"Az állam joggal támogatja az egyházat. Az utóbbi években tényleg sok fejlesztésre nyílt lehetőségünk, de a katolikus intézményrendszerben ezzel még messze nem értük el a második világháború előtti mértéket" – mondta Kocsis. Arra a felvetésre, hogy a normatíván felül rendszeresen érkező eseti milliárdokkal vagy épületekkel az állam nem vásárolja-e meg az egyház hallgatását, úgy reagált, hogy "én nem azért nem szólalok föl egyes jelenségek ellen, mert be van fogva a szám, hanem más miatt. Nem lehet mindig fölszólalni, amikor az ember nem ért egyet valamivel. Alapvetően nem az a dolgunk, hogy minduntalan felszólaljunk."

"Amikor olyan alapvető erkölcsi kérdésekről van szó, mint az abortusz vagy a genderideológia, nem maradhatunk csöndben. De ha a miniszterelnöknek március 15-én van egy szerencsétlen elszólása, azt nem gondolom akkora súlyúnak, hogy mindjárt reagálni kellene" – mondta az érsek a poloskázós beszédről, majd annak arról a részéről, miszerint a pokolban külön bugyor várja a kitakarítandó politikusokat, bírókat, újságírókat és civileket úgy véli, hogy az szónoki fogás volt.

Ő maga sem ért ezzel egyet, de nem tartja olyan borzasztó nagy hibának, mint amivel a közvéleménynek ennyit kellene foglalkoznia. "Ne gondoljuk, hogy a miniszterelnök szó szerint kárhozatot kívánna bárkinek!"

A görögkatolikus érsek maga is tapasztalja, hogy egyre nagyobb tábora van a kormány "konzervatív" kritikájának, ráadásul úgy véli, hogy "nem tesz jót egyes személyeknek, ha hosszú időn át hatalmon vannak".

"Ez már az emberi gyengeség, illetve a hatalom lélektana miatt is veszélyes, mert ilyenkor nagy a kísértés, hogy egy politikus egyre kevésbé hallja meg a más véleményen lévők hangját" – mondta, hozzátéve, hogy legalább ennyire súlyosnak érzi a közbeszéd eldurvulását, a társadalmi ellentétek szítását. Tíz éve levelet írt Orbán Viktornak, mert úgy érezte, hogy a miniszterelnök az ’56-os beszédében túl sok militáns kifejezést használt. Szerinte a közbeszéd eldurvulásában ugyan a mindenkori kormánynak nagyobb a felelőssége, viszont akiben "még a keresztény gát sincs jelen, annál jobban eldurvul a hangnem".

Bayer Zsolt írásáról, amelyben Ferenc pápát demens vénembernek nevezte, azt mondta, hogy az ilyen dolgok ugyan fájdalmas jelenségek, de szemlátomást azzal sem lehet gátat vetni nekik, ha szóvá teszik, "sőt lehet, hogy azzal a feszültség csak tovább fokozódik".

Decemberben a püspöki kar közleményben reagált a tavaly nyilvánosságra került egyházi visszaélésekre. Utána fél tucat püspök saját jogon is megszólalt, és a kommünikéhez képest árnyaltabban, empatikusabban beszélt a témáról. Ebben ő semmi rosszat nem lát, csak azért nem szólalt meg, mert nagyon jónak tartotta néhány kollégája nyilatkozatát. Magát konzervatívabban gondolkozó püspöknek tartja, ugyanakkor sok esetben pont ebből a táborból kap bírálatot, ha bátran megfogalmazza véleményét.

Görögkatolikus körben egyetlen visszaélésről van tudomása az elmúlt évekből, ez a többgyermekes Sz. atya esete. Csapásként érte a hír, beszélt a megvádolt pappal, és első hallásra azonosult a tagadó álláspontjával. "Én is elkövettem azt a hibát, hogy sokáig nem hallottam meg az áldozatok hangját. Hiba volt. Azóta megtanultam, hogy sajnos ezzel hallgattatjuk el az áldozatokat" – sajnálkozott.

"A bántalmazás nemcsak szexuális abúzust jelent, és a gyermekvédelmi intézetekben sokkal elterjedtebb a hatalommal való más természetű visszaélés vagy a kortárs bántalmazás. És mivel Ferenc pápa erre külön fölhívta a figyelmünket, az egyház más szervezeteknél előrébb jár a protokollok kidolgozásában, a megelőzésben és a jelzőrendszer kialakításában."

Úgy látja, hogy az amerikai elnökválasztásból kiinduló világpolitikai fordulat nyomán a magyar kormány is lépéshelyzetbe került, és úgy érezhette, itt van a lehetőség a felvonulás betiltására. "Korábban csak erőtlenül tudtunk fölszólalni a nyugati világot eluraló genderideológia ellen, most viszont az erő is a józan ész mellé állt." Szerinte nem arról van szó, hogy egy rendezvény tetszik-e vagy sem, hanem arról, hogy az a felvonulás árt, kifejezetten mérgez, és ezt nem szabad hagyni.

Egyetért a kormánnyal, hogy el a kezekkel a gyerekeinktől, ám ha a fellépés a gyülekezési jogba ütközik, azt szerinte is körbe kell járni.

"Hadd mondjam viszont, hogy több homoszexuális ismerősöm van, akik maguk is elmondják, hogy az ilyen menetek nem segítenek nekik, sőt ártanak. Akkor kinek is jó ez? Csak a genderideológia zászlóvivőinek" – vélekedett.

Az érsek szerint ugyan igazságos békére van szükség, de azt, hogy hol van az igazság, nagyon nehéz megmondani. Azt tartja, hogy inkább mielőbb és mindenáron békét kell kötni, nem pedig az igazságos békét "kimérni patikamérlegen". Az évek óta tartó magyarországi háborús vészhelyzet és a közigazgatási tisztviselőknek tartott, balul elsült honvédelmi kiképzés apropóján arról beszélt, hogy el tudja képzelni, hogy miközben a kormány tényleg őszintén óhajtja a békét, attól még rákényszerül a kiképzésre vagy a fegyverkezésre.

"Franciaországot vagy Németországot nem fenyegeti a háború, és ostobaságnak tartom azt hangoztatni, hogy az orosz agresszió majd az ő határaiknál is folytatódni fog. Ennek jegyében olyanokat mondanak, hogy fel kell készülni arra az esetre, ha Lengyelországot megtámadja valaki. De könyörgöm, ugyanígy robbant ki a második világháború! Sztálin és Hitler pontosan ilyen nyilatkozatokat tettek: nehogy háborús feszültség legyen Lengyelországban, ezért jobb, ha bevonulunk oda." A "ha békét akarsz, készülj a háborúra" mondást téves felfogásnak tartja, szerinte háborús készülődésből sosem lesz béke – tartós semmiképpen sem.

Arra a kérdésre, hogy személyesen bűne volt-e az orosz elnöknek kiadni a parancsot egy szomszédos ország megtámadására, és ennek következtében negyedmillió ember halálát okozni, azt válaszolta, hogy amikor a háború kitört, ő imát hirdetett a békéért. "És ha a Jóisten tanácsot kért volna tőlem, azt mondtam volna neki: kérlek, Uram, vedd már valahogy magadhoz Vlagyimir Putyint, mert úgy éreztem, a helyzet csak ezzel rendeződne" – mondta, hozzátéve, hogy csak később tudta meg, hogy a háború kirobbanása előtt egy hónappal amerikai haderők megerősítették jelenlétüket Németországban. "Megakadt bennem a lélegzet: ti erre tényleg készültetek?" Kocsis szerint egyrészt tényleg Putyin Oroszországa támadta meg Ukrajnát, ami szörnyűség. De a támadásnak voltak előzményei a Nyugat részéről, és szerinte erre is fel kell hívni a figyelmet.