A héten elején Ukrajnából támadást indítottak Oroszország területei ellen Kurszk régió határánál. Egyelőre úgy látszik, hogy Moszkva képtelen felülkerekedni a helyzeten, írja a Portfólió. /Frissülő cikk./
Zoom
Illusztráció: Diego Herrera Carcedo/Anadolu/Getty Images
Nem ez az első alkalom, hogy ukrán vagy ukrán-barát alakulatok átlépik Oroszország nemzetközi határát. A mostani támadás azonban a korábbiaknál is nagyobb feladat elé állítja az orosz védőket. Láthatóan napok óta nem tudnak felülkerekedni az eseményeken, a támadók pedig egyre nagyobb területet vesznek az ellenőrzésük alá.
Szudzsánál elfoglalták például az utolsó, működő gáztranzitállomást a két ország között, valamint más területeken is jelentős haladást értek el. A War Mapper látványos térképet készített a helyzet állásáról:
Az ismertetett adatok szerint az ukránok néhány nap leforgása alatt közel 90 négyzetkilométernyi területet szereztek meg Oroszországban, ami megközelíti az oroszok harkivi offenzívájának sikereit. Ott a támadással Moszkva 150 négyzetkilométernyi terület felett szerzett felügyeletet.
Az orosz vezetés is érzi a helyzet súlyát: szükségállapotot hirdettek, valamint a helyi atomerőmű védelmére fordítanak nagyobb energiákat.
Német páncélosok léptek Oroszország földjére
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kurszki ukrán támadásnál nem pusztán „ukránbarát” milicisták magánakciójáról, hanem az ukrán haderő tervezett beavatkozásáról van szó. Ezt a most nyilvánosságra került felvételek igazolják.
Ukrajna felől jelentős hadművelet indult Oroszország ellen Kurszk megyében, ahol a támadók jelentős terület felett vették át az ellenőrzést, vélhetően védelmi vonalakat is áttörtek az akció közben. Azt tudni lehetett, hogy jelentős számú páncélos is részt vesz a hadműveletben, ám eddig jellemzően olyan harcjárművekről volt szó, amilyen típusok korábban már más területeken is betörtek Oroszország területére. A most közzétett felvételen azonban nyilvánvalóvá válik, hogy olyan lövészpáncélosokat használnak a támadók, amelyeket Kijev Németországtól kapott az oroszok elleni hadművelethez.
A Julian Röpcke német újságíró és OSINT-elemző szerint Berlintől kapott Marder 1A3-ak nyomulnak előre Oroszországban.
Ezeknek a páncélosoknak a jelenléte azt bizonyítja, hogy egyértelműen Kijev nagy szerepet vállal a hadműveletekben. A korábbi alkalmak esetén – amikor az ukránbarát Szabad Oroszország Légiónak tulajdonították a műveleteket Belgorodnál – is nyilvánvaló volt, hogy minimum az ukrán hadvezetés engedélyét (és fegyvereit) kellett kérni az akció végrehajtásához. A mostani esetnél viszont a Marderek felbukkanásával szinte bizonyos, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen harcoló orosz nemzetiségű fegyveresek mellett a reguláris ukrán alakulatok is részt vesznek. A felvételeken egyébként az látható, hogy az orosz védelem Lancet drónokkal támadja meg a lövészpáncélosokat, amelyek – a csatolt leírás szerint – négy kilométerrel a határ átlépését követően megsemmisülnek.
Elmondta az orosz szakértő, szerinte mit akar elérni Ukrajna
Az ukrán haderő el akarja foglalni a kurszki atomerőművet, hogy elcseréljék ezt az Oroszország által megszállt zaporizzsjai erőműre – idézi az orosz állami média Makszim Singarkin nukleáris terrorizmussal foglalkozó szakértőt.
Singarkin azt állítja: a zaporizzsjai erőmű nemcsak Ukrajna áramellátása szempontjából fontos, hanem Oroszország amerikai tulajdonú nukleáris üzemanyagot is megszerzett a térségben, de Moszkva nem hajlandó visszaadni sem ezt, sem az erőművet a Nyugatnak.
A mostani ukrán invázió célja tehát Singarkin szerint az, hogy elfoglalják a kurszki erőművet és elcseréljék ezt a zaporizzsjai erőművel. Singarkin felhívta a figyelmet arra is, hogy a két erőmű egyébként nagyon hasonlít is egymásra.
Arra is kitért, hogy szerinte nem az európai gázvezetéket akarták elérni az ukránok, és nem is célja az akciónak a figyelem-elterelés.
Senki nem használ különleges műveleti erőket egy figyelem-elterelő akcióhoz. […] Ezek elit harcosok. Miért égetnének el elit képességet minden ok nélkül? – veti fel a kérdést Singarkin.
Ennyire ismerik a zsidók az oroszokat: azt hiszik, ettől ébred fel bennük a békevágy
Megszólalt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Kurszk megyében zajló ukrán hadműveletek céljával kapcsolatban – közölte a Kyiv Independent.
Eddig többnyire csak találgatni lehetett, hogy pontosan mi lehet Kijev célja a nemzetközileg elismert orosz területek feletti ellenőrzés átvételével. A leggyakoribb érvelés az volt, hogy az ukránok ezzel szeretnék prezentálni a nyugati szövetségeseik előtt, hogy a fegyverszállítmányok nem feleslegesek, és képesek súlyos csapásokat okozni Moszkva számára. A másik magyarázat az volt, hogy Kijev szerette volna elérni, hogy a Donyeckben egyre nagyobb területet szerző orosz alakulatok kizökkenjenek, és a Kreml kénytelen legyen átcsoportosításokkal stabilizálni a helyzetet. Az elképzeléssel tehát más területen akasztanák meg tehát az előrenyomulást.
Podoljak viszont teljesen új szemszögből közelítette meg a célokat: elmondása szerint a kurszki ukrán hadművelet nagy hatást fog gyakorolni az orosz társadalomra, és az emberek ettől nagyobb nyomást helyeznek majd a kormányra a háború befejezése érdekében. Végső soron szerinte a mostani helyzet a béketárgyalások megkezdéséhez járul hozzá.
– Ha növeljük az orosz veszteségeket... ha növeljük a háborús költségeiket, például a megsemmisült katonai felszereléseket, az elveszített területeket, az elveszített embereket, ez hatással lesz arra, hogy hogyan érzékelik a háborújukat? Kétségtelenül – mondta az országos televízió képernyőjén.
Volodimir Zelenszkij már korábban elmondta, hogy Kijevnek az erő pozíciójából kell megkezdenie a párbeszédet a harcok lezárásához.
Podoljak arról is szólt, hogy a nyugati szövetségesek nem ítélték el a támadást:
Partnereink végre felismerik, hogy minden, ami Ukrajna katonai akcióival kapcsolatos, a mi szuverén jogunk, és egy lépés a de-eszkaláció és a háború végleges befejezése felé.
Megjelent Kurszkban az Ahmat bevetési egység
A csecsen harcosokból álló osztag parancsnoka most jelentette be, hogy felveszik a harcot az ukrán betöréssel.
A hír azért is érdekes, mert elvileg az Ahmat volt egyike azon alakulatoknak, amelyek biztosították Szudzsa térségét, mielőtt megindult az ukrán támadás. Nyugati lapok azt terjesztik: a csecsen különleges egység tagjai megfutamodtak az ellenség elől.
Mi értelme van ennek az egésznek?
Portfólió-elemzés a helyzetről:
Úgy tűnik, hogy az elmúlt szűk két év legsikeresebb hadjáratát indította meg néhány napja az ukrán hadvezetés: az offenzíva azonban nem a Donbaszban és nem is Dél-Ukrajnában, hanem Oroszország területén, Kurszk megyében zajlik. Az ukrán fegyveres erők majdnem egy tucat kistelepülést elfoglaltak és most épp egy 5000-es kisvárost, Szudzsát ostromolják, az orosz hadvezetés pedig attól tart, hogy hamarosan a kurszki atomerőmű is támadás alá kerülhet. Jelenleg csak találgatni lehet arról, hogy mi értelme van embert és hadianyagot ölni egy Oroszország területén zajló offenzívába, ha az ukrán haderő erőforrásai amúgy is szűkösek, még a Fehér Ház sem igazán érti, mi történik. Nézzük meg a lehetséges magyarázatokat.
Mi történik Kurszkban?
Kedd reggel ukrán páncélozott járművek kezdtek el mozgolódni Szumi megyében, az oroszországi Kurszk megye melletti határvonalon. Drónfelvételek szerint egy új hadijelet festettek fel az ukránok a technikai eszközökre: fehér háromszögek jelentek meg a harckocsikon, lövészpáncélosokon, MRAP-eken. Már ekkor gyanítani lehetett, hogy komolyabb akció készül, mint az elmúlt évek „orosz partizánok” által végrehajtott betörései:
egy reguláris és különleges erők részvételével zajló, összfegyvernemi művelet vette kezdetét.
A Kurszk elleni offenzíva kedd délelőtt meg is indult, két irányból. Az egyik műveleti irány a Szumitól északra található Nyikolajevo-Darino felé, a másik pedig a keletre található Gogolevka felé látható.
A hadjárat talán meglepően komoly eredményeket ért el szerdára: az ukrán erők nagyjából tíz kisfalut elfoglaltak a határ mentén és elkezdték ostromolni az 5000 fős lélekszámú Szudzsa kisvárost. Szerda esti hírek szerint az ukrán katonák a városközpontba is bejutottak és kirakták pár épületre az ukrán zászlót. Oroszország vészhelyzetet hirdetett Kurszk megyében.
Bár Szudzsát csütörtökre nem sikerült elfoglalni, és egyes hírek szerint komolyabb orosz ellentámadás indult a városnál, az ukrán erők északnyugati irányba, a Rilszk-Koronevo-Szudzsa főút mentén Leonyidovo és Ljubimovka irányába haladnak tovább.
A térségben felhasznált ukrán képességekről eltérő adatok lelhetők föl, a háború ködje ismét sokat fed. Orosz elemzők arról spekulálnak, hogy 12 zászlóalj dolgozik a régióban (vagyis durván 12 ezer katona), egyes hírek szerint az offenzívában részt vesz az „elit” 82-es deszantos dandár és a 22-es gépesített dandár is.
Azt is tudni, hogy az offenzívában számos NATO-harcjármű növeli az ukrán támadóképességet, amerikai Stryker és Humvee páncélosok, német Marder lövészpáncélosok is láthatók voltak eddig orosz drónfelvételeken. Ez ugye annak köszönhető, hogy a Harkiv elleni orosz offenzíva mentén a legtöbb NATO-tagállam feloldotta azt a korlátozást, mely szerint tilos volt nyugati eszközöket használni Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen.
Jelenleg úgy néz ki: az ukrán támadást talán lelassítani sikerült, megállítani nem. Az orosz hadvezetés most komoly képességeket csoportosít a régióba: harci helikopterekkel, szárnyasbombákkal, Iszkander-rakétákkal vadásszák az ukránokat. A Roszgvargyija (Nemzeti Gárda) és az FSzB különleges erői megerősítették a régióban a kurszki atomerőmű és a nagyobb városok védelmét, a lakosságot evakuálják. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig láthatóan nagyon ideges.
Mi értelme van ennek az egésznek?
A legnagyobb kérdés az offenzívával kapcsolatosan nyilvánvalóan az, hogy mi értelme van Ukrajna szűkös erőforrásaiból embert és hadianyagot áldozni olyan területek támadására, melyeket Kijev egyértelműen nem tarthat meg a későbbiekben.
A helyzet megértéséhez a következő tényezőket kell latba vennünk:
  • 2022 ősze óta nagyon kevés harctéri sikert láthattunk az ukrán haderőtől: elmondható, hogy a meglepő harkivi ellenoffenzíva óta szinte folyamatosan hódítja Ukrajnában a területeket az orosz haderő. A 2023-as nyári hadjárat szűkös eredményeit már teljesen eltörölte az orosz ellenoffenzíva, az elmúlt hónapokban pedig megroppantak az ukrán védvonalak Toreck és Pokrovszk térségében is.
  • Mivel Kurszkot nem logikus megtámadni, az orosz haderő nem is készült fel megfelelően a térség védelmére: itt sokkal gyengébbek voltak az orosz védvonalak, mint a Donbaszban, a Dnyeper mentén, vagy Zaporizzsjában.
  • Ahogy fentebb is említettük, Ukrajna nyugati szövetségesei feloldották a fegyverhasználatra kivetett korlátozásokat, így Kijev most úgy tudta megtámadni Oroszországot, hogy nem kockáztatott vele komoly diplomáciai botrányt szövetségesei körében.
Mindez persze nem válaszolja meg azt, hogy egész pontosan mi a célja a mostani ukrán offenzívának, de ezt nehéz is egyértelműen megválaszolni anélkül, hogy az ukrán döntéshozók fejébe látnánk.
Sokféle elmélet van, köztük valószínűbbek és kevésbé valószínűek:
  • Sudzsában található az orosz Gazprom utolsó működő, Európa felé irányuló gázexportért felelős tranzitállomása. Az offenzíva előtt lehetett elméleteket olvasni arról, hogy az ukránok célja, hogy felrobbantsák / elzárják / megbénítsák ezt a tranzitállomást, most azonban úgy fest, valóban elfoglalták az objektumot, de a gázszállítás továbbra is zavartalanul zajlik. Ebben az elméletben egyébként sántított az is, hogy a tranzitállomást és a gázvezetékeket is lehet károsítani Ukrajna területéről is, nem kellett ehhez elfoglalni Szudzsa térségét.
  • Orosz milbloggerek szerint az ukránok el akarják foglalni a kurszki atomerőművet. Egyes vélemények szerint a cél az, hogy elcseréljék ezt a háború elején megszállt zaporizzsjai erőműre, mások szerint pedig szabotálni akarják a létesítmény működését. Ez az elmélet szintén sántít: ha el is foglalják az ukránok az erőművet, szinte biztosan nem tudják ezt megtartani, amíg megállapodnak az oroszokkal egy esetleges cseréről. Ha pedig megtörténik a csere, az oroszok simán vissza tudják foglalni a ZNPP-t, mivel a létesítmény a Dnyeper keleti partján, az Oroszország által elfoglalt szektor kellős közepén található. Megrongálni pedig aligha akarják az erőművet, hiszen egyrészt erre szintén lenne lehetősége az ukrán haderőnek a határ túloldaláról, másrészt pedig ez a lépés Kijev ellen fordíthatja legfőbb szövetségeseit.
  • A legvalószínűbb elmélet az, hogy az ukrán haderőnek egész egyszerűen már szüksége volt egy kis morálbeli támogatásra. Vagyis kellett Kijevnek villantania valamilyen gyors és látványos sikert, mellyel meg tudják mutatni, hogy az orosz haderő még mindig sebezhető, legyőzhető, így továbbra is fennmarad a harci kedv. Mivel Kurszknál lényegesen gyengébbek voltak az orosz védvonalak, mint Ukrajna megszállt területein, itt volt a legnagyobb esély a sikerre, ezért itt támadtak. Most pedig tele van a média a magukat tömegesen megadó orosz sorkatonákkal, az orosz települések fölött lengő ukrán zászlókkal, Vlagyimir Putyin dühös arckifejezésével. Mindez jelzi az ukrán katonáknak, hogy megéri tovább harcolni, illetve a Nyugatnak is, hogy megéri tovább támogatni az ukrán hadsereget.
  • Szintén nem teljesen elhanyagolható tényező, hogy az orosz hadvezetés most erőforrásokat kénytelen átcsoportosítani a Donbaszból és Harkivből saját területeinek megvédésére. Ezzel látványosan lelassulhat az orosz offenzíva, lehet, hogy egyelőre nem is indítják meg Toreck, Pokrovszk ostromát.
Nehéz látni még, hogy mi lesz az ukrán offenzíva végcélja, de elég valószínű, hogy ahogy az orosz védők szépen lassan összekapják magukat és megérkezik a térségbe az érdemi erősítés, az ukrán haderő ki fog vonulni.
Az is lehet, hogy ahogy sok más, ehhez hasonló betörés után láthattuk, az ukránok majd nagyobb offenzívát indítanak a Donbaszban, Zaporizzsjában.
Emlékezetes: a 2023-as nyári hadjáratot is egy ilyen, Oroszország területe ellen indított támadássorozat előzte meg, igaz, az kevésbé tűnt eredményesnek.
Most a Donbaszban egyébként van több olyan szektor is, ahol sikerrel járhat egy ellentámadás: az Avgyijivka-Pokrovszk vonalon például még nem tudták magukat stabilizálni az oroszok megfelelő védelmi rendszerekkel. Ha Ukrajna támad a Donbaszban, ez a térség lehet a következő, logikus célpont, de felmentősereg indulhat Csasziv Jarért és Toreckért is.
Ugyanakkor az is tény, hogy az orosz haderő felkészültebben vár egy ellenséges támadást ebben a térségben, mint ahogy Kurszknál várta ezt.
Orosz falura hullott a rettegett FAB-500-as
Orosz csatornák osztották meg a védelmi minisztérium azon felvételét, amelyen az orosz légierő FAB-500-as szárnyasbombákkal támadja az ukrán csapatokat – ezúttal egy orosz faluban, Darinoban.
Az orosz védelmi minisztérium egyik felvételén látható, hogy FAB-500-as irányított bombákkal támadják az ukrán egységeket. A támadást állítólag Szuhoj Szu-34-es vadászbombázók hajtották végre. Azt nem tudni, hogy a támadás sikerrel járt-e.
A felvételt OSINT-elemzők geolokálták, a csapást az oroszországi Darino falu szélén hajtották végre. A település elsők között került ukrán kézre, lévén, hogy mindössze 3 kilométerre található a határtól.
Az orosz légierő előszeretettel használja az Ukrajna elleni háborúban az eredetileg még a szovjet korszakból származó FAB bombákat. Ezeket az alapvetően irányítás nélküli szerkezeteket az orosz mérnökök gyakran szárnyakkal és GPS navigációs rendszerrel (ún. UMPK-kitek) látják el. A számjelölés a nevében azt jelenti, hogy hány kilogrammot nyom az adott fegyver.
Ez az első dokumentált alkalom, hogy az orosz erők szándékosan vetnek be szárnyas bombákat a saját határaikon belül.
Előkerült a Wagner-csoport
Kurszk megyébe irányította a Belaruszban állomásozó Wagner-alakulatokat az orosz hadvezetés – írja több orosz portál.
Orosz lapok arról írnak: a Wagner-zsoldosok az orosz különleges erőkkel, deszantosokkal együtt kaptak parancsot arra, hogy likvidálják a Kurszkba betörő ukrán erőket.
A Wagner-zsoldosok érkezéséről videó is készült, ebben az alakulat parancsnoka jó oroszosan próbálja motiválni katonáit arra, hogy ne haljanak meg.
– Üdv a pokolban. Hamarosan megérkezünk. Szerencsére van nálunk poroltó – mondja az egyik Wagner-harcos.
A Wagner csoport 2023-as lázadása után az alakulat nagy része Belaruszba települt át, illetve megtartotta a zsoldosbrigád afrikai érdekeltségének egy részét is. Az ukrajnai hadszíntéren azóta csak nagyon ritkán lehet látni a Wagner csoport harcosait, helyüket más orosz zsoldosbrigádok vették át, melyeket az orosz védelmi minisztérium irányít.
Friss térképek érkeztek: máris ukrán kézre kerülhetett az első város
Az oroszpárti Rybar Telegram-csatorna közzétette legutóbbi térképes frissítését, miközben arról számolt be, hogy Szudzsa – néhány gócpontot leszámítva – teljesen ukrán kézre került.
Az orosz portál beszámolója szerint Ukrajna újabb tartalékokat vetett be a kurszki régióban, hogy fenntartsa a támadás jelenlegi volumenét.
A portál információi szerint a 82. és 80 légideszantos dandár, illetve a 61. dandár is becsatlakozott a harcokba, miközben a hátramaradó erők megkezdték a védelmi pozíciók kialakítását az elfoglalt területen.
A Rybar legfontosabb frissítése, hogy állítják, a közigazgatási központban néhány ellenálló csoportot (helyi milíciát) leszámítva Szudzsa teljes mértékben az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt áll.
Ráadásul az ukrán alakulatok megvetették a lábukat Mirnyijben is, a Szudzsától északkeletre található külvárosban.
A felmentésre érkező orosz erőket folyamatosan zaklatják az előretolt ukrán egységek, Kazecsej Lokni, egy közeli település pedig nagy valószínűséggel ukrán kézre került.
Az északi irányban zajló támadásoknál sem fényesebb a helyzet. A Rybar még megerősítést vár, de a térképen már feltünteti azokat az ukrán mélységi csoportokat, amelyek Anasztaszjevka és Ivnica térségében harcolnak, félúton Lgov irányába.
Korenevot azonban másodjára sem sikerült elfoglalniuk az ukrán egységeknek, így most a környező kisfalvak megszállására törekednek – a Rybar szerint az orosz haderő elvesztette az irányítást Sznagoszty település felett.
Zelenszkij gyakorlatilag megerősítette: a folyamatos orosz előretörés közben meg akarták mutatni, hogy van még legény a gáton, érdemes küldeni a pénzt és paripát
Volodimir Zelenszkij csütörtökön az ukrán hadsereget dicsérte, kiemelve, hogy az ukrán katonák "tudnak meglepetéseket okozni," utalva a Kurszkban zajló offenzívára anélkül, hogy a térséget konkrétan megnevezte volna.
Az ukrán hadsereg egyelőre szigorúan hallgat a Kurszk térségében folytatott tevékenységéről.
Mindenki láthatja, hogy az ukrán hadsereg tudja, hogyan kell meglepetést okozni. És tudja, hogyan kell eredményeket elérni - mondta Zelenszkij egy rendezvényen, ahol egy új digitális alkalmazást mutattak be. Az alkalmazás célja a hadsereg papírmunkájának csökkentése és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése.
Zelenszkij hangsúlyozta:
Ez látható a harctéren, ahol katonáink nemcsak ellenállnak a megszállók túlerőjének, hanem úgy rombolják azt, ahogyan az Ukrajna - államunk és függetlenségünk - védelméhez szükséges.
Az elnök szavait egy Telegram-videóban osztotta meg a nyilvánossággal.
Zelenszkij tehát nem említette közvetlenül a Kurszk ellen zajló ukrán offenzívát, de kétséget kizáróan erre az eseményre gondolt, ami komoly meglepetést okozott a térség orosz védelmének.
Uniós szóvivő: Ukrajna azt tesz, amit csak akar
Az EU azon az állásponton van, hogy Ukrajna törvényes védelmi háborút folytat az illegális agresszió ellen, és a törvényes önvédelemhez való jog keretében Ukrajna jogosult arra, hogy ott mérjen csapást az ellenségre, ahol azt szükségesnek tartja a saját területén, de az ellenség területén is - jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön Brüsszelben.
A szóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy az EU szerint a jogos önvédelem része-e, hogy Ukrajna betörési kísérletet hajtott végre a héten az orosz határ menti Kurszk régióban.
Arra a kérdésre, hogy az EU megváltoztatná-e az Ukrajna segítésére irányuló katonai támogatást, amennyiben Ukrajna "stratégiát változtatna", Peter Stano megerősítette: az EU továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát az agresszióval szembeni jogos önvédelemben, ami magában foglalja a politikai, pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai segítségnyújtást.
"Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát azon erőfeszítéseiben, hogy visszaállítsa területi integritását és szuverenitását, és hogy visszaszorítsa Oroszország illegális agresszióját" - jelentette ki az uniós szóvivő.
Orosz ellenőrzésű terület felett bukkantak fel az F-16-osok
F-16-os vadászgépeket észleltek a herszoni régió orosz megszállás alatt álló területén – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség helyi hivatalnokok jelentése alapján.
Pavel Filipcsuk, a herszoni régió kahovkai járásának vezetője Telegram-csatornáján kérte a lakosság nyugalmát, ezzel párhuzamosan pedig jelezte, többen is F-16-osokat észleltek a körzet felett.
Tegnap óta F-16-osok repülnek a körzetünk felett. Ez csak arra szolgál, hogy pánikot keltsenek, hogy elnyomják a győzelembe vetett hitünket – jelentette ki Filipcsuk. Megígérte, az orosz légvédelem hamarosan megsemmisíti az amerikai gyártmányú negyedik generációs vadászgépeket.
A németeket sem zavarja, ha fegyvereikkel támadnak Oroszország területén
Marcus Faber, a német Bundestag védelmi bizottságának vezetője szerint nem jelent problémát, hogy Ukrajna német fegyvereket is használ az Oroszország Kurszki területe elleni szárazföldi offenzívához – írja az Ukrajinszka Pravda.
Felvételek tanúsága szerint a Kurszk elleni ukrán offenzívában Németországtól kapott Marder páncélozott szállító harcjárművek is részt vesznek.
Faber ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy bármilyen fegyver, amelyet Ukrajna Németországtól kap, ukrán fegyverré válik, vonatkozik ez a Leopard harckocsikra is.
Oroszország ukrajnai inváziója miatt mindkét állam területe háborús övezet. A fegyverhasználatra a nemzetközi jog rendelkezései vonatkoznak – mondta Faber.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok mellett Németország is szigorúan korlátozta, hogy az átadott fegyverek bevethetők-e hivatalos orosz területeken. A két ország májusban oldotta fel részlegesen a korlátozást, amikor engedélyt adtak, hogy az általuk átadott fegyverekkel az ukránok a határ menti orosz területeket is támadhassák, ahonnan az oroszok közvetlenül mérnek csapást ukrán településekre.
A jelenlegi ukrán offenzíva egyelőre a határ menti övezetben zajlik.
Friss térkép jött: összeomlott az orosz védelem Kurszkban, három irányba nyomulnak tovább az ukránok
Úgy néz ki, egyáltalán nem igaz, hogy sikerült megállítani az ukrán előretörést Kurszk megyében: Szudzsát elfoglalták az ukrán katonák, és három irányba is megindultak Oroszország belterületei felé. Zelenszkij rohamlövészei már több mint 30 kilométerre vannak a határtól.
Az elmúlt 48 órában számtalan alkalommal jelent meg olyan tudósítás az orosz médiában, melyben orosz katonai vezetők arról nyilatkoztak, hogy sikerült megállítani az ukrán hadsereg előretörését Kurszkban. Ilyen jelentést tegnap Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök személyesen is tett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Nagyon úgy fest, hogy a frontvonalon a valóság mást mutat, ezt ráadásul nem Ukrajna, hanem Oroszország népes katonai bloggerközössége állítja.
A Rybar, Oroszország legnépszerűbb háborús think-tankje friss térképet közölt, melyen jól látható, hogy kifejezetten szorult a helyzet Kurszk megyében, mert
  • az ukrán hadsereg elfoglalta Szudzsát, egy 5000 fős kisvárost,
  • az ukrán katonák három irányban is áttörték az orosz védvonalakat, és elindultak Oroszország belső területei felé,
  • ukrán katonák vannak 30 kilométerre a határtól, elhagyták már Malaja Loknyát és Martyinovkát is,
  • az ukrán hadsereg már 20 települést ellenőriz Oroszország nemzetközi határain belül, köztük egy várost.
Oroszország vezetése most önti az erősítést a régióba: légi eszközök, elitkatonák és deszantosok áramlanak Kurszk határára. Egyelőre azonban nem látszik a fordulat: ismert, hogy Ukrajna több zászlóaljat is tartalékol, hogy megerősítsék a jelenleg felvonultatott támadóképességet.
Megmagyarázták az oroszok, miért halad ilyen gyorsan az ukránok kurszki offenzívája
Az ukrán támadók egyszerűen kikerülik a Kurszk megyében felhúzott orosz védvonalakat és megerősített településeket, ezért tudtak pár nap alatt a határtól több mint 30 kilométerre kontrollzónát kialakítani – írja friss elemzésében az orosz Rybar biztonságpolitikai thinktank.
A Rybar elemzése szerint az ukránok nagy sebességű, nagy nyomású manővereket folytatnak Kurszkban: nem biztosítják az elfoglalt területeket, csak gyorsan nyomulnak előre a térségben, hogy minél előrébb jussanak a megtámadott orosz megyében.
Az orosz elemzőház azt írja: az ukrán erők pontosan tudják, hol vannak a fontosabb orosz védvonalak, védelmi objektumok, megerősített települések, ezeket egyszerűen kikerülik, és mennek tovább.
Arra is kitér: az orosz felderítés munkáját nagyon megnehezíti az ukrán elektronikus harcászati képesség, ezért nem tudnak hatékonyan ellentámadni az oroszok. Magyarán, mire megérkezik az orosz erősítés a kijelölt régióba, az ukránok már továbbálltak.
A Rybar elemzésének érdekessége az is, hogy azt állítják: a legelőször elfoglalt orosz falvaknál már elkezdtek védvonalakat kialakítani az ukrán támadók. Ha igaz, ez azt jelenti, hogy Kijev katonái nem terveznek önként távozni a régióból: tartós megszállásra rendezkednek be.
Végül az orosz elemzőház arról ír: az orosz erők azért sem tudnak hatékony ellentámadást indítani, mert nem sikerült összhangot teremteni az abban részt vevő egységek közt. Kevés egyelőre a Kurszkba csoportosított orosz védelmi képesség, ráadásul rossz köztük a kommunikáció, koordináció is.
A Rybar az orosz védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló, Oroszország Ukrajna elleni háborúját támogató thinktank. Állításaikat nem lehet független forrásból megerősíteni.
Zelenszkij így akarja elérni az igazságos békét
Volodimir Zelenszkij csütörtök esti beszédében határozottan kijelentette, Oroszország háborút hozott Ukrajnára, és ennek következményeit éreznie kell - írta meg a Barron's.
Az ukrán hadsereg szigorúan hallgat a Kurszk térségében folytatott tevékenységéről. Az ukrán elnök ugyanakkor elmondta, három jelentést kapott a hadsereg főparancsnokától, Olekszandr Szirszkijtől, amelyek alapján a hadsereg akcióit hatékonynak nevezte. Egyben kijelentett, a katonai akció pontosan az, amire az országnak most szüksége van.
Az ukránok tudják, hogyan kell elérni a céljaikat - jelentette ki Zelenszkij.
Egyben hozzátette, nem a háborút választották céljaik eléréséhez. Céljaikat a lehető leghamarabb békeidőben, egy igazságos békében akarják elérni, és állítása szerint ez meg is fog történni.
Zelenszkij felszólította Oroszországot, hogy legyen jelen az ukrajnai háború befejezéséről szóló második békecsúcson, amelynek célja egy olyan igazságos béke megteremtése lenne, amely mindkét fél számára elfogadható feltételeket biztosítana.
Külön cikkben: Jönnek a videók: katasztrofális a helyzet az ostromlott orosz városban
Korábban írtuk: Ukrán öngyilkos alakulatok törtek be Oroszország területére, heves harcok dúlnak