Számtalanszor hivatkoztunk már arra (lásd pl. EZT; a sorozatban legújabb, a vidéki munkalehetőségeket tárgyaló cikk ITT), hogy még csak véletlenül sem a munkaadók állítólagos rászízmusa az oka annak, hogy szegínromákok nem dolgoznak.
Nos, a cigányfajvédőknek a legújabb pofont az MTI cikke szolgáltatja (amit a Privát Bankár, ill. a (papírváltozatban is) Népszabadság is leközölt). Ebből fehéren-feketén kiderül, még csak véletlenül sem akkora a cigók elutasítottsága, ahogy azt fajvédőink állítják, és pl. a középkorú (magyar) férfiak esélyei sokkal-sokkal rosszabbak.
Az eredeti cikk:
Mindenkit ér diszkrimináció a magyar munkapiacon
A fiatal nőknek nem lehet problémája az állásinterjún. De Magyarországon a középkorú férfiak majdnem fele találkozik direkt és azonnali elutasítással, ha munkára jelentkezik. Egy friss kutatás szerint a telefonos egyeztetés után személyes találkozóra legnagyobb arányban a nem roma nőket (61 százalék) és a roma nőket (62 százalék) hívták, visszahívást vagy önéletrajzot pedig leginkább a 45 év feletti nőktől (33 százalék), illetve a roma férfiaktól (32 százalék) kértek a munkáltatók
A 45 év feletti férfiak felét utasítják el az álláshirdetésekre való jelentkezéskor, így a középkorú férfiak a legesélytelenebbek, hogy munkát találjanak - derült ki egy szociológiai kutatásból, amelynek eredményét szerdán ismertették Budapesten.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda európai uniós támogatásból megvalósult telefonos kutatási eredményei szerint a vizsgált kétezer, speciális képzettséget nem igénylő (eladó, pultos, virágkötő, ügynöki munka stb.) álláshirdetésben főleg fiatal nőket kerestek az állásokra, így ezekben a a nemi és életkori diszkrimináció is megjelent, mintegy 20 százalékban - összegezte Simonovits Bori szociológus a január és június között végzett vizsgálat tapasztalatait.
A Budapesten és Nyíregyházán feladott hirdetésekből kiválasztottak százat, majd telefonon tesztelték a munkát hirdetőket. A 45 éven felül férfiaknál 46 százalékban azonnal elutasítóak voltak, és minden ötödik esetben találtak valamilyen diszkriminatív tartalmat - mondta a szociológus.
Az elutasítási arány a romák esetében 24 százalék volt, a kisgyermekes anyákat pedig 17 százalékban nem kívánták alkalmazni. Egy hasonló témában végzett 2006-os kutatás eredménye szerint a középkorú férfiak elutasítási aránya akkor is magas volt, de a romák és gyermekes nők elutasítása akkor a 12 százalék körül volt - jegyezte meg Simonovits Bori szociológus.
A mostani kutatásban a rejtett és nyílt elutasítást szétbontották, és vizsgálták, hogy a hirdető egyes védett tulajdonságokkal rendelkező ember esetén hogyan reagál. Megváltozik a hanglejtés, a beszédstílus, próbálja elterelni a figyelmet, vagy egyszerűen leteszi a telefont - sorolta az eseteket. Hozzátette, a rejtett elutasításban a roma származás miatti diszkrimináció már átlag fölötti eredményt mutatott. A nyílt elutasításban ez inkább a 45 év feletti férfiakat érintette.
A Másság Alapítvány öt kiválasztott diszkrimináló hirdető ellen feljelentést tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH), ebből mindössze egynél született elmarasztaló határozat. A céget a hatóság eltiltotta a jogsértő tevékenységtől.
Kárpáti József, a jogvédő irodát is működtető Másság Alapítvány igazgatója azt mondta, az öt esetből négyben azért nem született határozat, mert jogi vita van az EBH és köztük, hogy a hatóságnak joga van-e felkutatni a hirdetés feladóját. Az eltiltó határozattal az alapítvány egyetért, úgy gondolják, az eltiltás célravezetőbb volt, mit egy esetleges pénzbírság.
Az igazgató azt mondta, kutatásuk csak egy szegmense a munkaerőpiacnak, ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy az elutasításnak milyen okai vannak. Hozzátette: a féléves kutatásuk alatt azért találkoztak jó és követendő pozitív példákkal is.
Nos, a cigányfajvédőknek a legújabb pofont az MTI cikke szolgáltatja (amit a Privát Bankár, ill. a (papírváltozatban is) Népszabadság is leközölt). Ebből fehéren-feketén kiderül, még csak véletlenül sem akkora a cigók elutasítottsága, ahogy azt fajvédőink állítják, és pl. a középkorú (magyar) férfiak esélyei sokkal-sokkal rosszabbak.
Az eredeti cikk:
Mindenkit ér diszkrimináció a magyar munkapiacon
A fiatal nőknek nem lehet problémája az állásinterjún. De Magyarországon a középkorú férfiak majdnem fele találkozik direkt és azonnali elutasítással, ha munkára jelentkezik. Egy friss kutatás szerint a telefonos egyeztetés után személyes találkozóra legnagyobb arányban a nem roma nőket (61 százalék) és a roma nőket (62 százalék) hívták, visszahívást vagy önéletrajzot pedig leginkább a 45 év feletti nőktől (33 százalék), illetve a roma férfiaktól (32 százalék) kértek a munkáltatók
A 45 év feletti férfiak felét utasítják el az álláshirdetésekre való jelentkezéskor, így a középkorú férfiak a legesélytelenebbek, hogy munkát találjanak - derült ki egy szociológiai kutatásból, amelynek eredményét szerdán ismertették Budapesten.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda európai uniós támogatásból megvalósult telefonos kutatási eredményei szerint a vizsgált kétezer, speciális képzettséget nem igénylő (eladó, pultos, virágkötő, ügynöki munka stb.) álláshirdetésben főleg fiatal nőket kerestek az állásokra, így ezekben a a nemi és életkori diszkrimináció is megjelent, mintegy 20 százalékban - összegezte Simonovits Bori szociológus a január és június között végzett vizsgálat tapasztalatait.
A Budapesten és Nyíregyházán feladott hirdetésekből kiválasztottak százat, majd telefonon tesztelték a munkát hirdetőket. A 45 éven felül férfiaknál 46 százalékban azonnal elutasítóak voltak, és minden ötödik esetben találtak valamilyen diszkriminatív tartalmat - mondta a szociológus.
Az elutasítási arány a romák esetében 24 százalék volt, a kisgyermekes anyákat pedig 17 százalékban nem kívánták alkalmazni. Egy hasonló témában végzett 2006-os kutatás eredménye szerint a középkorú férfiak elutasítási aránya akkor is magas volt, de a romák és gyermekes nők elutasítása akkor a 12 százalék körül volt - jegyezte meg Simonovits Bori szociológus.
A mostani kutatásban a rejtett és nyílt elutasítást szétbontották, és vizsgálták, hogy a hirdető egyes védett tulajdonságokkal rendelkező ember esetén hogyan reagál. Megváltozik a hanglejtés, a beszédstílus, próbálja elterelni a figyelmet, vagy egyszerűen leteszi a telefont - sorolta az eseteket. Hozzátette, a rejtett elutasításban a roma származás miatti diszkrimináció már átlag fölötti eredményt mutatott. A nyílt elutasításban ez inkább a 45 év feletti férfiakat érintette.
A Másság Alapítvány öt kiválasztott diszkrimináló hirdető ellen feljelentést tett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH), ebből mindössze egynél született elmarasztaló határozat. A céget a hatóság eltiltotta a jogsértő tevékenységtől.
Kárpáti József, a jogvédő irodát is működtető Másság Alapítvány igazgatója azt mondta, az öt esetből négyben azért nem született határozat, mert jogi vita van az EBH és köztük, hogy a hatóságnak joga van-e felkutatni a hirdetés feladóját. Az eltiltó határozattal az alapítvány egyetért, úgy gondolják, az eltiltás célravezetőbb volt, mit egy esetleges pénzbírság.
Az igazgató azt mondta, kutatásuk csak egy szegmense a munkaerőpiacnak, ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy az elutasításnak milyen okai vannak. Hozzátette: a féléves kutatásuk alatt azért találkoztak jó és követendő pozitív példákkal is.
