A statisztikák szerint Belgiumban 2025-ben immár negyedik egymást követő évben haladta meg a halálozások száma a születésekét. A természetes népességfogyás 4890 volt, amit a társadalom elöregedésével, a szülőképes korú nők számának csökkenésével és a gyermekvállalási kedv visszaesésével magyaráznak.

A lakosságszám ennek ellenére emelkedett, mivel tavaly mintegy 47 ezer fővel többen érkeztek az országba, mint ahányan elhagyták. A bevándorlásból származó többlet ugyanakkor elmaradt a 2021 és 2024 közötti időszak kiugróan magas értékeitől. A Statbel szerint az akkori növekedést egyebek között a geopolitikai helyzet, különösen az ukrajnai háború következtében megugró migráció okozta.

A három belga régió közül Flandria népessége nőtt a legnagyobb mértékben: 0,49 százalékkal, 6 898 350-re. Vallóniában 0,23 százalékos emelkedést mértek, a lakosság száma 3 713 450-re nőtt. A Brüsszel fővárosi régió népessége gyakorlatilag stagnált, mindössze 39 fővel gyarapodott, így 1 255 834 lakosa volt. A fővárosi maradt az egyetlen régió, ahol a születések száma meghaladta a halálozásokét.

A Statbel adatai szerint tavaly 69 017-en szerezték meg a belga állampolgárságot, ami rekordnak számít az 1992-ben kezdődött adatfelvétel óta, és közel 15 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A korábbi csúcsot 2001-ben jegyezték fel 62 994 honosítással.

Az új belga állampolgárok legnagyobb csoportját a marokkóiak alkották 6502-vel, őket a románok követték 4366, majd a szírek 4200, a lengyelek 2989 és az olaszok 2848 fővel. A legtöbb származási ország esetében a tavalyi honosítások száma meghaladta az egy évvel korábbit.

A szíriai állampolgárok esetében különösen látványos volt a növekedés: míg 2015-ben mindössze 185 szír kapott belga állampolgárságot, addig tíz évvel később már 4200-an.

A honosítottak között továbbra is az európai származásúak alkották a legnagyobb csoportot 27 731 fővel. Az afrikai országokból származók száma 19 073, míg az ázsiai - köztük közel-keleti - országokból érkezetteké 15 922 volt.

(MTI)