Merkel a CDU elnökségének hétfői ülésén tette egyértelművé, hogy nem indul újra az elnöki posztért. Az elnökségi ülésen azonban azt is világossá tette, hogy a kancellári megbízatásról nem kíván lemondani. Így továbbra is ő marad Németország kormányfője, de politikai pozíciói jelentősen meggyengülnek.

A vasárnapi hesseni tartományi választásokon a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 11,3 százalékpontot veszített támogatottságából. Merkel pártja már a tavalyi Bundestag-választáson is rossz eredményt ért el. Negyedik kormányát egy elvetélt próbálkozás után csak közel fél év alatt sikerült összekovácsolnia. Az új nagykoalícióban ezután rögtön belső viták törtek ki.

A hesseni választás várható rossz eredményei miatt régóta emlegetik, hogy a CDU decemberben esedékes tisztújító kongresszusán a tagság nem erősíti meg posztján Merkelt. Ennek egyik előjele volt, hogy szeptember végén a Bundestag CDU-CSU frakciója nem szavazta meg a kancellár bizalmasának számító, a képviselőcsoportot 13 éve vezető Volker Kaudert.

A CDU élén 18 éve álló kancellár nem várta meg, hogy a decemberi kongresszuson megbuktassák. Úgy döntött, nem teszi ki magát kínos jeleneteknek, maga áll félre. Merkel ugyanakkor korábban többször utalt arra: csak úgy vállalja a kancellári megbízatást, ha a párt vezetése is az ő kezében van, érzi a párt támogatását.

(Index nyomán)

Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter is versenybe száll sajtóértesülések szerint a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért, amelyre Angela Merkel kancellár nem jelölteti magát újra a párt decemberi kongresszusán.

Jens Spahn a Reuters hírügynökség forrásai szerint a CDU vezető politikusainak zárt ajtók mögötti berlini tanácskozásán jelentette be erről szóló döntését. A 38 éves politikust Merkel bírálójaként tartják számon. A párt főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer szintén ringbe száll a hamburgi kongresszuson a pártelnöki tisztségért a Reuters értesülése szerint.

Az ellenzéki Német Demokratikus Párt (FDP) szerint inkább a kormányfői tisztségből kellene távoznia Merkelnek, az AfD vezetője szerint pártjának is nagy része van a kancellár támogatottságának csökkenésében.

„Kár. Kimondom kereken, hogy kár” – ezekkel a szavakkal reagált Horst Seehofer, a CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a hétfői sajtóhírekre, miszerint Angela Merkel nem jelölteti magát újra a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnöki tisztségre.

„Voltak vitáink, de mindig bizalom és kölcsönös tisztelet jellemezte az együttműködésünket. És ennyiben sajnálom, hogy eljött ez a fordulópont” – tette hozzá a bajor pártvezető.

Angela Merkel minden tiszteletet megérdemel a pártelnöki tisztségről való lemondásért, amellyel ismét bebizonyította, hogy okosan és higgadtan reagál – mondta Roland Heintze, a CDU politikusa.

A decemberi hamburgi pártkongresszusig a CDU-nak nyugodt körülmények között kell döntenie arról, ki a legalkalmasabb arra, hogy megfeleljen az aktuális kihívásoknak a párt élén – mondta a politikus a dpa hírügynökségnek.

Mike Mohring, a párt türingiai vezetője szerint a kancellár készsége a távozásra a pártelnöki tisztségből korszakváltást jelent, Merkel mindig tudja, hogy mi a legjobb lépés, és mostani döntése tiszteletet érdemel. Szerinte most az a fontos, hogy ne legyenek hosszan elhúzódó személyi viták a CDU-ban.

Az alsó-szászországi CDU-vezető, Bernd Althusmann szerint Angela Merkel lépése esély kínál pártjának az újrakezdésre. Az ellenzéki Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője a kancellári tisztségből való távozásra szólította fel Angela Merkelt. Christian Lindner szerint a pártelnöki pozícióból való távozással „Merkel asszony nem arról a tisztségéről mond le, amelyikről kellene”.

A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) elnöke, Alexander Gualand úgy vélte, pártjának nagyon sok köze van a szövetségi kancellár hatalmának csökkenéséhez. A 64 éves Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t és 2005 óta kancellár. Eddig rendre azt hangoztatta, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség elválaszthatatlan egymástól, a két pozíciót ugyanannak a személynek kell betöltenie.

Merkel a hétfői elnökségi ülésen tette egyértelművé, hogy kancellár akar maradni akkor is, ha nem lesz többé a párt elnöke. A 2021-es választások után azonban Merkel meg akar válni a kancellári tisztségtől is – írta a dpa.

(MTI)