Mint ismeretes, a németekkel nemcsak milliárdokat fizettettek kárpótlásra, gondoltak a jövőre is: alaposan átmosták a német gyerekek agyát az iskolákban, és lehetőleg minden utcasarkon emlékműveket emeltek az "áldozatoknak" (akik közben a háborúról mit sem tudó leszármazottakat verték kékre-zöldre az iskolában).

Rainer Höss

Egyeseket annyira megviselték a zsidó hazugságok, hogy Rainer Hösshöz hasonlóan magányosan "kutatnak" tovább - azaz szívják magukba a zsidó rémmeséket. Mások a Németország-szerte kutatási és lelki segítséget nyújtó foglalkozásokon keresnek segítséget. "Kívülről úgy tűnik, hogy a harmadik nemzedék tanulhat, jólétben, békében és stabilitásban él – magyarázza Sabine Bode, aki könyvet írt arról, hogyan nehezedik a holokauszt (mármint annak a mítosza - a szerk.) a mostani német családokra. – Ugyanakkor ki nem mondott titkok, némán viselt teher, szeretethiány és gyakori szorongás uralkodik a családjukban."

Másokhoz hasonlóan Höss is a családja ellenállásába ütközött: rokonai nem voltak hajlandók lecserélni vallásukat a zsidók mitizált szenvedéstörténetére. Magányosan folytatta hát a kutatást a levéltárakban és az interneten a nagyapjáról. (Rudolf Höss 1940 májusától 1943 novemberéig volt az auschwitzi munkatábor parancsnoka. A háború után egy észak-németországi tanyán bujkált, de elfogták és 1947-ben felakasztották.)

Rainer Höss elmondása szerint valahányszor megtudott valamit a "nagyapja bűneiről", minden egyes részlet mintha darabokra szaggatta volna. Kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, három szívrohama volt. "Ma már" nem érzi magát bűnösnek (megérdemelne tehát még egy verést), de "minden pillanatban nyomja a múlt terhe". Családtagjaival, akik árulónak tartják, nincs kapcsolata.

Ursula Boger

Ursula Boger egyetemista korában zsidó holotörténetecskéket olvasgatva tudta meg, hogy a nagyapja, Wilhelm Boger, "Auschwitz legrettegettebb kínzójának unokája". A 41 éves nő évekig járt terápiás kezelésre, amíg fel tudta dolgozni, hogy "a nagyapja szörnyeteg volt".

Bettina Göring

Bettina Göring, Hermann Göring unokahúga egy izraeli dokumentumfilmben feltárta, hogy 30 éves korában úgy döntött: sterilizáltatja magát, mert "attól tartottam, hogy még egy ilyen szörnyeteget hozok a világra".

Aleksandra Senfft

Aleksandra Senfft, Hanns Elard Ludinnak, a csaknem 70 ezer zsidó deportálásában érintett szlovákiai követnek az unokája Schweigen tut weh (A hallgatás fájdalma) című könyvében leírja, hogy milyen nyomasztó terhet jelentett a hazugság a családja, különösen az apja kivégzésekor még csak 14 éves édesanyja számára. Az özvegyen maradt nagyanyja abban a hitben nevelte gyermekeit, hogy apjuk "jó náci" volt. "Ha én is elhallgatom nagyapám bűneit, a tudtomon kívül én is cinkos lettem volna" – hangsúlyozta Senfft.

Vajon Ön kellőképpen bűnösnek érzi magát, kedves olvasó?

(Kuruc.info - MTI nyomán)