Az MDF egyelőre nem tudta szavazatokra váltani a Bokros Lajos jelölésével rá irányuló médiafigyelmet – derül ki a Nézőpont Intézet márciusi kutatásából, amelyet a Heti Válasz számára készített. A felmérés 2009. március 9. és 12. között készült, ezer 18 év feletti magyar lakos telefonos megkérdezésével, a volt pénzügyminiszter minisz­ter­elnökké jelölésének javaslata után. A demokrata fórum népszerűsége továbbra is háromszázalékos a részvételüket biztosra ígérők körében, s ez nem elegendő az európai parlamenti mandátumszerzéshez. Szintén 3%-on áll a Jobbik.

Márciusban a megkérdezettek több mint fele biztosra ígérte részvételét az EP-választáson.

A kongresszus előtt álló MSZP sem lehet elégedett az eredményével, hiszen most már hosszú hónapok óta a 10-15 százalékos sávban mozog, igazolva a középpárttá zsugorodásáról korábban megfogalmazott jóslatokat. Noha Gyurcsány Ferenc pártelnöki újraválasztása biztosra vehető, jól mutatja a szavazótábor elbizonytalanodását, hogy a szocialista szavazók csupán 39 százaléka gondolja úgy, hogy ő az MSZP legjobb elnöke, s majdnem ugyanennyien (32 százalék) újra Horn Gyulának szavaznának bizalmat, ha erre módjuk nyílna. Érdekesség, hogy az összes válaszadó harmada is Horn Gyulát tartotta a legjobb MSZP-elnöknek. Szintén beszédes adat, hogy a választóknak csak 11 százaléka őrizné meg Gyurcsány Ferencet miniszterelnök-pártelnöknek, s 55 százalékuk azt szeretné, hogy „távozzon a politikai életből”, további 23 százalék pedig korlátozná a hatalmát. A kép a maradék szocialista szavazótáborban sem rózsásabb: az MSZP-szavazók kevesebb mint fele (47 százalék) tartaná meg miniszterelnök-pártelnöknek Gyurcsány Ferencet.

A kormánypárt és a kis pártok gyengesége nem kedvez választási esélyeiknek sem. Mostantól a Nézőpont Intézet havonta mandátum-előrejelzést készít a részvételi hajlandóság, a pártpreferencia-adatok és az EP-választás mandátumszámítási szabályai figyelembevételével. Márciusban ennek megfelelően csak két párt jutna ki Brüsszelbe: a Fidesz 16 és az MSZP hat képviselővel.