Hiányolta, hogy a kormányfő nemzetközi tárgyalásai során nem hívja fel a figyelmet arra, hogy 1991-ben az Ukrajna függetlenségéről döntő népszavazás mellett volt egy referendum Kárpátalja autonóm státuszáról, ahol a lakosság túlnyomó többsége mondott igent a széleskörű autonómiára.

Hozzátette: Antall József akkori miniszterelnök napokkal később, a két állam alapszerződésében lemondott minden magyar jogról, ezzel rettenetes hazaárulást elkövetve.

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: a kabinet álláspontja mindig is egyértelmű volt, az azonnali fegyvernyugvást és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza. Hangsúlyozta, ez mindenki érdeke, mert az egész világ szenvedi meg a háború és az elhibázott szankciók következményeit.

Az autonómia kérdésénél is sokkal fontosabb, hogy a kárpátaljai magyar emberek élete és emberi jogai védelmet élvezzenek - hangoztatta.

Hozzátette: a magyar kormány és diplomácia a legerősebb érdekérvényesítési képességét latba vetve következetesen követeli, hogy Ukrajna biztosítsa a 2015 előtt megvolt kisebbségi jogokat az ott élő magyar közösség számára. Világossá tettük, hogy ragaszkodunk a nemzeti kisebbségek azon jogainak helyreállításához, amelyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven tanulásához fűződnek - jelentette ki az államtitkár. Közölte: az Európai Unió felé Kijev vállalta, hogy cselekvési tervet dolgoz ki e téren.

Egy tapodtat sem tágítunk ezen követelésektől - jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, amikor Magyarország következetesen képviselte a békepárti álláspontot, azzal a kárpátaljai magyar emberek életének védelméhez járult hozzá. Azbej Tristan eredményként említette, hogy a háború kitörése óta a nehéz helyzet dacára egyetlen kárpátaljai magyar intézményt sem kellett bezárni.

(MTI)