A Fővárosi Törvényszék szerda délelőtt tartott utoljára tárgyalást S. A. és a rendészeti főigazgatóság ügyében, ahol a korábban menekültként nyilvántartott S. – aki mostanra már megszerezte a magyar állampolgárságot – azért perelte be a hatóságot, mert nem módosítottak az adatain, miszerint ő férfi, eszerint a nevét is megváltoztatná.

Az OIF-et képviselő ügyvéd meglátása szerint azonban erre azért nem kerülhetett sor, mert különbséget tesznek nem és nemi identitás között. Előbbit egy gyűjtendő alapadatnak tekintik, a személyazonosítás céljából gyűjtik a hatóságok, míg valaki nemi identitása egy üldöztetési ok lehet, márpedig S. A. ezt jelölte meg a menekülése indokaként. Ebben az esetben viszont csak megvizsgálják mint lehetséges okot, és ezért is lett menekültként elkönyvelve. Az OIF képviselője szerint azonban a nem egy objektív tény, míg a nemi identitás csak egy szubjektív érzés. Hozzátette, hogy a magyar menekültügyben létezik az utóbbi fogalma, és figyelembe veendőnek is tekinti.

Az üggyel kapcsolatban már született korábban egy döntés az Európai Unió Bíróságánál (EUB), ugyanis az OIF a GDPR-ra hivatkozva gyűjti a kért információkat, ez pedig az uniós bíróság hatásköre. Az EUB ítélete szerint nem lehet "nemi megerősítő" műtét elvégzéséhez kötni a nyilvántartásban a nem helyesbítését, az indoklásukból kiderült, hogy S. és ügyvédje már korábban bemutattak orvosi iratokat az állapotával kapcsolatban, ami a bíróság szerint elegendő kell hogy legyen a rendészeti főigazgatóság számára.

S. A. ügyvédje rámutatott, hogy az EUB nem nemet és nemi identitást, hanem "születési és társadalmi nemet" különböztet meg, utóbbit pedig elfogadandónak tekinti. Hozzátette, hogy amennyiben a "transzszexualizmusa" volt az üldözendő ok, amiért menekültként nyilvántartásba vették, úgy már eleve rosszul rögzítették a nemét. Ennek köszönhetően viszont S. hiába lett magyar állampolgár, továbbra is nőként szerepel a hivatalos irataiban, női keresztnévvel, miközben külsőre megszólalásig férfinak néz ki.

A Fővárosi Törvényszék ítélete egyértelműsítette a helyzetet az ügyben, ez alapján S. A. a GDPR-ra hivatkozva kért korrekciót, és az EUB kimondta, hogy van helye a "nemhelyesbítésnek" az iratokban, így egyértelmű, hogy az OIF-nek módosítania kell a nemet, ha S.-nek sikerül a megfelelő dokumentumokkal bizonyítania azt. Ebben nem látott akadályt az eljáró dr. Opor Gergely, így a döntés értelmében a hatóságnak át kell vezetnie a nem megváltoztatását a nyilvántartásában, azonban a névváltoztatásra már nem kötelezte a szervet. Utóbbit más módon intézheti el S., így a jövőben a női keresztnevétől is megszabadulhat.

Az OIF-nek a jogerős döntés értelmében a több mint 900 ezer forintos perköltségeit is fizetnie kell, írja az Index.