Csütörtökön megérkezett az Egyesült Államok hivatalos felkérése, hogy Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában.
 Izzadhat Petike, ha nem tudja keresztülvinni a legújabb jenki parancsot |
A miniszter kiemelte: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonságára, durva támadást intézett az ellen az értékrendszer ellen, amelyet Magyarország tisztel. Az Iszlám Állam elleni harc ezért közös feladata az Egyesült Államok által vezetett nyugati összefogásnak - tette hozzá , kiemelve: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a - száz-százötven magyar katona részvételételéről szóló - döntés a leggyorsabban megszülessen.
Szijjártó Péter pénteken az M1 Ma reggel című műsorában kitért arra is, hogy a döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges.
Kifejtette: Orbán Viktor miniszterelnök őt bízta meg azzal a feladattal, hogy koordinálja az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalással kapcsolatos lépéseket. Ennek nyomán hétfőre munkacsoportot hívott össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt.
Kedd reggelre pedig nemcsak a frakcióval rendelkező, hanem valamennyi, az Országgyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy vitassák meg: az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország a nyugati értékközösséghez tartozik, és ebből adódnak kötelezettségek. A miniszter kitért arra is, hogy Irak északi - stabilabb részén - több kiképzőbázis jönne létre, ahol nyugati vezetéssel képeznék ki a helyi katonákat, és a magyarok feladata az lenne, hogy ezt a tevékenységet biztosítsák. Hozzátette: a magyar katonáknak a hasonló feladatokban nagyon fontos tapasztalataik vannak például Afganisztánból.
(MTI)
Frissítés: Jobbik: Határozott nemet mondunk a katonai részvételre
Orwelli, hogy az Egyesült Államok szuverén államokat szólítgat fel háborús szerepvállalásra, az meg különösen ijesztő – és hazánk szuverénnek vélt státuszát súlyosan megkérdőjelezi –, ha ennek hatására a héten harmadjára változtatja meg a kormány az álláspontját a kérdésben. Közismert, hogy Irak és Szíria destabilizálásáért, valamint az Iszlám Állam felfegyverezéséért az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei felelnek. Elképesztőnek tartjuk, hogyan igyekszik az USA felelősségét elkenni és átgondolatlan külpolitikájának árát szövetségeseire terhelni.
Ezért a Jobbik továbbra is határozottan elutasítja a magyar katonai részvételt az Iszlám Állam elleni harcban, így a frakció sem fogja megszavazni azt a parlamenti szavazás során. Noha a Jobbik mélyen elítéli a keresztények és a szélsőségességet elutasító muszlimok elleni erőszakot, ugyanakkor látni kell, hogy a magyar hadsereg mérete és felszereltsége okán is felkészületlen egy ilyen misszió teljesítésére, ami ráadásul jelentősen növelné hazánk terrorfenyegetettségét.
A Jobbik viszont nem zárkózik el attól, sőt szorgalmazza, hogy humanitárius segélyekkel, illetve más erőforrásokkal – de semmiképpen sem fegyverekkel – támogassuk az Iszlám Állam ellen koalíció sikerét - írja közleményében Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes.
2. frissítés: Gyurcsányék biztosítanák a kétharmadot a Fidesznek
Meglehet a kétharmados többség az Iszlám Állam elleni magyar misszió támogatására, ha a Fidesz frakciójának nagy többsége megszavazza a 150 magyar katona kiküldését. A Fidesz mellett a DK jelezte, alapvetően támogatják a missziót.
A Demokratikus Koalíció sajtóirodája sajtóérdeklődésre közölte, a többi frakcióval szemben jó eséllyel megszavazzák majd az iraki magyar missziót. „Az Iszlám Állam elvei, céljai és működése alapvetően fenyegetik európai, nyugatos világunkat. Az ellene való fellépés alapvető emberi, erkölcsi, és szövetségesi kötelezettségünk. Nem nézhetjük tétlenül a totális pusztítást, a tömeges gyilkosságokat” – írták.
„Alapvető szándékunk, hogy támogatjuk a részvételt, de garanciákat várunk a kormánytól, hogy képes kezelni az ilyenkor természetesen felvetődő katonai, biztonsági kockázatokat.” A DK egyébként ezzel kapcsolatban nem kíván egyeztetni a kormánnyal, „tekintettel arra, hogy legélesebben szemben állunk Orbán rendszerével”. Ezért azt várják, hogy a parlament illetékes bizottsága a plenáris ülés előtt számoljon be a felkérés részleteiről, a javasolt magyar válaszról és a megtenni kívánt biztonsági intézkedésekről.
A DK-n kívül az ellenzéki pártok vonakodnak támogatni a magyar katonák Irakba küldését.
„Az LMP nem fogja megszavazni az iraki részvételt” – mondta Schiffer András frakcióvezető. „2010 óta van egy gyakorlatunk katonai kérdésekben: alapvetően nem támogatjuk, hogy Magyarország külföldi katonai missziókban vegyen részt, kivéve, ha arra nemzetközi szerződés kötelezi, itt azonban erről nincs szó, a NATO-tagságunk nem kötelez rá, hogy részt vegyünk ebben a háborúban.”
Schiffer szerint Magyarország szerepe az Iszlám Állam elleni fellépésbaen az lehetne, ha a hatóságok felderítenék, hogyan és honnan érkezik az utánpótlás a terrorszervezetbe. A politikus szerint könnyen elképzelhető, hogy Nyugat-Európából érkező szélsőségesek Magyarországot keresztül is eljuthatnak az Iszlám Államba a hatóságok háta mögött.
Schiffer azt mondta, nem hiszi, hogy az LMP-frakcióban lesz, aki megszavazza a katonai missziót. „Egységes fellépést várunk el ebben a kérdésben. Nem változtat az álláspontunkon, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is kérte a részvétel, azért sem, mert ez semmire nem kötelez.” Schiffer ezzel együtt úgy véli, hogy a törvény átmehet a parlamenten, mivel szerinte más ellenzéki frakciókban könnyen lehet majd találni olyan embert, akik megszavazzák majd a részvételt.
Az MSZP, arra a kérdésre, hogy megszavaznák-e a katonák kiküldését, nem adott egyértelmű választ, előbb szeretnék tudni, hogy a többi frakció megszavazza-e. „Továbbra is választ várunk arra, hogy a kormánypárti frakciók egységesen támogatják-e ezt a kiküldetést. Választ várunk arra is, hogy pontosan milyen feladatot, feladatokat látnak majd el ott a magyar katonák” – mondta Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes.
Szerinte jelenleg megválaszolatlan kérdés az is, hogy ezzel a kiküldetéssel Magyarország terrorfenyegetettsége mennyivel nő. Ezeket a kérdések az MSZP szerint az Országgyűlés illetékes szakbizottságaiban, azaz a Nemzetbiztonsági, a Honvédelmi és Rendészeti, valamint a Külügyi bizottságban kellene megvitatni, illetve a részleteket ismertetni a képviselőkkel. „A parlamenti frakciók tagjai csak megfelelő információk birtokában tudnak felelősen dönteni ebben az igen fajsúlyos kérdésben. Az MSZP-frakció tagjai csak teljes körű információcserét követően fognak állást foglalni a kérdésben” – mondta Tóth Bertalan.
(Origó nyomán)
Kapcsolódó:
