Az idén bemutatott Hadik-film annak célja és könnyed szórakoztatása révén a címszereplő életének azt a szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor Hadik a csapataival feldúlja Berlint. Természetesen Hadik András élettörténete nem pusztán ennyiben mérendő, ezért arra gondoltam, hogy a Hősök nyomában következő részében a hadvezér életét fogjuk bemutatni.
Hadik András 1710. október 16-án született a Csallóközben, kisnemesi család sarjaként. Apja, Hadik Mihály, szintén katona, édesanyja Hardy Franciska.
 Georg Weikert osztrák festő alkotása Hadik Andrásról (forrás: Wikipédia) |
Természetesen az ifjú András is katonai pályára lépett, szolgálatát 1732-ben, 22 évesen kezdte meg a 10. számú huszárezredben. Hadik jól teljesített, a korszakra jellemző módon így megnyílt előtte számos karrierlehetőség. 1744-ben előléptették ezredesnek, 1747-ben cs. kir. vezérőrnagy lett. A Habsburg Birodalom oldalán részt vett azt osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban is 1756 és 1763 között (utóbbi háború idején játszódik a film is).
A kétes és kockázatos kimenetelű vállalkozásra, amelyet végső soron a Hadik megjelenít, a hadvezér a hétéves háború második évében, 1757-ben kapott megbízatást s október 10-én el is indult Berlin elfoglalására. Ahogy a film is taglalja, minderre azért volt esély, mert a porosz uralkodó, Nagy Frigyes nem tartózkodott a fővárosban, a fronton személyesen irányította hadtesteit, tehát a sziléziai frontvonal mögött, a Szilézia-Berlin-országút jobbára néptelen és ellenőrizetlen volt, nyilván nem is számítottak hasonló hadicselre, miközben a frontvonalon dúltak a harcok. Hadikék az éj leple alatt utaztak, naponta nagyjából 70-80 kilométert, így ahol erre lehetőség volt, a gyalogságot szekereken szállították.
A meglepetésszerű ostrom sikeres volt, ám a hatalmas hadisarc csak egy részét tudták beszedni, ugyanis nem kockáztathatták meg, hogy rajtuk üssenek a támadásról időközben értesült poroszok. Hadik a várost megkímélte, a csapatait pedig fegyelem alatt tartotta, s a hadisarcon (és hadifoglyokon) kívül pusztán porosz zászlókat és Mária Terézia számára készített kesztyűket zsákmányolt (a legenda szerint az összes balkezes volt, ezt a Hadik című film mint érdekességet, kész tényként jeleníti meg). Frigyes csapatai október 18-án érkeztek meg Berlinbe, Hadikék az előző napon már elhagyták a fővárost. A filmben nem kapott helyet, de egy különítmény visszafelé még megsarcolta az Odera partján fekvő Frankfurtot, illetőleg a pihenés nélkül menetelő Hadik-csapatok többször összetűztek porosz huszárokkal, mielőtt megérkeztek osztrák földre.
 Hadik András lovasszobra a Budai Várnegyedben, az Úri utca és a Szentháromság utca sarkán. A szobor ifj. Vastagh György alkotása és a Horthy-korszakban avatták fel 1937. április 29-én |
Hadik a megalázó huszárcsínyért megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a hétéves háború után pedig a grófi címet is megszerezte birtokadományokkal egyetemben. 1763-ban budai katonai kormányzó lett, majd a mádéfalvi vérengzés után pár hónappal Erdély katonai főparancsnokává és királyi biztossá nevezték ki. Ezt a címet egészen 1768-ig birtokolta, de a Habsburg sorozás elől Moldvába menekült székelyek ennél jóval többet köszönhetnek neki, ugyanis Hadik kegyelmet szerzett nekik és az általa kormányzott Bukovinában telepítette le őket (hálából innen ered két bukovinai székely település elnevezése, Hadikfalva és Andrásfalva).
Hadik András 1774-ben Galíciai kormányzója lett, illetve császári-királyi tábornagy. 1790. március 12-én hunyt el Bécsben, 79 évesen. Fényes karrierje mind a hadászat, mind a politika terén a magyar történelem egyik érdekes és figyelemre méltó epizódja, mely egyszersmind árnyalja a gyakran túlságosan sötétre ábrázolt osztrák-magyar viszonyt is.
Hadik András és felesége, Lichnowsky Franziska grófnő frigyéből 7 gyermek született, 3 fiú és 4 leány. Leszármazottaik ma is élnek, sőt, András egyik ükunokája, gróf Hadik János egyetlen napig, 1918. október 30. és 31. között Magyarország miniszterelnöke is volt, ám az őszirózsás forradalom miatt a kormánya végül nem tudott megalakulni.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Pár korábbi rész, ha még szívesen olvasna magyar hősökről:
