2005-ben ugyanis a korábban kormányzó utódpárt megsemmisítő vereséget szenvedett, de nem szerepelt sokkal jobban a 2007-ben megrendezett előrehozott választásokon sem. /A szavazatok 13%-át szerezte meg./ Van azonban a lengyel és magyar helyzet között egy lényeges különbség, amire még csak gondolni sem szeretnek a Zsideszben.
Lengyelországban ugyanis két erős, a parlamentben is képviselettel rendelkező politikai párt van: a radikális Jog és Igazságosság, valamint a "mérsékelt", liberális Polgári Platform. A legutóbbi voksolás alkalmával a Jog és Igazságosság a szavazatok 32,16%-át szerezte meg, ami 166 mandátumhoz volt elegendő. A párt, amely korábban a koalíció vezető ereje volt, ellenzékbe vonult, mivel a másik, liberális jobboldali tömörülés, a Polgári Platform besöpörte a voksok 41, 39%-át, és 209 képviselői helyet birtokol.
Lengyelországban is megfigyelhető volt, hogy az egykori állampárt baloldali szavazói közül sokan - miután nagy nehezen / de a magyaroknál hamarabb/ rájöttek, át vannak verve - a szegényebb rétegek érdekében is szót emelő, a bankároligarchiával és a gyarmatosítókkal is szembeszegülő, a nemzeti érdekek mellett határozottabban kiálló Jog és Igazságosságra voksoltak, míg a jómódú, liberális, vagy csak a "mérsékeltség" jelszavával megetetett választók a Polgári Platform mögé álltak.
A Polgári Platform a Lengyel Néppárttal együtt kormányoz, a Jog és Igazságosság képviselői pedig az ellenzéki padsorokban ülnek. Az államfői tisztet azonban ez utóbbi tömörülés egyik alapítója, Lech Kaczynski tölti be. Akinek ikertestvére, Jaroslaw, a radikálisabb jobboldali párt elnöke, 2006 júliusa és 2007 novembere között az ország miniszterelnöke volt. Elmondhatjuk tehát, hogy immár négy esztendeje a két legerősebb politikai tömörülés a jobboldalon található.
Lengyelországban tehát nincsen "egy a tábor, egy a zászló" stratégia, az úgynevezett "jobboldal" mégis legyőzte a "baloldalt", a Polgári Platform politikusai pedig nem akarták titkosszolgálati és egyéb más aljas eszközökkel megsemmisíteni a Jog és Igazságosságot. Tényleg elképzelhetetlen, hogy nálunk is a Zsidesz mellett létezhessen egy tőle jobbra álló politikai tömörülés? A szocionistákat és a libsiket két jobboldali, nemzeti erő simán padlóra küldhetné, ha képesek lennének egymással okosan együttműködni.
Igaz, akkor Viktor-Viktornak meg kellene osztania a hatalmát másokkal, és erre a jelek szerint nem hajlandó. De az is tény, hogy a cionista-liberális erőknek Magyarországon nagyobb hatalmuk van, mint a lengyeleknél. Hazánk sajnos sokkal inkább alávetett helyzetben van, mint az erősebb és öntudatosabb Lengyelország. Ezért aztán a cionista bankároligarchia lényegesen rövidebb pórázon tartja a Zsideszt, mint lengyel testvérpártját.
És pontosan ugyanez, vagyis hazánk nyomorúságosabb állapota, teljes kifosztottságunk az oka annak, hogy az igazi magyar nemzeti erők valamivel radikálisabbak, mint lengyel elvbarátaik. A jobbik egy fokkal bátrabb, szókimondóbb alakulat, mint a Jog és Igazságosság, ami teljesen érthető is, hiszen a magyarság sorsán alkukkal, mellébeszéléssel, időhúzással, rossz kompromisszumokkal már nem lehet segíteni.
Perge Ottó - Kuruc.info