Hazánknak a törvényi előírásnak megfelelően kilencven napra elegendő tartaléka volt eredetileg, ennek 40 százalékát tették elérhetővé február végén. Éves átlagban napi 7 millió liter benzinre és 12 millió liter gázolajra van szükség a hazai ellátás teljes fenntartásához. Ez azt jelenti, hogy legalább 1-1,5 hónapnyi tartalék állt rendelkezésre eredetileg a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) tárolóiban. Egyelőre nincs nyilvánosan elérhető adat arról, hogy milyen módon befolyásolta a fogyasztást a védett ár bevezetése, mert a márciusi statisztika csak április közepétől lesz elérhető.

Egy viszont biztos: félrevezető a kormány védett üzemanyagárakról szóló sikerkommunikációja, írja a Telex, mutatják is, miért.

Miközben 95-ös benzin védett magyarországi, literenkénti ára átszámítva 1,54, a gázolajé pedig körülbelül 1,6 eurónak felel meg, a Fuelo árösszesítő oldal szerint az Európai Unió országai közül Máltán mindkét üzemanyagfajta olcsóbb. A benzin literenként 1,34, a gázolaj pedig 1,21 euróba kerül. A helyzet hasonló Bulgáriában is, ahol egy liter benzin 1,48 euróért kapható, vagyis ott is kevesebbe kerül a magyarországi védett árnál, a gázolaj viszont drágább.

Bármilyen mesterséges árszabályozás látszatintézkedés, azt üzeni az embereknek, hogy az állam megvédi őket a nemzetközi hatásoktól. Ez valójában csak ideiglenesen fenntartható, mert a stratégiai készletek kimerülése után nem lesz más választás, mint a védett nagy- és kiskereskedelmi árak eltörlése. A mai piaci árak alapján 90 forinttal drágább lehet egy liter benzin, és 165 forinttal többe fog kerülni egy liter gázolaj, ami rengeteg autós számára lehet sokkoló.

Az utóbbi napokban megjelent Facebook-bejegyzéseikben többször is foglalkoztak a nyugat-európai üzemanyagárakkal fideszes politikusok. A témára kiemelt figyelmet fordító Wintermantel Zsolt korábbi újpesti polgármester egyik bejegyzése szerint egy általa lefotózott hollandiai benzinkúton 2,54 euróba, tehát körülbelül ezer forintba került egy liter benzin, a gázolaj ára pedig több mint ezer forint volt.

A németországi példa hasonló, az erről szóló bejegyzés szerint egy német kisvárosban átszámítva valamivel ezer forint alatt volt a benzin literenkénti ára, az autópályán viszont több mint ezer forintot kellett érte fizetni, írta a politikus. Bécs külvárosából is bejelentkezett, egy ottani kút árairól készült kép mellé azt írta, hogy: „Bécs külváros, ma! A sima dízel 2.29 EUR, azaz 873 Forint…, nyugodtan lehet gondolkodni!”

Furcsa, hogy a volt újpesti polgármester éppen gondolkodásra hívja fel közönségét, a fogyasztói árak súlya ugyanis értelmezhetetlen az egyes országok jövedelmi viszonyainak ismerete nélkül. Az Eurostat legfrissebb, 2025 novemberében közzétett összesítése szerint 2024-ben évi 39 800 euró, tehát a jelenlegi középárfolyamon átszámítva több mint 15 millió forintnak megfelelő összeg volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagbére az Európai Unióban.

A huszonhét tagország rangsorában Luxemburg állt az élen az összesítés szerint, itt két évvel ezelőtt 83 ezer euró (kb. 31 millió forint) volt az éves átlagbér. A sereghajtók közt volt Magyarország 18 500, Görögország 18 ezer, illetve Bulgária 15 ezer euró éves átlagbérrel, ami 5,7–7 millió forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban az EU-s átlag felét sem érték el az átlagbérek.

A Wintermantel Zsolt elrettentőnek szánt példái közül

A literenként 595 forintért kapható, védett áras benzinből