Magyarország várairól szóló sorozatunk negyedig felvonásához érkeztünk, s ezúttal a mezőkövesdi járásban található Sályra látogatunk, hogy közelebbről is megismerjük a Latorvár történetét. Egyúttal egy ideig ez lesz most az utolsó rész, amely a mai értelemben vett Magyarország területére kalauzol minket, a következő három alkalommal elcsatolt részekre kalandozunk majd.
A Sályi-patak völgyénél, Sály községtől 3 kilométerre található a településhez tartozó Latorpuszta, mely a középkori Váralja falu helyén terül el. Itt találhatóak a Bükk-vidék hegycsúcsai is, a Latorút felett, a Latorvár-tetőn, a legmagasabb ponttól délkeleti irányban épült mai alanyunk. A Latorvár mellett állt korábban egy vaskori földvár, illetve egy honfoglalás idejéből származó földvár, Örsúr is.
 Kilátás Latorvárból Sályra és az elterülő völgyre (forrás: Wikipédia) |
Visszatérve Latorvárra, a legenda szerint egy Latur nevű rablólovag erőssége állt itt egykor, aki a környéken utazókat fosztogatta, ám várát lerombolták. Úgy tartják, hogy Latorpuszta is róla kapta nevét.
Kerámia leletek alapján Latorvár építése az Árpád-korra, a 12. század végére, 13. század elejére datálható. A várat oklevelek nem említik, nem volt túl fontos erősség, mára pedig csak egy oldalfal emlékeztet Latorvárra.
Az erősség minden bizonnyal az Örsúr nemzetség váraljai ágához köthető (így hívták a honfoglalás-kori földvárat is), a nemzetség 14. században bekövetkező elszegényedésével hagyták magára, mivel nem volt pénz a fenntartására. A 20. században sokáig huszita várnak gondolták, ám ez az információ nem állja meg a helyét.
Ha oklevelekben nem is, térképeken azért szerepel Latorvár. Egy 1777-es kiadáson, domborzati ábrázolás nélkül (Lyán vár néven), illetőleg egy 1859-ben keletkezett térképen. Utóbbi már pontosabb, hisz domborzatot is jelöl, illetőleg Latorvár falmaradványát, már akkor is csak ennyi létezett belőle (ugyanez a térkép ábrázolja Örsúr várát is).
 Latorvár egy 1777-es térképen (forrás: varlexikon.hu) |
Latorvárnál többször is végeztek felméréseket, ásatásokat. 1982-ben találták meg a már említett kerámia leleteket. Holl Imre és Parádi Nándor kutatók szerint a vár egyetlen toronyból állt, a toronyhoz kapcsolódó kőfal – amiből a maradvány is látható – vagy egy palotarész, vagy pedig az udvart határoló fal volt. A maradvány 2,5 méter vastag, 4-4,5 méter magas. A vár területének átmérője 28, illetve 14 méter, a tornyot mára már nagyrészt feltöltődött várárok vette körbe a hegytető felől.
 Latorvár 1910-ben |
Latorvár sem a török időkben, sem később nem játszott bővebb szerepet.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Korábbi részek:
