A stockholmi kerületi bíróság közleménye szerint Hámed Núri 1988 júliusa és augusztusa között részt vett számos kegyetlenkedésben, amikor az iráni fővárostól 45 kilométerre fekvő Karadzs városához közeli Gohardast börtön helyettes ügyészének közvetlen munkatársaként dolgozott.

Svédországban az életfogytig tartó büntetés általában minimum 20-25 éves börtönbüntetést jelent, de ez meghosszabbítható. Amennyiben a svéd hatóságok végül szabadon engedik, Hámed Núrit automatikusan kitoloncolják az országból, de fellebbezhet a mostani ítélet ellen.

A bíróság szerint a most 61 éves Núri részt vett "számos politikai fogoly kivégzésében Iránban 1988 nyarán az ügyészhelyettes közvetlen munkatársaként a börtönben, másokkal együttműködve a kivégzések előkészítésében és lebonyolításában".

Tetteit a nemzetközi jogba ütköző, súlyos bűncselekményeknek ítélte a svéd bíróság. A kivégzések második hulláma olyan baloldali szimpatizánsokat sújtott, akik az iráni vádak szerint megtagadták muzulmán hitüket - írta közleményében a bíróság, hozzátéve, hogy ezeket a fenti bűncselekményeket emberölésnek tekinti.

Irán akkori legfőbb vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatolláh 1988 nyarán kivégzési parancsot adott ki minden olyan iráni fogollyal szemben, aki az Iráni Népi Mudzsahedek (MEK) nevű ellenzéki csoporthoz lojális maradt vagy velük szimpatizált. A fenti parancs következtében Iránban 1988. július 30. és augusztus 16. között nagyszámú politikai foglyot végeztek ki a Gohardast börtönben - tette hozzá a svéd ügyészség közleménye.

Hámed Núri végig tagadta bűnösségét. Tomas Zander bíró szerint a vádlott mindvégig ragaszkodott azon álláspontjához, hogy az ellene felhozott alaptalan bizonyítékokat "a MEK hamisította politikai célok érdekében".

"Mindazonáltal, nem merült fel semmilyen érdemleges új információ, amely miatt a bíróságnak alapja lenne megkérdőjelezni a nyomozás megbízhatóságát és szavahihetőségét" - mutatott rá Zander bíró.

Núri védőügyvédei jelezték: fellebbeznek az ítélet ellen.

A svéd törvények szerint a helyi bíróságok külföldi állampolgárokat is felelősségre vonhatnak nemzetközi jogsértésekért. Núrit 2019-ben tartóztatták le, amikor Stockholmba érkezett.

Stockholm és Teherán között jelenleg feszült a viszony. Az elmúlt hónapokban számos európai állampolgárt vettek őrizetbe Iránban, többek közt egy svéd turistát is.

A csütörtökön bejelentett ítéletre reagálva az iráni külügyminisztérium azt közölte: Teheránnak meggyőződése, hogy a Núrira kiszabott büntetés politikailag motivált és nem törvényes.

(MTI)