Az OKSZ pénteki közleményében idézték Kozák Tamás főtitkárt, aki úgy vélte, ezt mutatja az élelmiszerek árának vártnál nagyobb (éttermi árak nélkül is 4,6 százalékos) júliusi éves emelkedése.

Kifejtette: a Gazdasági Versenyhivatal két termékkörben (tej és tejtermékek, illetve tojás) végzett vizsgálata alapján a 2024 második felében indult árhullám leginkább a termelők és feldolgozók rezsiköltségeinek emelkedése, a munkaerő drágulása, valamint a termékdíjak növekedése miatt alakult ki, miközben a kiskereskedelmi árrések 2023 közepe óta csökkentek, vagy nem változtak. Az áremelések irányába ható tényezők az élelmiszergyártás minden szegmensére (hús, kenyér stb.) egyformán hatnak, és most kiegészülnek az idényáras termékek drágulásával. Ezeket a hatásokat az árrésstop legfeljebb elfedni tudja, kezelni nem - hangsúlyozta Kozák Tamás.

Az OKSZ szerint "a bajokat ott kellene kezelni, ahol keletkeznek, és nem máshol, éppen ezért indokolt az árrésstop augusztus végi kivezetése".

A főtitkár úgy vélte, hogy az árrésstop lényegében minden elemében káros a kereskedelemre, a lakosságra, sőt az egész gazdaságra nézve: a kereskedelem kénytelen visszafogni a beruházásait, kevesebb, és kisebb mértékű akciót tud indítani, és nemhogy ellenállóbb, de éppen kiszolgáltatottabb lesz a beszállítók felől érkező árnyomásnak, ez tükröződik is a mostani áremelkedésekben.

(MTI)