 |
Friss: A HírTV videója ide kattintva tekinthető meg.
 |
Exkluzív interjú Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével
- Elnök úr, a Fővárosi Bíróság ma este fél kilenckor első fokon feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Meglepte?
- Ha az előzetes várakozásaimat nézem, akkor nem, hiszen hazai és nemzetközi nyomás volt a bíróságon, amelyet a jelek szerint képtelen volt elviselni. Ha viszont a tárgyalás alakulását és folyamatát nézem, azt kell mondjam, megdöbbentett a bírói ítélet. Egyrészről a per során a felperesi érvelés és bizonyítás teljes kudarcának lehettek tanúi a jelenlévők, másrészt nagyon korrekt bírói hozzáállást tapasztaltunk. Ezek után furcsa volt hallgatni az ítélet utáni bírói érvelést, amely – ha szabad ilyet mondani – laposabb volt, mint az ügyészé.
- Mi volt a bíróság indoklása?
- Nem tudom teljes egészében reprodukálni, mert azt még írásban nem kaptam meg, de nagyjából jogi nyelven hallhattuk vissza a balliberális média és politika elítélő vélekedését. Azt, hogy a cigánybűnözés kifejezés nem helyes, hogy az Egyesület és a Mozgalom szimbiózisban él, hogy mások méltóságát nem lehet megsérteni, hogy a fekete ruha egyesekben félelmet ébreszt. Nem vagyok jogász, de rettenetesen szubjektív bírói indoklást hallottam. Ami külön megdöbbentett, hogy miközben a bíró röviden ismertette a mondandóját, egyetlen egy jogszabályi hivatkozásra sem emlékszem, pusztán kinyilatkoztatásokra. Szintén érdekes volt, amikor a bíró arra hivatkozott, hogy a Gárdát elítélték a parlamenti pártok és a köztársasági elnök is. Miért befolyásolja a bírót egyáltalán bármilyen politikai vélekedés?
- Ön hogyan értelmezi a feloszlatásról szóló döntést?
- Az amúgy is rozoga lábakon álló magyar demokráciába rombolt bele a bíróság. Ennek távlatos következményeit neki, illetve a per megrendelőinek kell viselniük. Azt sajnálom egyedül, hogy az ügyészség egyik – egyébként megdőlt – bizonyítéka egy olyan felvétel volt, amelyet a Dósa István korábbi főkapitány vezetésével a Gárdából kivált csoport honlapjáról szedett le az ügyészség. Sajnálom, hogy a sértettség és a bosszúvágy arra vezette egykori gárdistákat, hogy akarva vagy akaratlanul a Gyurcsány-kormány segítői legyenek.
- A döntés ugye nem jogerős. Felebbeznek?
- Természetesen. Nem vagyok az a típus, akit egy szúnyogcsípés visszalépésre szokott késztetni. A per utáni néhány percben egyeztettem Dr. Gaudi-Nagy Tamással, aki képviselt bennünket a perben, és egyértelműen azt mondta, tovább kell mennünk. Tamás egyébként fantasztikus teljesítményt nyújtott, a szünetben több olyan jelenlévővel beszéltem, akik semlegesek voltak, de az érvek ütköztetése alapján nekünk adtak igazat.
- Tehát mindenképp harcolnak az egyesületért…
- Persze. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyesület tagjait nem egy jogi papíros köti össze, hanem a történelmi tény, hogy megálmodtuk a Magyar Gárdát és útjára bocsátottuk. Vagy így, vagy egy új egyesületként, vagy asztaltársaság formájában, de folytatni kívánjuk a nemzet szolgálatát.
- Mi lesz magával a Gárdával?
- Na, ez a lényeg. A Gárda Mozgalom működését a bírói döntés nem érinti, ezt a bíró kétszer is kiemelte hangsúlyozottan az ítélete indoklásában. A per tárgya kizárólag az Egyesület volt. Közvetett módon tehát a bíróság megerősítette, hogy a Gárda tovább fog működni. Én ezt közvetlenül is megerősíthetem. A gárdisták a Szent Koronára tettek esküt, feloszlatni őket nem lehet. Egyébként folyamatosan kapom az sms-eket és a hívásokat: „Most hallottam a hírt. Hol lehet belépni a Gárdába?” Tömeges jelentkezési hullámra számítok, amelyet egyébként kérek és bátorítok is. A Gárda a mai nappal még inkább a magyar nemzet ügyének szimbólumává vált. Meggyőződésem, hogy ahogy eddig minden támadás a Gárda javára vált, úgy ez is arra fog. Üzenem minden gárdistának és velünk egyetértő, tiszta magyar embernek, hogy levágták a kisujjunkat, de ezzel megszázszorozták a szívünk erejét. Hálát adok a Jóistennek, hogy egy ilyen nagyszerű közösséghez tartozom.
- Ha az előzetes várakozásaimat nézem, akkor nem, hiszen hazai és nemzetközi nyomás volt a bíróságon, amelyet a jelek szerint képtelen volt elviselni. Ha viszont a tárgyalás alakulását és folyamatát nézem, azt kell mondjam, megdöbbentett a bírói ítélet. Egyrészről a per során a felperesi érvelés és bizonyítás teljes kudarcának lehettek tanúi a jelenlévők, másrészt nagyon korrekt bírói hozzáállást tapasztaltunk. Ezek után furcsa volt hallgatni az ítélet utáni bírói érvelést, amely – ha szabad ilyet mondani – laposabb volt, mint az ügyészé.
- Mi volt a bíróság indoklása?
- Nem tudom teljes egészében reprodukálni, mert azt még írásban nem kaptam meg, de nagyjából jogi nyelven hallhattuk vissza a balliberális média és politika elítélő vélekedését. Azt, hogy a cigánybűnözés kifejezés nem helyes, hogy az Egyesület és a Mozgalom szimbiózisban él, hogy mások méltóságát nem lehet megsérteni, hogy a fekete ruha egyesekben félelmet ébreszt. Nem vagyok jogász, de rettenetesen szubjektív bírói indoklást hallottam. Ami külön megdöbbentett, hogy miközben a bíró röviden ismertette a mondandóját, egyetlen egy jogszabályi hivatkozásra sem emlékszem, pusztán kinyilatkoztatásokra. Szintén érdekes volt, amikor a bíró arra hivatkozott, hogy a Gárdát elítélték a parlamenti pártok és a köztársasági elnök is. Miért befolyásolja a bírót egyáltalán bármilyen politikai vélekedés?
- Ön hogyan értelmezi a feloszlatásról szóló döntést?
- Az amúgy is rozoga lábakon álló magyar demokráciába rombolt bele a bíróság. Ennek távlatos következményeit neki, illetve a per megrendelőinek kell viselniük. Azt sajnálom egyedül, hogy az ügyészség egyik – egyébként megdőlt – bizonyítéka egy olyan felvétel volt, amelyet a Dósa István korábbi főkapitány vezetésével a Gárdából kivált csoport honlapjáról szedett le az ügyészség. Sajnálom, hogy a sértettség és a bosszúvágy arra vezette egykori gárdistákat, hogy akarva vagy akaratlanul a Gyurcsány-kormány segítői legyenek.
- A döntés ugye nem jogerős. Felebbeznek?
- Természetesen. Nem vagyok az a típus, akit egy szúnyogcsípés visszalépésre szokott késztetni. A per utáni néhány percben egyeztettem Dr. Gaudi-Nagy Tamással, aki képviselt bennünket a perben, és egyértelműen azt mondta, tovább kell mennünk. Tamás egyébként fantasztikus teljesítményt nyújtott, a szünetben több olyan jelenlévővel beszéltem, akik semlegesek voltak, de az érvek ütköztetése alapján nekünk adtak igazat.
- Tehát mindenképp harcolnak az egyesületért…
- Persze. Fontos hangsúlyozni, hogy az egyesület tagjait nem egy jogi papíros köti össze, hanem a történelmi tény, hogy megálmodtuk a Magyar Gárdát és útjára bocsátottuk. Vagy így, vagy egy új egyesületként, vagy asztaltársaság formájában, de folytatni kívánjuk a nemzet szolgálatát.
- Mi lesz magával a Gárdával?
- Na, ez a lényeg. A Gárda Mozgalom működését a bírói döntés nem érinti, ezt a bíró kétszer is kiemelte hangsúlyozottan az ítélete indoklásában. A per tárgya kizárólag az Egyesület volt. Közvetett módon tehát a bíróság megerősítette, hogy a Gárda tovább fog működni. Én ezt közvetlenül is megerősíthetem. A gárdisták a Szent Koronára tettek esküt, feloszlatni őket nem lehet. Egyébként folyamatosan kapom az sms-eket és a hívásokat: „Most hallottam a hírt. Hol lehet belépni a Gárdába?” Tömeges jelentkezési hullámra számítok, amelyet egyébként kérek és bátorítok is. A Gárda a mai nappal még inkább a magyar nemzet ügyének szimbólumává vált. Meggyőződésem, hogy ahogy eddig minden támadás a Gárda javára vált, úgy ez is arra fog. Üzenem minden gárdistának és velünk egyetértő, tiszta magyar embernek, hogy levágták a kisujjunkat, de ezzel megszázszorozták a szívünk erejét. Hálát adok a Jóistennek, hogy egy ilyen nagyszerű közösséghez tartozom.
(Barikád)
Korábban írtuk:
 Nem Superman, hanem a parancsot végrehajtó bíró |
Az MTI így tudósít: Szóbeli indoklásában a bíró kiemelte a tatárszentgyörgyi rendezvényt, amely jogszabálysértő volt, mert az ott elhangzott beszédek a "cigánybűnözést" állították a középpontba, és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. A közjogi méltóságok és a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el a tavaly decemberi felvonulást - emlékeztetett a bíró.
A közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!" Ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható. A félelemkeltés is alkalmas lehet mások jogainak megsértésére - fejtette ki a bíró, aki hozzáfűzte: a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni.
A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a mozgalomra közvetlenül nem terjed ki - jegyezte meg a bíró.
Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után azt nyilatkozta: fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen. Így az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatása érdekében indított polgári per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.
 Scenic munkája |
Korábban írtuk:
20.33 A bíró megérkezett. Hamarosan felolvassák az ítéletet.
19.52 A bíróság visszavonult, hogy meghozza döntését. Ítélethirdetés fél 9-kor várható.
Íme az MTI beszámolója: „A Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége jogsértő, ezért fel kell oszlatni” – jelentette ki az ügyész a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári per tárgyalásán. Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak, szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását.
Az ügyész szerint a Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége jogsértő, ezért fel kell oszlatni, ugyanakkor a Magyar Gárda ügyvédje szerint az ügyészség nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani indítványát – hangzott el a civil szervezet feloszlatására irányuló polgári perben a Fővárosi Bíróságon kedden. Az ügyész és a Magyar Gárda ügyvédjének perbeszédét követően még több beavatkozó is felszólalhat a tíz órája tartó tárgyaláson, és várhatóan a késő esti órákban kihirdetik az elsőfokú ítéletet.
Hangulatot kelt
A Magyar Gárda feloszlatását kérő ügyész perbeszéde szerint a szervezet célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak „masírozása”, vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Az ügyész kifejtette, hogy a perbeli szervezet megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és konkrétan sérti más csoportok emberi méltóságát is. Az ügyész szerint ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti. Az ügyész az alperesi védekezést vitatva azt is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.
Vélt vagy valós
Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket. Hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indítana el, melyben „ízlésterror”, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.
A perbeszédeket megelőzően a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videófelvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.
19.49 Száva Vince úgy gondolja, hogy VG megszólította, ezért felszólal. Nem igazán lehet érteni, mit akar mondani. Valószínű, hogy Pataki bíró berekeszti a tárgyalást.
19.42 Pataki bíró már elég ingerült, főleg amikor a beavatkozni kívánók politikai szólamokba csapnak át.
19.40 Minden alperesi beavatkozó fenntartotta kérelmét, és kérte a felperesi kereset elutasítását.
19.10 Gonda László rövid perbeszédét egy Illyés Gyula idézettel zárta: Antiszemita vagy-e?...
19.00 Pataki bíró letette a Magyar Gárda esküjét. Igaz, a nevét nem mondta hozzá, de elmondta az esküt... (Miután Vona Gábor megejtette rövidített perbeszédét, melybe bele volt szőve a gárdisták esküje.)
18.56 Vona: „Kérem ezért a bíróságot, hogy az ügyészség keresetét utasítsa el! Adjon további lehetőséget a Magyar Gárda Egyesületnek és a Magyar Gárda Mozgalomnak ahhoz, hogy törvénytisztelő és nemzetféltő tevékenységét minden magyar emberért és az igazságért tovább folytathassa.”
18.52 Bíró: Mit akar, Vona úr? Vona: Szeretnék perbeszédet mondani. Bíró: Jó, de csak röviden. Vona: Ígérem, rövid leszek. A sajtó képviseli azonnal őrült fotózásba kezdtek, a kamerák azonnal ráfordultak.
18.20 Zárásként Illyés Gyula sorait idézi: "A magyar az, aki bátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival. Aki a szabadságot ma is minden téren meg akarja valósítani. Aki a népnek műveltséget, egészséget, jólétet akar. Aki a földmívesnek földet, a munkásnak méltó hasznot, mindenkinek emberi bánásmódot kíván, egyéni érdeke ellenére is. Aki egy nyomorult, éhező vagy jogfosztott láttán saját magát is sértve érzi, emberi, magyar mivoltában."
18.08 Dr. Gaudi újra megpróbálja megértetni a felperesi oldallal, hogy pontosan mi a különbség a Magyar Gárda Mozgalom és Magyar Gárda Egyesület között. Érdekes, hogy a hallgatóság nem zúgolódik és a bíró sem vág közbe. Nem kell az ügyvéd urat rendre utasítani és figyelmeztetni sem, hogy ne politikai beszédet tartson és ne vizionáljon. Mindenki figyeli, amit mond.
17.40 Az ügyészség nem tudott olyan bizonyítékot felmutatni, mely alátámasztaná, hogy az MGE az egyesülési törvény alapján mások jogait súlyosan sértené. Pedig csak ez lehet az alapja feloszlatásnak.
17.35 Rövid szünet után Dr. Gaudi Nagy Tamás, a Gárda védője kezd bele perbeszédébe, melyben hangsúlyozza, hogy nem lenne jogszerű az Egyesület feloszlatása azon bizonyítékok alapján, amiket feltárt a bíróság. Örömmel fogadta, hogy volt olyan beavatkozó, aki visszalépett, mert belátta, hogy nincs értelme a pernek.
17.12 A bíró szerint azt kellene bizonyítania a felszólaló Száva Vincének, hogy az MGE (Magyar Gárda Egyesület, amely nem azonos a mozgalommal, az egyesületi tagság nélküli kb. 2 ezer gárdistával) követett-e el olyan cselekményt, amely a feloszlatást vonja maga után. Azt viszont a felperesi beavatkozók is elismerték, hogy a mozgalomnak nincs (mert nem is lehet, hiszen laza, nem hivatalos) tagnyilvántartása, egy bejegyzett társadalmi szervezetnek, azonban tagnyilvántartásra van szüksége.
17.08 A legendásan igazmondó etnikum legendásan igazmondó díszpéldánya szerint a cigányasszonyok orvoshoz járnak, mert félelmükben depressziósok(!) lettek. Sokan azt álmodják, hogy éjjel a fekete ruhás gárdisták rájuk rúgják az ajtót és a gyerekek fején ugrálnak. Szávának Galgagyörkön a cigányok elmondták, hogy sok cigányt megtámadtak azelőtti napon, mikor a gárdisták lementek és a cigányok felismerték őket, sőt, még az autót is, amivel a gárdisták közlekedtek... Pataki bíró megkérdezte, hogy miért nem tett feljelentést. Száva fel akar olvasni egy "jegyzőkönyvet", miszerint gárdisták több alkalommal támadtak cigányokra, de a bíró nem engedi. Száva mégis elkezdi, de a bíró már erélyesebben szól rá.
17.05 Száva Vince látta azokat a megrémült cigányokat, akik féltek, rettegtek, menekültek a Magyar Gárda elől. (Vajon hány magyar menekült már a cigány kisebbség elől? - a szerk.)
16.45 Természetesen nem hallott a Vecsésen történt brutális cigánytámadásról, de véleménye szerint, ha a Gárda tovább folytatja tevékenységét, több "vecsési eset" lesz. Hangos zúgolódás a teremben, a nézők ezt már nem bírják elviselni. Ezzel elismerte, hogy a vecsési támadás súlyosan magyarellenes volt! Majd elmondja, hogy nem tudja, mit tervez a Gárda Vecsésen, de nem szeretne ott cigány lenni. A bíró rászól, hogy fejezze be a feltételezéseket.
16.42 "palesztinai sáska, bűnöző cigány, kufár, cionista patkány" - idéz az ügyvéd. "Örömmel hallom, hogy rohamosan növekszik a támogatottságuk." Majd elmondja, hogy egy bajor sörsátorban is maroknyian voltak, aztán egyszercsak sokkal többen lettek.
16.39 Az MKP (Kuruc.info: Magyarországi Kisebbségek Pártja fedőnevű cigány bűnszervezet, a köztörvényes Száva-klán pártja) képviselője (Dr. Dániel Péter, Száva Lajos (volt) ügyvédje) lép "színpadra". A mai tárgyalás igen száraz volt, így bízunk benne, hogy az ügyvéd kicsit humorosabbá teszi a tárgyalást, mint ahogy tette tegnap is.
16.38 Az ügyészi perbeszéd szerint a drogokkal és a Kendermag Egyesülettel sincsen semmi baj. Már Dózsa (sic!) sárbogárdi beszédéből is idézett.
16.35 Most a közvéleményről beszél Varga Bálint ügyész elvtárs. Nem teljesen érthető és néha, mintha kissé ellentmondásos is lenne. Szerinte az Egyesület mások jogait sérti: Nagy létszámban, a cigányság lakóházai előtt, azok megfélemlítése céljából "masírozott". Ügyész úr! Még mindig nem érti, hogy mi a különbség egy mozgalom és egy egyesület között?
16.20 Az ügyész szerint Vona integrálni akarta az Egyesületbe a Mozgalmat.
16.00 Az ügyész belekezdett a perbeszédbe. Mivel ezt olvasóink sem várhatják el, hogy 13 oldalnyi zagyvaságot közzétegyünk, ezért csak szavakat, részleteket fogunk. Ja és még mindig dózsázik (Kuruc.info: ha jól értjük, Dósa helyett, aki már rég nem főkapitány)...
15.58 Mivel a bíró nem volt hajlandó magnóra venni az ügyész perbeszédét, ezért sokszorosítás után kiosztották. Az ügyész most felolvassa a perbeszédet. Mazsolázzunk...
15.45 Az ügyész kéri, hogy magnóra rögzítsék a perbeszédet. A bíró nem érti: "Talán nem bízik meg a bíróságban?" Ügyész: De igen, csak 13(!) oldal perbeszéddel készültem. A bíró meghökkent... A jelenlévő sajtósok is...
15.35 Folytatódik a tárgyalása nyílt része. Dr. Gaudi ismerteti a bírósággal, hogy tegnap Szabó Attila gárdistát, a Jobbik Magyarországért Mozgalom vecsési szervezetének vezetőjét tegnap a cigányok brutálisan bántalmazták, majd észreveszi, hogy az alperesi oldal székei közé a TV2 letette mikrofonját. Jaj, de kíváncsiak...
A szünetben tudósítónk villáminterjúk formájában próbált információkat gyűjteni:
-Morvai Krisztina, aki két tárgyalási napot végigült, elmondta, hogy: „Büntetőjogászként őszinte gyönyörködéssel csodálkozom rá egy polgári perre ahol -megfelelő tárgyalásvezetés esetén - az állam és az állampolgár egymással egyenrangú és egyenjogú mellérendelt szereplőként vesznek részt az eljárásban.” A jogásznő úgy látja, végre előtérbe került a jogvita valódi tárgya: tett-e olyat a Magyar Gárda, ami az Egyesülési törvény alapján feloszlatási oknak minősül. Álláspontja szerint az ügyészség, akin a bizonyítási teher van, nem tudott ilyen tényt vagy körülményt bizonyítani, tekintettel arra, hogy ilyen nem is létezik. Ennél fogva, ezidő szerint egyetlen jogi lehetőséget lát: a kereset elutasítását.
-Kiss Róbert, a Magyar Gárda főkapitánya elmondta, remekül érzi magát, mert a bíróság elfogulatlanul vezeti a tárgyalást, az ügyészség részéről sem hangzanak el olyanok, amelyek a peres eljárás lefolytatására terhelő bizonyítékkal szolgálnának. A főkapitány szerint: „ilyen nem is létezik”.
-Vona Gábor elmondta: "Meg kell köszönnöm az ügyészségnek, hogy ezt a bizonyítékot a bíróság elé tárta, mert ez éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit az ügyészség képvisel. A Magyar Gárda és a Magyar Gárda Egyesület egymástól függetlenek, és mindkettő törvényesen működik. Nagyon kíváncsi vagyok, Magyarországon van-e olyan pártvezető, akinek kiszivárog egy negyven perces belső, titkos nyilatkozata, és abban a bíróság semmilyen törvénysértő dolgot nem talál... (A Barikád szerint a Dósa István nevével fémjelzett "Őrzők" úgy tették fel a netre a felvételt, hogy ahhoz sem az Egyesület tagjai, sem a velük egyet nem értő kapitányok nem járultak hozzá. Úgyhogy ezért akár még személyiségi jogi pert is indíthatnának az érintettek)
-Dr. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, a bíróság maximálisan korrektül jár el, az eljárásjogot teljesen betartja, valamint már nem érezhető a kettősmérce intézménye. Az ügyvéd úr szerint mostanra kikristályosodott, hogy mi is az ügy alapja.
13.31 Most fejezték be a felek a DVD megtekintését. A bíró 14 óráig szünetet rendelt el, utána bizonytalan ideig zárt ülésen folytatódik a tárgyalás, mert a felvételeken látottakat kiértékelik.
11.30 Vona ezt el is mondta a bíróságnak. Majd folytatta, hogy a teremben jelen van egy olyan személy is, akinek tudomása van arról, hogy a felvétel hogy került nyilvánosságra. A bíróság dönt: a felvételt levetíti, és addig kiküldik a nézőket.
11.05 Az egyik beavatkozni szándékozó technikailag felvilágosította a bíróságot, hogy a kérdéses felvétel jelenleg egy külföldi fájlmegosztó rendszeren található meg, amely oldal arról nevezetes, hogy ott illegális tartalmakkal van telítve, tehát az ügyészség egy illegális oldalról szedte le a videót... Az alperesi oldalon állók mindegyike a zárt tárgyaláson történő teljes anyag levetítését preferálják, de csak abban az esetben, ha a bíróság feltétlenül ragaszkodik a vetítéshez. Dr. Gaudi reflektál a technikai felvilágosításra, miszerint ennek tudatában egyáltalán nem biztos, hogy eredeti felvételről van szó.
11.00 Dr. Gaudi már tegnap is elmondta, hogy az alperes nem járul hozzá, hogy egy nyilvánvalóan jogellenesen közzétett anyagot vetítsen le a bíróság bizonyíték gyanánt, azonban ha mégis levetítik, akkor a teljes (kb. 8 órás) felvételt mutassák be, de csak zárt tárgyalás keretében.
10.55 A szünet után a bíró élcelődik, az ügyész és a védők késése kapcsán: „Tudom, hogy a jogászok nem a matematikában jeleskednek, de 20 perc helyett 35 perc kicsit sok.” Most a szeptember 14-i kapitányi értekezlet anyagának megtekintéséről folyik a vita. Az ügyész indítványozza a felvétel zárt ülésen történő megtekintését, a személyiségi jogok védelmében. Dániel úr (MKP) szerint nyilvános tárgyaláson is meg lehet nézni, de még mindig nem érti meg, hogy a Magyar Gárda Mozgalom hivatalos honlapja a www.magyargarda.hu, nem pedig egy olyan, amiről azt sem lehet tudni, hogy ki szerkeszti. Dániel úr kicsit értetlen, a bírónak kell elmagyaráznia. Száva Vince szerint is nyilvánosan vetítsék le a videót.
10.00 A Gárda ellen lévők elkezdik tételesen sorolni, hogy a Gárda hány olyan megmozduláson, demonstráción vett részt, melynél cigány volt az áldozat, illetve nem cigányok voltak az elkövetők. Az ügyész úgy beszél, mintha a Mazsihisz még mindig részt venne a perben. Gaudi ügyvéd ezt nem hagyja szó nélkül, felvilágosítja az ügyészt a tényről, amit a bíró is megismétel. Vajon miért hátráltatja az ügyész a tárgyalás menetét?
9.55 Száva Vince elismerte, hogy Kiskunlacházán cigányok ölték meg H. Nórit. Legalábbis felszólalásából ez derül ki. Száva azt a kérdést tette fel, hogy vajon vonult-e a gárda olyan helyszínre, ahol az elkövetők nem „roma” származásúak voltak, mert ő nem tud ilyenről...
9.40 Az ügyész szerint a felvétel egyetlen dolgot bizonyít, hogy a Mozgalom és az Egyesület ugyanaz, és „csak egy jogi trükk, amit az alperes alkalmaz”. Az ügyész össze-vissza beszél, szerinte a videóban Vona Gábor a „Gárda elnökeként” nyilatkozott és a cigányokban a félelmet nem az egyesület tíz tagja kelti, hanem a gárdisták. Vonának arról kellett meggyőznie a cigányokat, hogy nem a gárdisták jelentenek veszélyt. Gaudi szerint az ügyészség szereptévesztésben van, hiszen tegnap azt akarták meghatározni, hogy a Gárda mit tehet, és mit nem, ma pedig azt akarják meghatározni, hogy Vona Gábor mit tehet...
9.30 Száva Vince néha nem érti, hogy a bíró mit kérdez, teljesen másról kezd el beszélni. Dr. Pataki ezt nem veszi jó néven.
9.20 Bár a teljes felperesi oldal elismerte, hogy nőtt a gárda népszerűsége, a bíró mégis úgy dönt, hogy meg kell nézni a Vaján készült felvételt, melyet Dr. Gaudi indítványozott.
9.15 Száva Vince szerint is nő a Gárda népszerűsége.
9.09 Mivel hivatalos hangfelvétel nem készül, ezért az egyik beavatkozni kívánónak a videófelvételét kell a bírónak visszanézni. Magyarország 2008.: Az MKP képviselője, Dr. Dániel Péter szerint a Magyar Gárda támogatottsága ROHAMOSAN nő(!!!) Majd közli, hogy a "náci Németországban a náci párt hatalomra kerülését megelőzően rohamosan nőtt a náci párt népszerűsége...", mire a bíró rendre utasítja, hogy a színpadias jeleneteket felejtse el. Majd Dániel Péter gratulál a Gárda népszerűségéhez(!!!) Ezután kezdődik a cirkusz...
9.05 Az ügyész elismerte, hogy a Gárda elfogadottsága bizonyos helyeken igen erős, ezért nem kérik a Dr. Gaudi által bemutatni kívánt felvételt, melyen Vona Gábor Vaján cigányvezetőkkel tárgyalt.
8.55 A bíró ismerteti a tárgyalás menetét. Első körben végzésben döntöttek Dr. Tóth Géza az eljárás megszüntetésére irányuló indítványátnak elutasításáról.
8.50 Pataki Árpád bejelentette, hogy a Mazsihisz részéről Egri Oszkár megjelent a tárgyaláson, és közölte, hogy a tegnapi végzés kapcsán a Mazsihisz nem kíván fellebbezéssel élni, tudomásul vették a perből történő kizárást. Végre egy jó hír!
8.45 Feltűnően nagy a csönd a tárgyalóteremben. Tudósítónknak feltűnik, hogy a tegnapi zavarkeltő cigányok még nem érkeztek meg, valószínű, hogy még nem ébredtek fel.
(Kuruc.info - barikád.hu - MTI)
Korábban írtuk:
A Magyar Gárda feloszlatására irányuló per keddi tárgyalási napján szigorú biztonsági intézkedések mellett vette kezdetét. A Fővárosi Bíróság zárt tárgyalást rendelt el azért, hogy Vona Gábor egy videofelvételen rögzített beszédét tekintsék meg. Az alperesi oldal ugyanakkor tiltakozott a felvétel bemutatása ellen.
Zárt tárgyalást rendelt el a bíró a Magyar Gárda perében a Fővárosi Bíróságon kedden, hogy megnézzék Vona Gábornak, az egyesület elnökének egy videofelvételen rögzített beszédét. A zárt tárgyaláson a felperes Fővárosi Főügyészség indítványára tekintik meg a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült felvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.
Az ügyész az előző napi, hétfői tárgyaláson közölte: a felvétel megtekintése szerinte azért fontos, mert az alperesi védekezés fő iránya az, hogy a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom két független szervezet.
Az alperesi oldal ugyanakkor tiltakozott a felvétel bemutatása ellen. Mint a keddi tárgyaláson elhangzott, a videofelvételt egy internetes oldalon a beleegyezésük nélkül, szerintük jogosulatlanul tették közzé. Vona Gábor még hétfőn közölte: feljelentést tesz magántitok megsértése miatt.
Még a nyilvános tárgyaláson a Magyar Gárda kérésére megnéztek egy pár perces – cigányszervezetek részvételével megtartott fórumon készült – videofelvételt, amelyen Vona Gábor arról beszélt: a magyarság és a cigányság nem ellenségei egymásnak, közös ellenségük a bűn, a bűnözés; a jelenlegi vezetők egyaránt fosztogatják a cigányokat és a magyarokat. Az eljáró bíró többször jelezte, szándéka szerint az ügyészség által a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása érdekében indított polgári per ötödik tárgyalásán, kedden az elsőfokú ítélet kihirdetésére is sor kerülhet.
(MTI)
