Megtartották az Élet Menetét vasárnap Budapesten; a résztvevői a Cipők a Duna-parton emlékműtől a Lánchídon át a Várkert Bazárhoz vonultak.

Az esemény kezdetén az V. kerületi Széchenyi rakparton található Cipők a Duna-parton emlékműnél Michel Gourary, az Élet Menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója mondott beszédet, hogy a saját hazánkban úszíthasson a magyarság ellen.

Felidézte, hogy a magyar hivatalnokok és a csendőrök nélkül nem jöhetett volna létre az "egyik leggyorsabb és legbrutálisabb deportálás" a holokauszt során.

Gourary nem feledkezett meg a szolgalelkű magyar politikusokról sem: 2004 óta a magyar állami vezetők - köztük Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is - elismerte a magyar állami és köztisztviselők, rendőrök és csendőrök felelősségét a holokauszt idején.

A menet élén örök életűnek tűnő holokauszt-túlélők utaztak elektomos kisbuszokon.

Majd felvonult Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter, Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete és Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Grósz Andor is.

Grósz Andor a Várkert Bazárhoz megérkezve, az ott felállított színpadon azt mondta: az Élet Menetének 2025-ben talán fájóbb az aktualitása, mint bármikor az elmúlt évek során.

"Nemcsak a múlt áldozataiért menetelünk ma, hanem azokért is, akik ma is veszélyben vannak, akik ma is túszok, akik ma is célpontjai a gyűlöletnek, és azokért is, akik ma olyan helyen élnek, hogy joggal félhetnek kimondani: zsidó vagyok" - fogalmazott.

Azt mondta, sokáig hitt a "soha többé" ígéretében, abban, hogy ami a zsidósággal a 20. század közepén történt, az egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt, bízott abban, hogy az emberi természet képes tanulni, a társadalmak képesek immunissá válni a gyűlöletre, és a sötét eszmék el fognak tűnni, ha közösen elutasítják őket.

Szerinte azonban 2023. október 7-e megrendítette ezt a hitet, mert az a nap, és mindaz, ami azóta történt - az antiszemitizmus új hulláma, a gyűlölet új, már nem nyílt, de annál alattomosabb nyelve - arra emlékeztetett: "ami volt, újra történhet", az emberi természet nem változik meg magától, és a társadalmak, ha nem vagyunk éberek, nem védőbástyái, hanem terjesztői lehetnek a gyűlöletnek.

Úgy értékelte: Izrael ma a létbiztonságáért harcol, sokan nem a védekező, hanem a támadó oldalára állnak, és ismét szembesülni kell azzal, hogy a világ gyakran nem a tényeket, hanem az előítéleteket hallja meg.

"A zsidó nép él, és amíg él, emlékezni és emlékeztetni fog"! - mondta Grósz Andor.

A terrorállam nagykövete, Maya Kadosh arra emlékeztetett: Izrael állama nem csupán egy nemzet, hanem létszükséglet, ez a válasz kétezer év vándorlására. Elszántak vagyunk, hogy mindig megőrizzük a zsidó államot, hogy fenntartsuk védelmi erejét, az Izraeli Védelmi Erőket, és hogy biztosítsuk: soha többé ne kelljen zsidó gyerekeknek a halállal szembenéznie pusztán azért, mert zsidók - jelentette ki.

Ugyanakkor arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik a pusztulásukat akarják, nemcsak bántani akarják, hanem el akarják törölni őket, nyíltan gyűlöletet szítanak ellenük, és a túszaikat Gázában tartják.

Szerinte azonban a zsidó nép ma már nem védtelen. Megesküdtünk, hogy soha többé, és ez az elhatározás nem törik meg - hangoztatta.

(MTI nyomán)