2025 elején Bajorország Regen járásának egyik plébánosa elbocsátotta egyik régóta szolgáló tizenhat éves ministránsát, miután a fiú a WhatsAppon megosztott egy közös fényképet Maximilian Krahhal, az Alternatíva Németországért (AfD) párt vezető politikusával. Az eset nagy visszhangot váltott ki, és rávilágított a hagyományos katolikus értékek és a német katolikus egyház jelenlegi irányvonala közötti ellentétre. A plébános „nácinak” nevezte a fiút, és átadott neki egy kiadványt, amely szerint a nemzet etnikai alapon történő meghatározása összeegyeztethetetlen a kereszténységgel. A lépés éles bírálatokat váltott ki az AfD hívei és a hagyományhű katolikusok körében, akik úgy vélik, hogy a német egyház egyre inkább a balliberális eszmékhez igazodik. Alább foyltatódik a Magyar Jelen cikke.
 Német őrület |
A kilenc éve szolgáló ministráns egy AfD-s kampányeseményen vett részt, ahol közös fénykép készült róla és Maximilian Krahról. Amikor a plébános meglátta a képet, magához rendelte a fiút, és megtiltotta számára a további ministrálást. A ministráns családja nyílt levélben fejezte ki kétségbeesését: „Január vége óta fiunk és egész családunk világa romokban hever.” Hangsúlyozták, hogy a fiú nem politizált; pusztán kíváncsiságból vett részt különböző politikai rendezvényeken, és mély hitének köszönhetően a papi hivatás gondolata is foglalkoztatta. A levél szerint a plébános vádjai és az elbocsátás aláássák az egyház lelki gondoskodásra hivatott szerepét.
A plébániát felügyelő passaui egyházmegye közleményben védte meg a döntést, hangsúlyozva az egyház elkötelezettségét a demokratikus értékek mellett.
Közölték, hogy egy megbeszélés keretében felajánlották a fiúnak a visszatérés lehetőségét, ám a család ezt elutasította. Maximilian Krah, gyakorló katolikus és a német parlament tagja, élesen bírálta az egyház lépését. Szavai szerint: „A német egyházi rendszer régóta nem keresztény szellemű, sőt gyakran keresztényellenes. A fiú most szembesül ezzel a rideg valósággal. Remélem, hite csak még erősebbé válik ennek hatására.”
Az Alternatíva Németországért (AfD) pártot 2013-ban alapították, és azóta folyamatosan növelte támogatottságát: a 2025. februári szövetségi választásokon a szavazatok 20,8 százalékát szerezte meg – kétszer annyit, mint 2021-ben. A párt szerint a német hírszerzés alaptalanul bélyegzi „szélsőjobboldalinak” (zsidó- és buzitagozattal, illetve a Srí Lanka-i „feleséggel” rendelkező leszbikus társelnökkel ez nem csoda – Kuruc.info szerk.). Az AfD főként olyan választókat vonz, akik csalódtak a fősodratú intézményekben, köztük a katolikus egyházban is, amelynek hívei az elmúlt években látványosan megfogyatkoztak.
Maximilian Krah – akit katolikus források is elkötelezett hívőként ismernek – a hit és politikai meggyőződés ötvözetét képviseli.
Ez különösen vonzó azoknak a hagyományhű katolikusoknak, akik úgy érzik, hogy az egyház eltávolodott eredeti küldetésétől. A fiú egyetlen fénykép miatti elbocsátása éppen ezért sokakban aggodalmat keltett. A fiú kilencéves ministránsi szolgálata és papi hivatás iránti elkötelezettsége olyan példát jelent, amelyet az egyháznak támogatnia kellene. Eltávolítása azonban azt üzeni, hogy az egyház ma inkább politikai, semmint lelki célokat követ.
A bírálók szerint mindez a német katolikus egyházon belül megerősödő baloldali-liberális irányvonal következménye. Különösen riasztó jelnek tartják, hogy egy politikailag nem aktív fiatalt „nácinak” bélyegeztek – szerintük ez azt mutatja, hogy az egyház ma már a lelki gondoskodás helyett az ideológiai egyformaságot erőlteti.
Jóllehet az egyház régóta elutasítja a szélsőséges eszméket, sokan túlzónak tartják a mostani reakciót. A család hangsúlyozta, hogy a fiú puszta jelenléte a rendezvényen nem jelentett politikai állásfoglalást. Ennek ellenére a plébános élesen elítélte a párttal való bármiféle kapcsolatot. Kritikusai szerint még ha lett volna is valamiféle szimpátia az AfD iránt, akkor sem lett volna helyénvaló ilyen ellenséges módon eljárni egy fiatal hívővel szemben. Az ilyen hozzáállás könnyen elidegenítheti azokat a híveket, akik a nyílt párbeszédet és a hagyományos hithez való ragaszkodást részesítik előnyben – különösen egy olyan időszakban, amikor az AfD továbbra is erősödik a választásokon.
A német katolikus egyház az elmúlt években sajnos egyre nyíltabban azonosul balliberális ügyekkel, például az LMBTQ-propaganda támogatásával és a nyitott határok politikájával.
Kritikusai szerint ezek az irányvonalak aláássák a német társadalom hagyományos kulturális és lelki értékeit. 2021-ben több mint száz pap és egyházi dolgozó vett részt az „OutInChurch” („OutInChurch For a Church Without Fear” Vállalni a szexuális orientációt az Egyházban egy félelem nélküli Egyházért – Magyar Jelen szerk.) kezdeményezésben, amelyben nyíltan vállalták, hogy nem heteroszexuális vagy nem bináris identitásúak, és egyenlőséget követeltek az egyházon belül. Bár több német püspök támogatta a mozgalmat, a Vatikán továbbra is elutasítja az azonos nemű párok megáldását.
Mindeközben az egyház nyíltan támogatja a laza bevándorlási szabályokat. Reinhard Marx bíboros, a Német Püspöki Konferencia korábbi elnöke többször is sürgette Németországot, hogy fogadjon be több illegális bevándorlót, és a szigorú határellenőrzést „keresztényietlennek” minősítette. A hagyományhű katolikusok és az AfD hívei ezt az irányvonalat az egyház alapvető küldetése elárulásaként értelmezik. Úgy vélik, a balliberális célok előtérbe helyezése a hithez való hűség rovására gyengíti azokat az erkölcsi és szellemi alapokat, amelyek hosszú ideig összetartották a német társadalmat – és azokat világi, megosztó eszközökkel próbálja helyettesíteni.
Krah hívő katolikus mivolta tovább bonyolítja a helyzetet. Az egyházat „nem keresztény szelleműnek” nevezte, ezzel is visszhangozva sok hagyományhű hívő véleményét, akik szerint az egyház eltávolodott lelki gyökereitől a haladó politika irányába.
Krah szerint a történtek – bármilyen fájdalmasak is – megerősíthetik a fiú hitét, az egyház hibái ellenére is. Ezt a reményt sokan osztják, akik szerint a lelki kitartás lehet a legjobb válasz az intézmény válságaira.
Április 10-én a vita nem csillapodik. A család elutasító álláspontja az egyházmegye békülési kísérleteivel szemben mély törést jelez, miközben az eset országos vitát váltott ki az egyház társadalmi szerepéről a politikai megosztottság erősödésének idején. A hagyományhű katolikusok és az AfD támogatói számára az elbocsátás egy olyan német katolikus egyház képét rajzolja ki, amelyet szerintük baloldali-liberális eszmék hatottak át – s amely inkább a gondolkodás kontrolljára, mintsem a hit őrzésére törekszik.
