Kettős mércével vádolta meg pénteken az afganisztáni tálib vezetés a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), amiért a testület főügyésze nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte két vezetőjük ellen, és felszólította a testületet, "foglalkozzon inkább az Egyesült Államokkal és Izraellel".
"Sajnálatos, hogy ez az intézmény figyelmen kívül hagyja a külföldi erők és szövetségeseik háborús és emberiesség elleni bűncselekményeit, amelyeket Afganisztán húsz évig tartó megszállása idején követtek el" - szögezte le a tálib "külügyminisztérium" az X-en.
A tárca emellett felszólította az ICC-t hagyjon fel azzal, hogy "az emberi jogok általa vallott, sajátságos értelmezését az egész világra rákényszeríti, nem törődve a világ többi részének nemzeti és vallási hagyományaival", valamint kiemelte: a kérelemnek semmiféle jogi alapja sincs.
Az ICC lépését Mohammed Nabi Omari, a tálibok "belügyminiszter-helyettese" is bírálta, kiemelve: a testület "nem tudja megijeszteni" a kabuli vezetést.
Hangsúlyozta azt is, hogy ha a bíróság igazságos és objektív lenne, az Egyesült Államokat és Izraelt ültetné a vádlottak padjára, az előbbit "a világon dúló háborúk okozójának" nevezve, az utóbbinak azt vetve a szemére, hogy "több tízezer ártatlan palesztint ölt meg".
"Benjámin Netanjahu (izraeli miniszterelnök) nem aggódik, mert a nagyhatalmak mögötte állnak" - tette hozzá.
"Ha ezek a bíróságok igazságosak és elfogulatlanok lennének, Amerikát ültetnék a vádlottak padjára, mert az az ország okozza a világon a háborúkat és a bajokat" - szögezte le, hozzátéve:
Az ICC főügyésze, Karim Khan csütörtökön jelentette be, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a tálibok legfőbb vezetője, Haibatullah Ahundzada, valamint Abdul Hakim Hakkáni, a tálibok korábbi "legfelsőbb bírája", a tálib jogtudósok tanácsának vezetője ellen afgán civilek sérelmére elkövetett emberiesség elleni bűncselekménynek számító nemi alapú üldözés feltételezett elkövetése miatt.
A tálibok 2021. augusztusi újbóli hatalomra kerülése óta a nőket fokozatosan kiszorították a közéletből, olyannyira, hogy az ENSZ is elítélte a "nemi apartheidet".
Jelenleg az afgán nők csak általános iskolában tanulhatnak, nem járhatnak parkokba, sportcsarnokokba, szépségszalonokba, gyakorlatilag kísérő nélkül nem léphetnek az utcára.
Egy tavaly kiadott rendeletben gyakorlatilag megtiltották azt is számukra, hogy otthonaikon kívül megszólaljanak, beleértve az egymással való beszélgetést is.
(MTI)
