"Menekülnek a fészekrakó romák elől
Különös szóbeszéd ütötte fel a fejét Miskolcon: állítólag azt tervezik, hogy több ezer romát telepítenek a városba.
Állítólag 25 ezer roma miskolci letelepítésére készül terv, s bár hivatalosan a vezető helyi politikusok mindegyike cáfolta az információt, volt, aki azt is tudni vélte, a betelepítettek honnan érkeznek. Többnyire Debrecen városát, Ózdot, illetve a Cserehát vidékét említették. Tény, hogy a hazánk egyik legnagyobb lakótelepeként ismert Avason rövid időn belül kiugróan megnőtt a roma családok száma. Demeter Tibor, az egyik helyi ingatlanközpont vezetője is azt állítja, hogy az utóbbi hónapokban mind többen fordultak irodájához, hogy segítsen gyorsan, akár áron alul értékesíteni az Avason lévő ingatlanjukat, mivel romák tömeges beköltözését tapasztalják. A lakástulajdonosok félelme kettős: egyrészt azt mondják, hogy az új lakók viselkedése lehetetlenné teszi a normális életvitelt, másrészt attól tartanak, hogy éppen ennek hatására ingatlanuk értéke csökken.
A Miskolc szélén álló nagypaneles lakótelepen közel ötvenezren élnek, ebből az Avas II.-n súlyosabb a helyzet, szakértők szerint ennek a területnek a gettósodásától kell tartani leginkább. Főként a Szilvás és az Áfonyás utcai házak lakói próbálnak szabadulni ingatlanjuktól. Amint egy nevét felfedni nem kívánó lakó elmondta: "A környék eddig sem a jó közbiztonságáról volt ismert, de ami manapság zajlik, az kibírhatatlan: a folyamatos dáridózás, verekedés miatt állandó félelem az életünk. Pár hét alatt mindent eltüntettek, ami fémből van, attól rettegünk, hogy sötétedés után beleesünk egy aknába, fedő ugyanis már egyiken sincs."
A letelepítések szervezetten folynak – állítja az ingatlanközpont vezetője, mint mondja, az ő irodájukat is felkeresték már az ügyben. A Fészekrakó programmal, valamint némi illegális segítséggel a nincstelenek is lakáshoz juttathatók. A Fészekrakó-hitelt a bank a következőképpen definiálja: a fiatalok lakáshoz jutását könnyítendő program, amely állami kezességvállalással teszi elérhetővé az első lakás megszerzését. Olyan, 35 éven aluli házaspárok és élettársak, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek lakásuk és elegendő megtakarításuk még nincs, viszont van annyi jövedelmük, hogy a felvett hitelt törleszteni tudják.
Számos kritika éppen az utolsó mondat miatt éri a hitelfolyósítókat. A bírálók szerint a bankok felülértékelnek, azaz például egy avasi, hatmillió forint piaci értékű ingatlant 7-7,2 millió forintra értékelnek, így erre az összegre igénylik a hitelt. Ez azért jó a pénzintézetnek, mert ezek az ingatlanok ugyan kisebb nehézségek árán, de haszonnal értékesíthetők akkor is, ha tulajdonosaik nem tudják fizetni a törlesztő-részletet. Márpedig ez igen gyakran előfordul, ugyanis a beköltöző romák mélyszegénységben élnek. "Tudtommal semmiféle önrésszel nem rendelkeznek, márpedig ingatlanvásárláskor a hitelképesség megállapításához alapvető feladata lenne a banknak mindezt megvizsgálni – mondja Demeter Tibor. – Még a tulajdoni lapot is a hitelügyintézőjük szerzi be a földhivataltól, mert annak négyezer forintos díját sem tudják megfizetni ezek az emberek."
Az ingatlanszakértő szerint egész iparág épült egy jogi kiskapura. Mindenki jól jár: a banknak érdeke, hogy hitelt helyezzen ki, a romáknak, hogy lakáshoz jussanak. Megjegyzi: információi vannak arról, hogy busás haszonért a hitelügyintézők hamisítják a hiteligényléshez szükséges munkáltatói igazolásokat, a lakásvásárlóknak nincsenek ilyen papírjaik.
Szinay Attila, a Fidesz miskolci frakcióvezetője úgy véli, a romák számának növekedése az Avason nem magyarázható szervezett betelepítéssel. Szerinte érthető, hogy a felszámolt miskolci cigánytelepek lakói – az országos hírnevet szerzett Szondi-telep egykor a kutatások fő terepe volt – megpróbálnak letelepedni az Avas olcsó, de elérhető árú panellakásaiban."
Állítólag 25 ezer roma miskolci letelepítésére készül terv, s bár hivatalosan a vezető helyi politikusok mindegyike cáfolta az információt, volt, aki azt is tudni vélte, a betelepítettek honnan érkeznek. Többnyire Debrecen városát, Ózdot, illetve a Cserehát vidékét említették. Tény, hogy a hazánk egyik legnagyobb lakótelepeként ismert Avason rövid időn belül kiugróan megnőtt a roma családok száma. Demeter Tibor, az egyik helyi ingatlanközpont vezetője is azt állítja, hogy az utóbbi hónapokban mind többen fordultak irodájához, hogy segítsen gyorsan, akár áron alul értékesíteni az Avason lévő ingatlanjukat, mivel romák tömeges beköltözését tapasztalják. A lakástulajdonosok félelme kettős: egyrészt azt mondják, hogy az új lakók viselkedése lehetetlenné teszi a normális életvitelt, másrészt attól tartanak, hogy éppen ennek hatására ingatlanuk értéke csökken.
A Miskolc szélén álló nagypaneles lakótelepen közel ötvenezren élnek, ebből az Avas II.-n súlyosabb a helyzet, szakértők szerint ennek a területnek a gettósodásától kell tartani leginkább. Főként a Szilvás és az Áfonyás utcai házak lakói próbálnak szabadulni ingatlanjuktól. Amint egy nevét felfedni nem kívánó lakó elmondta: "A környék eddig sem a jó közbiztonságáról volt ismert, de ami manapság zajlik, az kibírhatatlan: a folyamatos dáridózás, verekedés miatt állandó félelem az életünk. Pár hét alatt mindent eltüntettek, ami fémből van, attól rettegünk, hogy sötétedés után beleesünk egy aknába, fedő ugyanis már egyiken sincs."
A letelepítések szervezetten folynak – állítja az ingatlanközpont vezetője, mint mondja, az ő irodájukat is felkeresték már az ügyben. A Fészekrakó programmal, valamint némi illegális segítséggel a nincstelenek is lakáshoz juttathatók. A Fészekrakó-hitelt a bank a következőképpen definiálja: a fiatalok lakáshoz jutását könnyítendő program, amely állami kezességvállalással teszi elérhetővé az első lakás megszerzését. Olyan, 35 éven aluli házaspárok és élettársak, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek lakásuk és elegendő megtakarításuk még nincs, viszont van annyi jövedelmük, hogy a felvett hitelt törleszteni tudják.
Számos kritika éppen az utolsó mondat miatt éri a hitelfolyósítókat. A bírálók szerint a bankok felülértékelnek, azaz például egy avasi, hatmillió forint piaci értékű ingatlant 7-7,2 millió forintra értékelnek, így erre az összegre igénylik a hitelt. Ez azért jó a pénzintézetnek, mert ezek az ingatlanok ugyan kisebb nehézségek árán, de haszonnal értékesíthetők akkor is, ha tulajdonosaik nem tudják fizetni a törlesztő-részletet. Márpedig ez igen gyakran előfordul, ugyanis a beköltöző romák mélyszegénységben élnek. "Tudtommal semmiféle önrésszel nem rendelkeznek, márpedig ingatlanvásárláskor a hitelképesség megállapításához alapvető feladata lenne a banknak mindezt megvizsgálni – mondja Demeter Tibor. – Még a tulajdoni lapot is a hitelügyintézőjük szerzi be a földhivataltól, mert annak négyezer forintos díját sem tudják megfizetni ezek az emberek."
Az ingatlanszakértő szerint egész iparág épült egy jogi kiskapura. Mindenki jól jár: a banknak érdeke, hogy hitelt helyezzen ki, a romáknak, hogy lakáshoz jussanak. Megjegyzi: információi vannak arról, hogy busás haszonért a hitelügyintézők hamisítják a hiteligényléshez szükséges munkáltatói igazolásokat, a lakásvásárlóknak nincsenek ilyen papírjaik.
Szinay Attila, a Fidesz miskolci frakcióvezetője úgy véli, a romák számának növekedése az Avason nem magyarázható szervezett betelepítéssel. Szerinte érthető, hogy a felszámolt miskolci cigánytelepek lakói – az országos hírnevet szerzett Szondi-telep egykor a kutatások fő terepe volt – megpróbálnak letelepedni az Avas olcsó, de elérhető árú panellakásaiban."
