Az egykori államfőt lázadás vezetésében és hatalommal való visszaélésben találta bűnösnek a testület, amely egyúttal 30 év börtönbüntetésre ítélte Kim Jonghjun akkori védelmi minisztert is, aki a vád szerint kulcsszerepet vállalt a lázadási kísérletben.

A tárgyalást a televízió élőben közvetítette. Az ítélet nem jogerős. A per során az ügyészség halálos ítéletet kért a 65 éves volt elnökre, a többi között azzal az indokkal, hogy Jun döntése az ország demokratikus berendezkedését veszélyeztette, valamint amiatt, hogy a vádlott "nem mutatott semmiféle megbánást amiatt, hogy megpróbálta felfüggeszteni az alkotmányos jogokat".

Jun egyik védője az ítélethirdetés után viszont azt mondta, a döntés "csak egy előre megírt forgatókönyvet követett", és hangsúlyozta, hogy az ügyben nem volt elég bizonyíték.

A volt elnök már korábban tagadta az ellene felhozott vádakat, és azzal védekezett a perben, hogy a szükségállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.

Bár a lázadás vádja Dél-Koreában rendkívül súlyos következményekkel járhat, beleértve a halálbüntetést is, Dél-Koreában 1997 óta nem hajtottak végre kivégzést.

Jun Szogjolt azt követően mozdították el hivatalából, hogy 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádeljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd egyebek között - lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt - büntetőeljárást indítottak ellene.

A tavaly július óta börtönben lévő exelnököt januárban már öt év börtönbüntetésre ítélték az igazságszolgáltatás akadályozása miatt.

(MTI)