Fokozott készültségbe helyezték a szerb hadsereget hétfő este a Koszovóban történt lövöldözések és robbantások miatt.
 |
"Szerbia elnöke (...) elrendelte, hogy a szerb hadsereg a legmagasabb szintű harckészültségben, vagyis a fegyveres erő alkalmazásának szintjén legyen" - közölte Milos Vucevic védelmi miniszter. Aleksandar Vucic utasítást adott arra is, hogy a szerb katonák számát a határtérségben 1500-ról 5000-re növeljék - tette hozzá.
Milan Mojsilovic szerb vezérkari főnök elmondta, hogy az államfő a koszovói határra vezényelte őt. Korábban a Pink Televízióban úgy nyilatkozott, hogy a koszovói helyzet "rendkívüli összetettsége" miatt "a szerb hadsereg jelenlétére van szükség a közigazgatási vonal mentén". Ez utóbbi kifejezést a szerb hatóságok a koszovói határ megjelölésére használják.
A szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy minden alakulatot a vezérkari főnök parancsnoksága alá rendelnek.
A NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erő (KFOR) szerint vasárnap este az észak-koszovói Zubin Potok városban lövöldözés volt egyik járőrük közelében. Nem sérült meg senki, a NATO vizsgálja az eset körülményeit. Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter azt állította, hogy a KFOR járőreit megtámadták.
November elején a koszovói rendőrségbe beosztott szerb rendőrök százai, valamint bírák, ügyészek és más köztisztviselők tömegesen felmondtak, hogy tiltakozzanak a pristinai kormány - később felfüggesztett - határozata ellen, amely megtiltotta a Koszovóban élő szerbeknek a szerb rendszámtáblák használatát.
Ana Brnabic szerb miniszterelnök a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a koszovói helyzet "a fegyveres konfliktus határára jutott".
Frissítés: újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek, nő a feszültség
Újabb úttorlaszokat emeltek a szerbek Koszovó északi részén, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösség felszólításait, hogy bontsák le a korábbiakat.
Az újabb útzárakat kedden állították fel, egy nappal azután, hogy Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait.
A megrakott teherautókból álló útzárat az éjszaka folyamán emelték Mitrovicában, a koszovói szerbek és a Koszovó lakosságának többségét alkotó albán kisebbség között megosztott észak-koszovói városban.
A legutóbbi válság kezdete óta a szerbek most először torlaszolták el egy nagyváros utcáit, korábban csak a koszovói-albán határra vezető utakon állítottak fel útzárat.
Aleksandar Vucic szerb elnök közölte: elrendelte a hadsereg legmagasabb fokozatú készültségét, hogy "megvédelmezzék népüket" (Koszovóban) és "megóvják Szerbiát". Azzal vádolta meg Pristinát, hogy a Koszovó északi részén élő szerbek megtámadására készülnek, és erővel bontották le a szerbek úttorlaszait, amelyeket 18 nappal korábban állítottak fel, tiltakozásul amiatt, hogy letartóztatták a koszovói rendőrség egyik volt szerb tagját.
Vucic kedden közös sajtótájékoztatót tartott Porfirij pátriárkával, akit a koszovói hatóságok hétfőn nem engedtek be az országba, hogy meglátogasson egy középkori szerb templomot a szerb ortodox karácsony (január 7.) előtt.
Vucic azzal vádolta meg a koszovói hatóságokat, hogy "céljuk Szerbia kiűzése Koszovóból". Hozzátette, hogy tárgyalást folytat az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítőivel "a béke megőrzése és kompromisszumos megoldás" kidolgozása érdekében a jelenlegi válság megőrzésére.
Koszovó a NATO vezette békefenntartókat kérte meg az úttorlaszok eltávolítására, és kilátásba helyezte, hogy a koszovói haderők teszik meg ezt, ha a KFOR nem cselekszik. Koszovóban a 1989-99-es háború vége óta mintegy négyezer NATO-békefenntartó állomásozik.
Xhelal Svecla koszovói belügyminiszer kedden közleményében viszont Szerbiát vádolta meg azzal, hogy Oroszország befolyása alatt destabilizálni akarja Koszovót az északon élő szerb kisebbség támogatásával.
Szerbia és a függetlenségét 2008-ban kikiáltó Koszovó között az elmúlt hónapokban a tetőpontjára ért a feszültség. A nyugatiak kezdeményezte tárgyalásos rendezés zsákutcába jutott, Szerbia továbbra sem hajlandó elismerni Koszovó államiságát.
Koszovó nem tagállama az ENSZ-nek, és öt uniós tagállam - Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus - nem ismeri el a függetlenségét.
Az ország északi részén mintegy 50 ezer szerb él, akik nem ismerik el a pristinai kormányt, és Belgrádot tartják fővárosuknak.
(MTI)
