Amikor a vezércikkemre készültem, már előre gyűjtögettem magamban a fennkölt jelzőket, amelyeket a magyar emberek összefogásával kapcsolatban készültem „bevetni”. Aztán valahogy a végére – mire az ár levonult – a bennem lévő emelkedett hangulat kicsit alábbhagyott.

Mostanra biztossá vált, hogy amíg Orbán Viktor a kormányfő és amíg erre neki hatása van, addig a magyar föld nem lesz biztonságban. Nem mintha az elődei alatt abban lett volna, viszont a moratórium, amelyet az EU-tól kaptunk, most, 2014-ben fog lejárni. Orbán csupán abban más, mint szocialista elődei, hogy amíg azok nyíltan és minden probléma nélkül vállalták volna fel, hogy a magyar földet a külföldi tulajdonszerzés számára elérhetővé tegyék, addig a jelenlegi miniszterelnök ezt már nyíltan nem vállalja fel. Ahogy az általában lenni szokott, úgy beszél, mint egy jobbikos, majd úgy tesz, mint egy szocialista.

Miközben a Fidesz a családi gazdaságok fontosságát hangsúlyozza kommunikációjában, egészen mást mutat a kormánypártok által kidolgozott új földtörvény, amely sokkal inkább a nagytőkések érdekeit szolgálja. Suhajda Krisztián, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint mindent az államtitkárság irányít, az van, amit ők mondanak, a fideszes, KDNP-s képviselők pedig megszavazzák. A nemzeti párt szakpolitikusa hangsúlyozza, teszik ezt függetlenül attól, hogy az tökéletesen ellentétes azzal, amit a kormány 3 évvel ezelőtt meghirdetett.

Legalább 130 milliárdos veszteséget okoznak az államnak a zöldség-, a gyümölcs-, a hús- és a baromfitermékek, a növényolaj, a kávé, a cukor, a tej- és a malomipari cikkek jogsértő kereskedelmére szakosodott illegális körök, és ezzel nemcsak a közkasszának okoznak milliárdos károkat, hanem a tisztességes hazai piaci szereplőket is a csőd szélére sodorják. Ráadásul az állam megkárosítása végül a társadalom egészén csapódik le, hiszen csekélyebb bevételből az állam is kevesebb pénzből kénytelen a feladatait ellátni. Tehát szűkösebb forrás jut az egészségügyre vagy éppen az oktatásra. Így a körhinta végén az egyszerű emberek szédülnek el a legjobban.

Régóta köztudott, hogy Magyarország gyógy- és termálvízkincse még világviszonylatban is egyedülálló. Ez a kiváló természeti adottság azonban mégsem a turizmus, illetve a termelői szektor virágzásában köszön vissza, hanem olyan fürdőberuházásokban, melyek sorra juttatják a csőd szélére a településeket. A kérdés, hogy ennek valóban a sokszor alapos gazdasági számítások nélkül indított, átgondolatlan fürdőfejlesztés az oka, vagy sokkal inkább a tény, miszerint mások is fenik a fogukat a magyar vízkészletben rejlő lehetőségekre.

Az elmúlt hetekben a Bar!kád folyamatosan figyelemmel kísérte az ismét az érdeklődés középpontjába került őszödi beszédet övező eseményeket. Először cáfolta a gyurcsányista Szabó Bálint meséjét. Ezután összevetette a beszéd kiszivárgását a Kiss Péter versus Szilvásy–Gyurcsány-páros MSZP-s belharcával. Most pedig a lapzártakor rendelkezésére álló információk alapján a Fidesz 2006. őszi (bal)lépéseit veszi górcső alá.

Bejárták a világsajtót azok a képek, amelyek Isztambulban, a Takszim téren készültek a tüntetők és rendőrök közötti heves összecsapásokat rögzítve. Az ellentmondásos hírekből is leszűrhető volt, hogy a tiltakozókat éles indulat fűti a török kormány és annak vezetője, Recep Tayyip Erdoğannal szemben. Azonban az nem derült ki a híradásokból, hogy vajon a többséget vagy csak egy hangos kisebbséget képviselnek-e.

Szigorítani kell az emberek feletti ellenőrzést, korlátozni kell a szabad internethasználatot, szükség lesz egy szűrőre, amely képes kiszorítani az elit által károsnak vélt információkat a világhálóról. A kiszivárgott hírek szerint többek között ezekről tárgyaltak a világ nagy befektető és pénzügyi elemző cégeinek vezetői, bankárok, befolyásos politikusok, a világ legismertebb újságjainak szerkesztői a Bilderberg-csoport elmúlt napokban tartott ülésén Nagy-Britanniában.

Az uniós csatlakozásunk óta bizonyos, az országot elhagyó jövedelmekre nem vethetünk ki adót, s így összességében több mint ezermilliárd forint esik ki az állam pénztárcájából. Az eddigi tapasztalatok tükrében leszögezhető, hogy az európai gazdaság versenyképességét javítandó adóharmonizációs törekvés a tagállamok egymáshoz való viszonylatában már nemhogy erősíti, de továbbgyengíti a kisebb és tőkeszegényebb gazdaságok versenyképességét a jóval nagyobb és komolyabb kapacitásokkal rendelkező uniós versenytársaikhoz képest.

Mint azt a Bar!kád a múlt héten megírta, a hozzánk legközelebb álló turáni rokon nép, a Kína által elnyomott és megszállt muszlim Ujgurisztán ifjúsági világkongresszusi delegációját a hatalom gyakorlatilag nemkívánatosnak minősítette Magyarországon több mint két héttel ezelőtt. A lap az eset új fejleményeit ismerteti.

Hivatalosan is zászlót bontott és az EP-választásokra készül a márciusban Budapesten vendégeskedő lengyel nemzeti testvérszervezet, a Ruch Narodowy, melynek alakuló kongresszusán magyar delegáció vendégeskedett a hétvégén.

A kormány megreformálná az iskolai étkeztetést, hogy a gyermekek minél egészségesebben táplálkozzanak. Ez azonban az árnövekedésen túl a hagyományos magyar ételek kiszorulásával járhat, túrógombóc helyett például jöhet a szója.

Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas sorok következnek! Az adócsalásért első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Gáspár Győző 45 millió forintot nyert el egy pályázaton, minek köszönhetően filmvászonra viheti a Rómeó és Júlia „roma változatát”. A cigány celeb most az adófizetők pénzén „integrálódhat”, hiszen a mi országunk pusztán előítéletek miatt nem hagy veszni egy ilyen „talentumot”.

Hétfő hajnalban Budapesten is elérte a legmagasabb szintjét a dunai árhullám. A 891 centis vízállás 31 centivel múlta felül a korábbi, 2006-os rekordot. Lapzártánkkor pedig közel fél évszázados vízszintrekord dőlt meg a Budapesttől délre fekvő városokban. Az elmúlt héten hősies harcot vívtak az önkéntesek és hivatásosok ezrei a Dunán levonuló történelmi árhullámmal szemben, példamutató összefogásról tanúbizonyságot téve. A katasztrófavédelem adatai alapján hat megye 28 településéről 1200 embert telepítettek ki, és 44 utat kellett lezárni a Duna áradása miatt. A folyó felső szakaszán már megkezdődött az apadás, egyes térségekben azonban a talajvíz okoz mind nagyobb gondokat. A Parlament hétfőn meghosszabbította az árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzetet.

Az Amerikai Egyesült Államok a XX. század óta folyamatosan az emberi jogok védelmezőjének szerepében tetszeleg. Teszi ezt úgy, hogy rövid történelme folyamán számtalan alkalommal durván megsértette az általa fennen hangoztatott és képviselt értékeket. Joggal merül fel a kérdés, hogy napjainkban milyen alapon hirdet ítéletet más államok ilyen irányú politikája felett az az Egyesült Államok, melynek területén a XIX. század folyamán javában zajlott az indiánok kiirtása, és még virágzott a rabszolgatartás. Ott, ahol a XX. század közepén, 1954-ben a Legfelsőbb Bíróságnak kellett kimondania a faji szegregáció alkotmányellenességét.

Mielőtt a Fekete-Körös a Borzi-szorosnál elhagyná a Belényesi-medencét, Belényesújlak határában szépen megkerül egy kopár hegyet. Ez a hegy a Pontoskő. Pont arra való, hogy felmásszon rá az ember, és szemügyre vegye az alant elterülő Belényesi-medencét, mégis kevesen hódolnak ennek az élvezetnek. Pedig innen többféle szempontból is szemügyre lehet venni a tájat.

A régi, kicsit megsárgult, de jó illatú könyvek bepillantást adhatnak számunkra, hogyan éltek, mivel foglalkoztak az emberek egy adott korban Magyarországon. Ha az ember kezébe kerül egy nagy gonddal összeállított útikönyv, feltételezhetjük, hogy a kirándulásnak, túrázásnak nagy hagyományai voltak. Jogosan feltételezzük, és erre enged következtetni Dr. Reich Milton Oszkár 1942-es Erdély útikönyve is. Ne feledjük, a Bar!kád csapatában is van egy Oszkár, akinek köszönhetően az ezeréves Magyarország s azon belül Erdély megannyi varázslatos helyére juthattunk már el útleírásai alapján. A Bar!kád az összes olvasóval együtt neki is ajánlja figyelmébe ezt a kis korabeli szakmai anyagot.