A címben foglalt fogalom egy pszichológiai szakkifejezés. Hogy miért jutott eszembe? Mert annyiszor kerestük a választ még a régi időkben is, hogyan lehetséges az, hogy a magyar emberek egy jelentős része újra hatalomra juttatta azokat az erőket, akik több mint negyven évig tartották a rablánc végét. Aztán feketén-fehéren kiderült, hogy az úgynevezett rendszerváltás után javarészt ellopták az ország vagyonát, kisebb részét pedig elkótyavetyélték.

A „több mint élettel” szemben áll az „inkább élet”, és csak ez utóbbi tartja magában azt a kockázatot, hogy ha az élet nem úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor maga alá nyom. Ahogy a címben is írtam, és talán már érthető, hogy miért: a másodpilótát az „inkább élet” vezérelte.

Ha több százmilliárd hirtelenjében eltűnik valahonnan, és abban ráadásul jelentős minisztériumi érintettségek is vannak, akkor azért komolyabb kiállást várna el az ember. Egy ilyen botrányt kormányzati szinten nem kezelni és mindent az igazságszolgáltatásra hagyni döbbenetes. Főképpen akkor, ha számos önkormányzat és kormányzati intézmény érintve van. Az, hogy ilyen esetben a vizsgálóbizottság felállítását ellenzéki párt kezdeményezi, számos kérdést vet fel – nyilatkozta a Bar!kádnak Markót Imre. Törökszentmiklós jobbikos polgármestere szerint ugyan a jövőbeli döntéseiket kétszer is át kell majd gondolni, a város nem kerül komoly veszélybe a Quaestor-csőd miatt. A gond inkább a kormány problémakezelésével van.

Demográfiai forradalom zajlik Magyarországon, az iskolások között pedig a pedagógusok jelzése alapján két olyan megye is van, ahol minden harmadik gyermek cigány származású. Népességrobbanás látszik, és nem csak keleten, de a Dunántúlon is – mondták ki a társadalomkutatók mindazt, amiről eddig rasszizmusnak számított beszélni. Viszont a helyzet kezelésére egész biztosan nem a Cigánysátor jelent majd megoldást, ami ráadásul eddig sehol nem aratott nagy sikert. Elutasították Sárospatakon, Székesfehéváron, jobbikos kezdeményezésű aláírásgyűjtéssel és népszavazással pedig Miskolcon és Ózdon is. Most éppen Hevesen próbálják megvalósítani a projektet. A Bar!kád azonban a helyszínen járt, ahol kiderült, sem a cigányok, sem a magyarok nem örülnek az ötletnek, úgy vélik, a Roma Kulturális Központ helyett inkább munkahelyekre és az oktatási körülmények javítására lenne szükség. Sokak szerint a Cigánysátor csak egy újabb esély arra, hogy a vezetők súlyos milliókat tudjanak zsebre tenni.

A Germanwings 9525-ös számú járatának tragédiájával kapcsolatban hatalmas mennyiségű információ zúdult a világra. A magyar közvélemény is nagy aktivitást mutatott a témában, olyanok is megszólaltak, akik láthatóan értenek a témához, de olyanok is, akik annak ellenére hozták nyilvánosságra elképzeléseiket, hogy finoman szólva sem járatosak a repülés világában. A Bar!kád cikkében arra törekedett, hogy minél több felmerült kérdést tisztázzon a témában.

A missziós tudattal áthatott Nyugat a fejlődő országok számára sikerreceptként kínálja a liberális demokráciát és – „kapcsolt termékként” – a neoliberalizmust, miközben mélyülő szociális különbségeket, súlyos demográfiai problémákat, kulturális önfeladást, a devianciák kultuszát és szélsőséges individualizmust honosít meg minden táptalajon, ahol képes szárba szökkenni.

Ami nem sikerült külföldről szervezett tüntetésekkel, belülről aktivált puccsal, azt most gyakorlati terrorral próbálják megvalósítani az egyre függetlenebb Törökország ellenségei. A múlt hét a szabotázsokról és terrorakciókról szólt a június 7-i országos választásra készülő eurázsiai országban.

Néhány nappal ezelőtt ismét szárnyra kelt a hír, hogy a svájciak új himnuszt választanak maguknak, mert az eddigit sokan nem érezték elég magasztosnak. Az alpesi országban őszig fog kikristályosodni, hogy a 215 beérkezett pályamű szakmai zsűri általi megrostálása után maradt hatot megfelezve, mely három lesz az, melyeket egy fesztivál keretében mutatnak be. A háromból pedig megszületik az az egy, mely leváltja az 1841-ben Leonhard Widmer svájci német költő verséből született s Alberich Zwyssig cisztercita pap és kórusvezető által megzenésített Svájci zsoltárt.

Kilencszázhúsz évvel ezelőtt, 1095-ben hirdette meg II. Orbán pápa a clermonti zsinaton a Szentföld felszabadításáért indított keresztes hadjáratot. Ezek egyik fontos felvonulási útvonala hazánkon keresztül haladt, és különösen az első időszakban az átvonuló keresztesek komoly problémákat okoztak Magyarországon.

Szolyva határában, a Munkács felé vezető út mentén piros-fehér-zöld koszorúkkal ékesített emlékmű áll. Egy honfoglalás kori magyar harcos sírhelye ez, amelyet az 1870-es években tártak fel. A sírban a harcos és lovának maradványai találhatók, de a csontok mellett egy tarsolylemez is előkerült. A sírhelyre egy kereszt, később kápolna épült, amely természetesen a Szovjetunió beköszöntével megsemmisült. A mai emlékművet 2000-ben állították a sír fölé, ezzel is emlékeztetve minden itt lakót, hogy mi, magyarok már igen rég lakói vagyunk ennek a tájnak.

Március 15-én tartotta a Jobbik IT a II. Országos Kongresszusát, az újonnan megválasztott elnökség pedig egyik első lépéseként nagyszabású toborzókampányt hirdetett. A Bar!kád az elmúlt két évről, illetve a következő időszak feladatairól és céljairól Farkas Gergellyel, a szervezet régi-új elnökével beszélgetett.