A kolozsvári Krónika így számol be erről: "[A román külügyér] a megbékélés fontos lépésének nevezte azt is, amikor Medgyessy Péter 2002. december elsején Budapesten koccintott Adrian Nastase román kormányfővel a román nemzeti ünnep alkalmából, amelyen Erdély elszakítását ünneplik."

Azon persze nem lepődünk meg, hogy Martonyinak mindehhez egy szava sem volt, a besúgó bilderbergest ismerők esetleg azon mélázhatnak el, miért nem kért bocsánatot, amiért nem adtuk át nekik önként Erdélyt már 1-200 évvel korábban...

További jellemző mozzanat - ugyancsak a Krónika beszámolójából - a zászlóügy kezelése, melyben ugyancsak megvan az eddigi "magyar" diplomáciai ámokfutás minden jellemzője, mint csepp a tengerben: mi hajlongunk, benyalunk, felkínálunk mindent, bocskorék pedig "hálából" röhögve söpörnek le minden alázatos kérést:

"Martonyi a székelyzászló-ügy kapcsán kifejtette: ha valaki Romániában ki akarja tűzni a székely zászlót, ő nem ellenzi, hiszen Gyulán és Méhkeréken is kint van a román zászló az önkormányzatok épületein. Titus Corlatean azonban azt hangoztatta: egy nemzetiség nem sértheti meg az ország törvényeit, amikor önazonosságát kinyilvánítja."

Mennyire kísértetiesen hasonlít ez az elmúlt huszonkét év "kölcsönös gesztusaira"... Vegyük csak a legutóbbit:

- 2012. október 1.: Titus Corlatean román külügyminiszter hétfői budapesti tárgyalásai után beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Saguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását.

- 2012. október 3.: A román külügyminisztériumnak tudomására jutott, hogy október folyamán ismét megkísérelnék újratemetni Székelyudvarhelyen Nyirő József író Madridból hazahozott hamvait, ezért hétfői budapesti látogatásán (!) nyomatékosan felkérte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hogy a magyar kormány ne támogassa ezt – közölte Titus Corlatean külügyminiszter. (...) „Ez elfogadhatatlan számunkra. Objektív okok miatt nem mondhatunk igent az újratemetésre” – mondta Corlatean.

- 2012. október 10.: Visszahelyezik a Budapest feliratot a bukaresti diadalívre, a román hadsereg dicsőséges ütközeteinek helyszíneit megörökítő településnevek sorába - közölte a román művelődési és örökségvédelmi minisztérium. A diadalív belső ívére tizenkét településnevet véstek fel. Ezek között szerepelt Budapest is, a román hadsereg 1919-es, a Magyar Tanácsköztársaság hadserege elleni győztes hadjáratának emlékét idézve fel.

De említhetnénk persze azt is, amikor Orbán, ugyancsak október elején szlovák házat avatott Ficóval, aki "hálából" még aznap kijelentette: "semmit nem fogunk változtatni a kisebbségpolitikán", s hogy ennek nyomatékot is adjon, egy hétre rá rendőrökkel akart elővezettetni felvidéki magyar állampolgárokat, nem sokkal később megüzente, hogy el kell törölni a magyar állampolgársági törvényt, a napokban pedig már az is kiderült, hogy elege van a "kisebbségi zsarolásból", Felvidékünk pedig "a szlovákoké".

De fölösleges is felidézni a közelmúltat, ugyanez zajlik nap mint nap a szemünk előtt huszonkét éve, az eredményt pedig ismerjük - a trianoni határon kívül és belül egyaránt.

(Kuruc.info)