Buzi főperzsa

Két film, két véglet. Az egyik a 300 című Irán-ellenes amerikai szemét, a másik egy átütő brit produkció az IRA-ról (Felkavar a szél - Eredeti cím: The Wind that Shakes the Barley). Kezdjük a hulladékkal.

Jordán-pozitívék témája - látszólag - a thermopülai csata, az ókor egyik jelentős eseménye. Ahol a görögök sikeresen feltartóztatták a túlerőben lévő perzsákat. Idáig nem is volna semmi gond, de aztán nagyon hamar kiderül, hogy a neokohnoknak ezúttal miért Leonidasz király és katonái a fontosak. Kik ellen is harcoltak sokáig a görög városállamok? Igen, az irániak (perzsák) ellen. Márpedig a cionisták által elpusztításra kiszemelt ország népéről nem árt tudni a térképen Európát is nehezen elhelyező átlagjenkinek, hogy már 2500 évvel ezelőtt is frányamód terroristáskodott..

A valóság: Krisztus előtt 480-ban egy kb. 7 ezres görög sereg alaposan megfricskázta Xerxész perzsa uralkodó kb.150-200 ezres hadát. A hellén harci szövetségből a spártaiak (300-an voltak a 7 ezerből, királyuk vezetésével) amolyan

A pösze Leonidasz

Perzsa főbuzi

Zrínyi módra egy szálig odavesztek. Ez többek közt a terepismeretnek, a jó kiképzésnek és a jól megválasztott helyszínnek, egy szorosnak volt köszönhető, no meg annak, hogy a perzsa flotta egy viharban már korábban veszteséget szenvedett. A perzsák végül, áldozatok árán győztek Thermopülainál, Athént is elfoglalták egy időre, ám a háborút elvesztették, főként az athéni flotta teljesítményének köszönhetően. Mégis a spártai Leonidasz a máig ismert hérosz, az ünnepelt hős, hiszen reménytelen szituban, élete árán napokig feltartotta az ellenséget. Ez rendjén.

A vásznon viszont 300 spártai aláz meg könnyedén úgy 2 millió (nem tévedés!) perzsát, mielőtt árulás következtében elesnek, de hát játékfilm ez, nem történelemóra, mondhatnánk.

A gond nem is a történelem laza kezelése, hanem a perzsák, (vagyis az irániak ősei) megjelenítése. Xerxész és emberei ugyanis romlott, korrupt és randa fekete buzik (függetlenül attól, hogy magát a perzsa

Gonosz terrorista perzsa

Gonosz terrorista perzsák

uralkodót fehér ember játssza, de lakkozott körmű néger homokosnak maszkírozva). Sőt, a mutánsokat is bevető irániak kollektíven gonoszak. Mármint a rendező, Zack Snyder interpretálásban. Ahogy (a valóságban magaskultúrájú) Perzsia az ázsiai barbárságot, a diktatúrát testesíti meg szemben a demokratikus(valójában ugyancsak rabszolgatartó, de ez akkor természetes volt) Spártával. Az áthallás a cionista média által kreált jóságos Amerika/Izrael kontra ördögi Irán, mint a "szabad világ" ellensége című agitprop agyszüleménnyel ugyebár "dehogy" kivehető.

A tehetségtelen Snyder később, az iráni felháborodást követően magyarázkodott is, hogy kérem, ez itten csak fikció, meg képregény feldolgozás, de nem győzte meg őket. Minket sem. Hab a tortán, hogy Leonidaszt a beszédhibás (ezért is érdemes angolul nézni) és olcsó tucatszínész, Gerard Butler alakítja. Gázsiját tekintve nyilván drága ember a skót "művész", de amúgy a futószalagon készült hollywood-i mainstream egyik kellékfigurája csupán.

Az amerikai-izraeli háborús céloknak alájátszó, szirupos és primitív sztorit a kétségtelenül jó minőségű digitális trükkök sem emelik az értékelhető alkotás szintjére.

De a fentieknél is ordítóbb a zsidó kettős mérce felszínre kerülése. Mert tőlünk rendben van, ha egy beteg amerikai fekabuziknak látja az irániakat, legyen, sajnos ez is belefér az úgynevezett művészi szabadságba. Emlékezzünk azonban, mit kapott a kajmán lobbitól Mel Gibson a Passióért. Neki nem járt a művészi szabadság. Külhonban és itthon hetekig vonyított a cionista sajtó, mindenféle díjra való jelölésből is kizárták a művet (igaz, hogy hiába, mert a Passió minden idők egyik legnagyobb sikerének bizonyult). Pedig Gibbo csupán az Újszövetség kulcsfejezetét próbálta vászonra vinni, betűhíven. Ám a héber sakálkórus szerint antiszemitizmus az ókori zsidók valós ábrázolása (is). Ha pedig valaki vérivó szingaléz transzvesztitáknak festené meg őket, már a gondolatért is kivégeznék.

A 300-ra egyetlen egy fillért sem szabad költeni. Letöltés a netről, a megtekintést követően Delete gomb.

Megjegyzés: nem minden amerikai film szar, az igényesebbek azonban nem mindig jutnak el ide, vagy nem kapnak komoly reklámot.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Angol terror 1920-ban

Nem így áll a helyzet a Felkavar a szél-lel, ezt bizony meg kell támogatni egy mozijeggyel. Mint arról a Kuruc.info anno beszámolt, az angol Ken Loach az IRA-nak szobrot állító filmje nyerte - megérdemelten - a tavalyi Cannes-i fesztivál fődíját, az Arany Pálmát. Anglia ugyan hőbörgött kicsit az angol megszállók írországi kegyetlenkedéseit plasztikusan a képükbe vágó film láttán, de azért a bibsikkel szemben nem ordítoztak antianglicizmusról és nem indítottak kampányt ellene.

Loach brit létére az IRA mellett foglal állást és egyértelműen tiszteleg az ír hazafiság előtt, ám ez, szemben a zsidó 300-al, nem von le a történelmi hitelesség és a magasszínvonalú szórakoztatás értékéből, hiszen tényeken alapul. Amolyan realista fikció. Eredeti környezet, eredeti ruhák,  egyenruhák és hangulat, nagyszerű operatőri munka, a zöld sziget és lakóinak hangulata szinte tapintható.

Az IRA visszavág

A Felkavar a szél nem feledkezik meg a konfliktus írt írrel is szembe állító, a Függetlenségi Háború után az 1922-23-as Ír Polgárháborúhoz vezető vonatkozásairól sem, angolul tudóknak (ha a feliratos verziót választják) pedig nagy élményt nyújthat a kiváló színészek által használt, a brittől és az amerikaitól  markánsan eltérő ír angol. A főszereplő, Cillian Murphy évek óta nemzetközileg jegyzett sztár, Amerikában, ahol persze kommersz produkciókban (Batman) is felbukkan, milliós gázsikat tesz zsebre. Ám több honfitársához hasonlóan - pl. Colin Farrell - mai napig hazalátogat, hogy részt vegyen kisebb költségvetésű ír produkciókban (lásd csupán a kitűnő, 2004-ben készült komédiát, az Intermission-t).

Orla Fitzgerald (Sinead) és Cillian Murphy (Damien)

A konkrét sztorit nem lőjük le, legyen elég annyi, hogy lám, vannak még a hagyományos értékeket magasztaló alkotások a filmiparban is. Irány a mozi.



Ítélőmester