekítése az ostrom alatt lévő dél-ukrajnai Mariupolból az orosz erők tüzérségi támadása miatt - közölte az ukrán belügyminiszter tanácsadója.
Anton Herascsenko a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közölte, hogy a tervezett kimenekítést a humanitárius folyosókon a folytatódó támadás miatt leállították.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vasárnap közölte, hogy az orosz erők Grad rakétavetőkből indított rakétákkal lőtték a harkivi Fizikai és Technológiai Intézetet, ahol sugárzó anyag és reaktor is van.
Zelenszkij leragadt a repüléstilalmi övezetnél
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében ismételten kérte, hogy külföldi támogatói hozzanak létre berepülési tilalmi övezetet Ukrajna felett. Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton arra figyelmeztetett, hogy a repüléstilalmi zónát alkalmazók hadviselő féllé válnak.
(Kuruc.info - MTI - Telex - Index nyomán)