A Kúria szerint jogosan tiltott meg a rendőrség egy az LMBTQI-emberek jogegyenlőségéért négy szervezet által június 28-ára Budapestre meghirdetett felvonulást, vagyis a bíróság elutasította a felperesek által a rendőrségi határozat ellen benyújtott keresetet. /Bővített hír./
A Kúria az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézte: a szervezők annak a 2020-ban elfogadott törvénynek az ötödik évfordulója alkalmából kívántak demonstrációt tartani, amely "megfosztotta a transznemű embereket a nem- és az ahhoz kapcsolódó névváltoztatás jogától". A gyűlés célja az lett volna, hogy kiálljanak a transznemű emberek és az LMBTQI-közösség jogegyenlősge mellett és felhívják a figyelmet az elmúlt öt év kirekesztő jogalkotásának hatásaira, "különösen tekintettel a közelgő 30. Budapest Pride" felvonulásra, valamint az LMBTQ-közösséggel szembeni kormányzati gyűlöletkeltésre".
 Fotó: Budapest "Pride" |
A rendőrség tiltó határozatában arra hivatkozott, hogy a korábbi Pride-gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a gyermekvédelmi törvényben foglalt tilalmat sértenék - jelezték. A Kúria megállapította, hogy a gyülekezési hatóság a megismételt eljárásra előírt tényállás indoklási kötelezettségének eleget tett, ám a feltárt tényekből határozatának egy részében okszerűtlen következtetésre jutott.
A Kúria szerint a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a korábbi Pride-okat "előzményi" gyűléseknek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest "Pride"-ként. A Kúria e körben hangsúlyozta, hogy a hatóság a formai szempontokra eltúlzott, aránytalan hangsúlyt fektetett, továbbá, hogy "a figyelembe vett valamennyi körülmény csak közvetett bizonyítékul szolgál arra, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín tényleges helyszínként szolgálhatna a 30. Budapest Pride-hoz" - fogalmaztak.
Ugyanakkor a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan a rendőrség következtetéseit helytállónak találta. Megállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét. Erre tekintettel alappal merült fel kétely a hatóságban arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti azt, hogy a gyűlés megtartása ütközik a gyülekezési, illetve a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalommal. Ezt a kételyt pedig a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen sem tudták eloszlatni - fűzték hozzá.
Továbbá a Kúria az irányadó gyakorlatnak megfelelően nem adott helyt a felpereseknek az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága megkeresése iránti indítványának, mert a gyülekezési törvény által meghatározott 3 napos elbírálási határidő ezt nem teszi lehetővé - olvasható a közleményben.
A rendőrség honlapján elérhető határozat szerint a gyűlés szervezői az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért. (Tehát nem a Kari Geri-féle "Budapesti Büszkeségről" van szó - a szerk.)
(MTI)
Így hisztiznek az aberrált propagandát terjesztők
Alább a frissített, teljes közlemény a Humen Online-féle ízelítő helyett.
A Kúria szerint nem lehet szabadon élni a békés gyülekezéshez való joggal és felvonulást tartani a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlősége mellett Magyarországon – a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért közleménye szerint ez derült ki a bíróság mai döntéséből, ami azután született, hogy a négy jogvédő szervezet a rendőrség legutóbbi szivárványos felvonulásukat megtiltó határozatát megtámadta.„2025 júniusában az Európai Unió egyik tagállamában az a helyzet állt elő, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Mi Hazánk szabadon terjesztheti a kirekesztő, az emberi méltóságot semmibe vevő nézeteiket a közterületeken, de ugyanazon a napon az egyenlőség és az emberi méltóság mellett tilos kiállni” – áll a jogvédők közös közleményében.A szervezetek szerint a rendőrség korábban jogszerűtlenül tiltotta meg a bejelentett gyűlést, amelyet a Kúria a mai érthetetlen és jogsértő döntésével helybenhagyott. A bíróság ráadásul a majd egy hónapja húzódó eljárásban az idő rövidségére hivatkozva arra sem volt hajlandó, hogy az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Unió Bíróságához forduljon alapjogi vizsgálat érdekében.A jogvédő szervezetek hozzátették: minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdenek tovább a békés gyülekezéshez való jog helyreállításáért.A mostani eljárásnak a közlemény szerint nincsen köze a június 28-ra tervezett Budapest Pride szervezéséhez. A jogvédő szervezetek természetesen ott lesznek a rendezvényen, és kiállnak minden olyan emberért, akik egy nyitottabb, szabadabb és egyenlőbb Magyarországon akarnak élni.Az elhúzódó jogvita még május legvégén kezdődött, amikor jogvédők szivárványos menet megtartását jelentették be a budapesti belvárosba. Ezt az Alaptörvény és a gyülekezési törvény nemrég elfogadott módosítására hivatkozva nem engedélyezte a rendőrség. A szervezők a Kúriához fordultak, amely azt állapította meg, hogy a rendőrség indoklása nem volt elég alapos, ezért új eljárásra kötelezte őket.A történet innen vett még érdekesebb fordulatokat. A rendőrség ekkor már tudomásul vette a gyűlést, de mivel ez pár órával a tervezett kezdés előtt történt, a szervezők úgy döntöttek, hogy kérvényezik az időpont módosítását – méghozzá éppen június 28-ára, a Pride korábban tervezett napjára. A rendőrség azt azonban nem módosított időpontként, hanem új bejelentésként értékelte, és megtiltotta.Tiltó határozatukban arra hivatkoztak, hogy a szervezők a Pride-ot akarták bejelenteni, ha pedig nem, az esemény akkor is könnyen azzá válhat.A szervezők a határozatot újra megtámadták a Kúrián, mely azonban újabb határozatában most már a rendőrségnek adott igazat, és jogszerűnek ítélte meg a tiltást. Ezt azzal indokolták, hogy a szervezők nem működtek együtt a rendőrséggel, kitérő, nem egyértelmű válaszokat adtak a törvényi tilalomba ütközés körében feltett kérdésekre, ezzel „akadályozták az alperest a gyűlés megtartása körülményeinek tisztázásában”
– áll a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért közleményében.
Persze a Becsület napja betiltásáról "jóindulatúan" elfeledkeznek, és a kommunista a mókusőrsök rendezvényei miatt sem síránkoznak, mert azok nem elég kirekesztők nekik.
