Nem nőtt, de továbbra is magas az "idegenellenesek" (értsd: bevándorlásellenesek) aránya – derül ki a Tárki 1992 óta rendszeresen végzett kutatásának legújabb adataiból.
2015 júliusában a felnőtt lakosság 39%-a választotta az "idegenellenesnek tekinthető" – s most éppen nagyon aktuálissá vált – állítást, vagyis azt, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 5%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 56%-a) mérlegelne a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
Mint az alábbi ábrán látható, az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 és 2011között kisebb ingadozások mellett (24–34% között) meglehetősen stabil volt. 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az "idegenellenesek" aránya, s ez 2013-ban és 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt, majd 2015 elején rekordmagasságot ért el.
Zoom
A 2015. júliusi "idegenellenességi" adat ismét a 2014. évi szinten áll, tehát magas, de nem nőtt tovább a nemzeti konzultáció, a plakátkampány és a Szerbia felől jövő migránsok illegális bevándorlók is nagy hangsúlyt kapott áradásának hatására. Ezzel szemben megnőtt a mérlegelő, s felére csökkent az "idegenbarátok" aránya.
A korábbi évekhez képest a mérlegelők körében alacsonyabb a potenciális menedékkérők befogadását elutasítók aránya, de azért az arabokat a mérlegelők háromnegyede (76%) most is elutasítaná, a még az igazán ártalmatlan pirézeket sem engedné be a mérlegelők fele (53%).
A bevándorlásellenesség ott magasabb az átlagosnál (39%), ahol és akik számára a betolakodók jelenléte a legláthatóbb/terhesebb, illetve akik - a Tárki megfogalmazása szerint - "idegenekkel szembeni előítéletességük kifejezésére a menekülőket alkalmasnak érzik". (Magyarul: azt tapasztalják, hogy a jövevények pontosan olyanok, mint amilyennek az eddidi hírek és ismereteik alapján gondolták.)
Így
  • a dél-alföldi régióban élők (53%),
  • a Jobbikkal szimpatizálók (54%),
  • a rossz anyagi helyzetben lévők (43%), akik hónapról hónapra élnek (43%) vagy éppen csak kijönnek jövedelmeikből (40%).
A bevándorlóimádók aránya az átlagosnál (5%) ott magasabb, ahol kisebb az esélye a "menekülőkkel" való találkozásnak, illetve akik értékrendje feltehetően nyitottabb az idegenekkel kapcsolatban. Ilyen különleges (s gyakran kis) társadalmi csoportok a következők:
  • a nyugat-magyarországiak (18%), (s amire nem nagyon van példa, van egy társadalmi csoport, a dél-alföldiek köre, akik között egyáltalán nincs idegenbarát);
  • a felsőfokú végzettségűek (13%);
  • azok, akik maguk is gondolkodnak migráción (a rövid és hosszú távú külföldi munkavállalást tervezők aránya 12–12%, a kivándorolni szándékozóké 17%);
  • a gond nélkül élők (15%);
  • a hetente templomba járók (17%).
(Tárki nyomán)