Welsz Tamás dokumentálta az útlevél-vásárlási ügyleteket, nyilvántartásában még az érintettek ujjlenyomatát is szerepeltette – értesült a Magyar Nemzet. A lap megtudta: az NBH már a Gyurcsány-kormány idején, 2007-ben vizsgálta a bissau-guineai útlevelek ügyét. Az In-Kal Security volt vezetőjének kezdeményezésére Welsz hangmérnökként részt vehetett Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének rögzítésében is.
Rendkívül precíz ember volt Welsz Tamás, aki részletes nyilvántartást vezetett az összes általa intézett útlevélről, és abban – a bissau-guineai szabályok miatt – minden érintettnek az ujjlenyomata, sőt, még a személyi igazolványuk fénymásolata is szerepelt. Egyes útiokmány-dokumentációknál az üzletember pénzösszegeket is feltüntetett – értesült a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) már 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején vizsgálatot indított a bissau-guineai útlevelek ügyében, amelynek végén terjedelmes jelentés készült. A súlyos visszásságok feltárása ellenére semmilyen intézkedés nem történt. Az NBH jogutódjánál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál egyébként jelenleg is rendelkezésre áll a vizsgálat dokumentációja.
Eközben a Népszabadság tegnap arról írt: Welsz hangmérnökként dolgozott abban a csapatban, amely az MSZP megbízásából 2006 májusában rögzítette Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét. A lap szerint Welszt is kihallgatta a titkosszolgálat, amikor a beszéd kiszivárogtatóját keresték. A lap úgy tudja, Welsz az In-Kal Security Kft. vezetőjének, Lasz Györgynek a kezdeményezésére kerülhetett hangmérnökként az őszödi kormányüdülőbe. A hvg.hu azonban úgy értesült nemzetbiztonsági forrásból, hogy Welsz legfeljebb csak nézőként lehetett ott az ülésen, és nem úgy, mint aki dolgozott. A Magyar Nemzet szerint egyébként Lasz Györgynek is van bissau-guineai útlevele.
A múlt héten elhunyt Welsz Tamás neve a Sólyom Airways kapcsán vált ismertté, majd Simon Gábor ügyében az Index írta meg, hogy Welsz szerzett bissau-guineai útlevelet az MSZP bukott elnökhelyettesének.
Sőt, a házában Simonnak külön széfje volt, amelyben a nyomozók még egy fedősztorit is találtak a volt MSZP-s politikus bécsi bankszámlán titokban parkoltatott 240 millió forintnyi devizájához.
A Népszabadság közölte azt is, Welszt 2006-ban „dolgozta fel” először a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), mivel túlságosan nagy lábon élt, és túlságosan jóban volt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egyik akkori magas beosztású munkatársával. A titkosszolgálat akkori vizsgálata szerint Welsz és az említett APEH-munkatárs adóelkerülésekhez és vagyonosodási vizsgálatok „sikeres átvészeléséhez” nyújtott segítséget.
Welsz ellen ekkor nem, csak két évvel később, 2008-ban indult vagyonosodási vizsgálat, miután a Külügyminisztérium „feljelentette” a magát bissau-guineai diplomatának kiadó férfit, aki 30-50 ezer euróért afrikai útleveleket és állampolgárságot árult. Az APEH vizsgálata több mint kétmilliárd forintnyi illegális jövedelmet tárt fel, ami a lap forrásai szerint akár 14-16 milliárdos illegális jövedelemre is utalhat. Az adóhatóság végül csak kétmilliárd forint befizetésére kötelezte Welszt, ám egy volt titkosszolgálati vezető valakinek odaszólt az APEH-nél, ahol „hirtelen rájöttek, hogy adminisztrációs hibát követtek el”, és amiatt egymilliárd forinttal csökkentették a bírságot.
Bár a rendőrség korábban cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Welsz a halála előtt a rendőröknek jelezte volna, hogy valamit bevett – a Népszabadság egyik forrása szerint azonban a férfi valóban tett olyan kijelentéseket, amelyek öngyilkosságra utaltak. E szerint Welsz azt mondta a mellette ülő nyomozónak a rendőrautóban: „Maga jó nyomozó, de már nem tehet semmit, tudja, én orvos vagyok, már nem tehet semmit. Bocsánat!” Majd, mikor a rendőr visszakérdezett, bevett-e valamit, akadozó hangon azt felelte: „Nem mondom meg.” A lap úgy tudja, nem valamelyik ismert drog túladagolása okozhatta a halálát.
A Népszabadság szerint múlt csütörtökön Welsz – ügyvédje beleegyezésével – a Logodi utcai irodájába hívta a rendőröket, ahol már odakészített irathalom és adathordozó várta a nyomozókat. Welsz azonban kérte, hogy az érdi házában lévő néhány dokumentumot is vigyék el, mert ha Fürst György, Terézváros egykori szocialista alpolgármestere megtudja, hogy ismét lefoglalást tartanak nála, akkor elviszi és megsemmisíti. Fürst a lapnak tagadta, hogy ismerte volna Welsz Tamást, és mindenkit perrel fenyegetett meg, aki belekeveri őt „ebbe a nyilvánvalóan a baloldal lejáratását célzó ügybe”.
A Hír Televízió korábban arról számolt be, hogy Fürst György is gyanúsítottja a Simon-ügynek, az Index pedig azt írta, Simon Gábor és hét másik személy mellett Fürstnek is volt bissau-guineai útlevéllel nyitott bankszámlája a MagNet Banknál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap helyszíni célvizsgálatot indított a MagNet Bank Zrt. székhelyén. A jegybank közleménye szerint az elmúlt napokban nyilvánosságra került egyes bissau-guineai, illetve egyéb külföldi állampolgárságú természetes személyek bankszámlanyitása kapcsán azt ellenőrzik, hogy a kereskedelmi bank megfelelően kezelte, kezeli-e az ezek kapcsán fölvetődő magasabb kockázatokat. Az MNB a vizsgálat eredményét határozatban hozza majd nyilvánosságra.
Ferencz Gábor, az MSZP sajtófőnöke a Magyar Nemzetnek azt állította: az MSZP nem alkalmazta hangmérnökként Welsz Tamást, és arról sem tudnak, hogy részt vett volna az őszödi frakcióülésen.
A lap megkeresésére a Nemzeti Adó- ás Vámhivatal sajtóosztályán adótitokra hivatkozva nem reagáltak a Népszabadság adóhatósággal kapcsolatos értesüléseire. Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője pedig a Magyar Nemzetnek már korábban kijelentette: a folyamatban lévő nyomozásra tekintettel az ügyben megjelent sajtóhíreket nem kívánják értékelni.
A Magyar Nemzet információi szerint a Simon-ügytől függetlenül két másik büntetőeljárás bizonyosan folyt Welsz Tamás ellen. A Fővárosi Főügyészség 2012 októberében adócsalásért, a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség pedig 2012 novemberében közokirat-hamisítás miatt emelt ellene vádat.
(MNO nyomán)