A tárca szerint augusztus 9-15. között az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és összesen hét települést foglaltak el. A tárgyalt időszakban a "különleges hadművelet" övezetében több mint 9600 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

Az elmúlt hét alatt az orosz haderő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel, drónokkal és tüzérséggel mért csapást ukrán hadiipari üzemekre, a hadsereg által használt közlekedési infrastruktúrára, lőszerraktárakra, nagy hatótávolságú drónok raktáraira, valamint ukrán katonák és külföldi "zsoldosok" kiképzési központjaira és ideiglenes állomáshelyeire. A moszkvai katonai tárca az elmúlt hét nap folyamán megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egy Szu-27-es harci repülőgépet, egy amerikai HIMARS sorozatvetőt, tíz harckocsit és 89 egyéb páncélozott harcjárművet, húsz HIMARS-rakétát, 27 irányított légibombát, két nagy hatótávolságú Neptun irányított rakétát, továbbá 2134 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Kurszkban egy nő életét vesztette, további 17 civil pedig megsebesült polgári objektumok támadása következtében. A történtek miatt az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.

Az SZK közölte, hogy a tavaly augusztusban kezdődött Kurszk megyei ukrán betörésben részt vett katonák közül eddig 235-öt ítéltek el különböző bűncselekmények miatt. A hatóság emellett, zsoldostevékenység címén, harmadik országok hat állampolgára ellen indított eljárást. Az érintett országok közül Argentínáról, Brazíliáról, Georgiáról és Litvániáról tett említést a jelentés.

(MTI)