Annyiszor, de annyiszor hallani azt az érvet, hogy Magyarország mindig és mindenkor Európához tartozott és akar tartozni ezután is. A jelenkori politikai elit állandóan európai értékekre hivatkozik, és többek között európai érdekek szerint cselekszik. (…) Egyébként ezek a homályos európai összérdekek fölemésztik elsősorban a kis nemzeteket, és elpusztítanak mindent, amiben még nagyapáink is hittek és amiért fegyvert fogtak.

Amikor Oroszország és Európa kapcsolatát vizsgáljuk, nem kerülhetjük meg az Egyesült Államok meghatározását sem. Ha nagyon röviden akarnám meghatározni őket, akkor azt kell, hogy mondjam: amíg az Egyesült Államok Európa torzszülöttje, amíg az Európai Unió Európa elárulója, addig ma Oroszország az, amely őrzi Európát, őrzi az európai gondolatot. Számos problémával, számos ellentmondással, de mégis Oroszország ma sokkal inkább Európa, mint az annak nevezett Unió.

A Jobbik fél év alatt az elszakított magyar régiók mindegyikében csoportokat hozott létre. A Bar!kád Szávay István országgyűlési képviselőt, a párt Nemzetpolitikai Kabinetének elnökét a külhoni magyarok választójogáról, a határon túli építkezésről és a 2014-es esélyekről kérdezte, de nem kerülte meg a kényes kérdéseket sem.

A fenti felszólítás volt az idei üzenete a csíksomlyói összmagyar lelki zarándoklatnak, melyre ismét több mint ötszázezren érkeztek a „nyeregbe”. A Bar!kád képes helyszíni riportja az idei somlyói pünkösdről.

Havas Henrik műsorából megtudhattuk, hogy milyen régóta és milyen módon listázzák a zsidók az általuk zsidónak tartott embereket. Listázás tehát mégis van, csak éppen máshogy.

Az Európai Unió több éve folytat hadjáratot Magyarország ellen, s olyan önkényesen kiemelt európai normákra hivatkozva alázza meg folyamatosan hazánkat, melyek köszönőviszonyban sincsenek az általa oly gyakran emlegetett jogállamisággal.

MSZP-s és egyes fideszes politikusok ismét nagykoalícióban támadják a Jobbikot és ezúttal Azerbajdzsánt is. Nemkülönben a megszállt hegyi-karabahi Shusha településsel gesztusértékű partnervárosi keretegyezményt aláíró Gyöngyös városát.

Három fiatalt gyorsított eljárásban ítélt el a bíróság, amiért a Zsidó Világkongresszuson bekiabálásokkal zaklatták a résztvevőket. Nem sikerült azonban ilyen gyorsan ítéletet hozni annak az ároktői cigányokból álló bűnbandának az ügyében, akik arra szakosodtak, hogy időseket kínoztak meg és raboltak ki, két embert meg is öltek.

Szerbia uniós integrációja egészen biztosan eszköz lehet a kezünkben. Úgymond a világ ökrei leszünk, ha nem élünk az alkalommal. Magyarország pozíciói nem rosszak. Nem szabad úgy hozzáállni a dolgokhoz, mint a második vagy az első világháború idején, amikor Magyarország nagyon meg volt verve. Most legalább egyenrangúak vagyunk. A magyar államnak okosan kell megfogalmaznia, hogy mikor adja beleegyezését Szerbia uniós csatlakozásához. A döntés csak konszenzusos lehet, így ha a magyarok azt mondják nem, akkor nem – nyilatkozta lapunknak Matuska Márton újvidéki újságíró. A délvidéki magyar holokauszt neves kutatója úgy látja, ahogy a mohácsi vesztes csatánkat minden gyermekkel megtaníttatják az iskolákban, ugyanúgy a délvidéki 44-45-ös iszonyatos magyarirtásnak is be kellene kerülnie a történelemkönyvekbe, ahol a vérengzés nem csatában történt, hanem az ártatlan és békés lakosságot tudományos módszerekkel irtották ki.

Az Iránytű Intézet e heti politikai-gazdasági elemzése az EU-val való konfliktusok hátterét és következményeit vázolja fel a Bar!kád olvasóinak.

Hatalmas siker magyar és európai szinten is: a Jobbik európai parlamenti képviselőjét, Kovács Bélát választották az Unió energiaellátásának szempontjából kulcsfontosságú EU–orosz energetikai munkacsoportjának az elnökévé. A Bar!kád Kovács Bélával a közelgő EP-választásokról, a Jobbikot is magába foglaló európai pártról, az AEMN-ről, a határon túli munkájáról és az eurázsiai jövőről is beszélgetett.

Talán nem felelőtlenség kijelenteni, hogy Gyurcsány Ferencet nagyon sokan látnák szívesen bilinccsel a kezén vagy egy cellába zárva. Nos, az elszámoltatást ígérő kormány ugyan nem, de Dézsy Zoltán filmrendező teljesítette ezeknek az embereknek a vágyát. Elkészítette az első olyan játékfilmet, mely a 2006 őszén történt eseményeket dolgozza fel annak hátterét is bemutatva. Az Elment az öszöd története 2017-ben játszódik, s a szereplők is innen gondolnak vissza 2006-ra. Egy ex-miniszterelnök, egy netes újságíró, egy betörő és egy biztonsági őr dialógusai adják a film keretét. A helyszín: a Kozma utcai börtön, ahol mindenki az ítéletére vár. Gyurcsány perel a film miatt, a balliberálisok lázadnak, a kormány sunnyog. A Bar!kád pedig az alkotás üzenetéről, valóságtartalmáról és utózöngéiről faggatja az alkotót.

Civil szervezetek június 16-ára emlékmenetet hirdettek a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából. A szervezők szerint azért fontos történelmünk e kiemelkedő pillanatára méltó módon megemlékezni, mert édes szülőföldünkön már lassan mindenről és mindenkiről megemlékezünk, nemzeti ünnepnapot tartunk, miközben a függetlenségért, a magyar szabadságért küzdő őseinkre nem jut idő.

Több mint 26 év után végleg letette a lantot Sir Alex Ferguson. A Manchester United skót legendája nem edzi tovább az elmúlt két évtized legsikeresebb klubját. A menedzser távozását még egyik legnagyobb riválisa, a portugál José Mourinho is sajnálja.

A török kiűzése, a Rákóczi-szabadságharc katonai eseményei, valamint az azzal járó pusztítások, éhínségek, járványok kedvezőtlenül hatottak hazánk etnikai viszonyára. Ez a megállapítás különösen Erdély esetében volt igaz, ahol többször visszatérő pestisjárvány, sáskajárás tette pokollá az emberek életét. Ennek köszönhetően a XVIII. század folyamán megindult a szervezett betelepítés, az öntevékeny bevándorlás Magyarországra.

Pontosan egy évvel ezelőtt jártunk a Muravidéken, hogy belepillantsunk a Szlovéniába szakadt magyarság mindennapjaiba. Akkor 8000 itt élő magyarról szólt a fáma, mára ez a szám a legfrissebb becslések szerint 4000-re csökkent. Becslésről beszélünk, mert Szlovéniában nem tartottak hivatalos népszámlálást. A Kárpát-medencében tartottak, amelyből kiderült, hogy összesen 10,4 millióan vallják magukat magyarnak. Ez kiábrándítóan messze van attól a 15 milliótól, amennyiről még majd’ negyedszázaddal ezelőtt beszélt Antall József.

Antipatikus első látásra. Így tudnám összefoglalni egy tőmondatban azt, amit ByeAlexszel kapcsolatban éreztem, midőn szembesültem létezésével. Aztán egy olvasótól még levelet is kaptam, aki kifogásolta, hogy méltatlanul támadtam a sapkás embert, aki az Eurovíziós Dalfesztiválon Magyarországot képviselte. Az alábbi cikkből kiderül, miért is nem volt igazam sok mindenben ByeAlex-ügyben, s miért volt igaza sok mindenben lapunk olvasójának. – Balczó Mátyás gondolatai az Eurovíziós Dalfesztiválról.

A magyar népzenekutatás a XIX. században indult meg, és azóta is sok jeles szakember elmélyülten kutatja az eurázsiai sztyeppén élő türk és mongol népek dallamvilágát. Most az egyik legkiválóbb szakértővel, Csajághy György zenetanár-népzenekutatóval, történésszel beszélgetve megpróbálunk tájékozódni, hogy hol tart ma a kutatás, és melyek a legújabb eredmények.