A rendőrség több embert is őrizetbe vett Brüsszel külvárosában, a hírhedt Molenbeekben a november 13-i párizsi terrortámadásokkal kapcsolatban. A szélsőséges csoportokat kutatók valószínűleg nem is lepődtek meg ezen, az elmúlt évek európai terrorcselekményeinél ugyanis rendre találtak valamilyen molenbeeki szálat is. Úgy tűnik tehát, hogy a dzsihadisták Molenbeekben húzódnak meg, majd onnan indítanak támadásokat.

"A terrorcselekmények vizsgálatánál mindig találunk valamilyen kapcsolatot Molenbeekhez" – mondta Charles Michel belga kormányfő. Az országban a hivatalos adatok szerint több mint 400-an csatlakoztak az Iszlám Államhoz, ami a 11 milliós belga népességhez viszonyítva az egyik legnagyobb kontingens Európában.

Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy ez a szám kétszer több, mint Franciaországban, és négyszer több, mint az Egyesült Királyságban.

További gondot okoz, hogy olyan hálózatokon keresztül is beszervezik a fiatalokat, mint a Playstation vagy a WhatsApp.

Az elmúlt hónapok erőtlen megelőző intézkedései elégtelenek voltak, a kormányfő szerint pedig Molenbeek "gigantikus problémát" okoz.

A helyi polgármester szerint a nagyarányú munkanélküliség táplálja az erőszakot, ráadásul a sok fiatal kapcsolatban áll az Iszlám Állammal, a mecsetekből pedig ömlik a dzsihadista propaganda.

Belgium régóta nyitva áll a muszlim prédikátorok előtt, ráadásul igen könnyen lehet automata fegyverekhez is jutni.

"Fél órán belül bárki katonai fegyverhez juthat 500 és 1000 euró közötti összegért" – állítja a brüsszeli Itinera Intézet főmunkatársa. Brüsszel emiatt jobban hasonlít egy nagyobb amerikai városra, mint az alapvetően fegyvermentes Európára. Rendőrségi eszközöket is könnyű beszerezni, ráadásul olyan vegyi anyagokat is lehet kapni, amilyenekből a Párizsban használt robbanószert állították elő" – tette hozzá.

A szélsőséges nézeteket Bassam Ayachi francia állampolgárságú imám honosította meg, miután az 1990-es években létrehozta a Belga Iszlám Központot. A hatóságok szerint a szervezet egyértelműen az al-Kaidához közel álló nézeteket terjeszt, és dzsihadista harcosokat is toborzott.

"Belgium szövetségi állam, és ez előnyt jelent a terroristáknak, Hollandiában ugyanis sokkal nehezebb eltűnni" – mondta Edwin Bakker, a holland Leideni Egyetem terrorizmuskutatója, aki szerint Brüsszel egyes területei olyanok, mintha nem is lennének a belga állam felügyelete alatt. (Nincsenek is - a szerk.)

Hiába látja a helyi lakosság, hogy történik valami, a rendőrséget nem vonják be. A professzor szerint a politikai elit is felelős a kialakult helyzetért, az elavult törvények ugyanis nem akadályozzák meg, hogy erőszakos témájú prédikációk hangozzanak el a mecsetekben, valamint hogy a fiatalok Szíriába utazzanak az Iszlám Állam toborzása után.

A kerületben a lakosság túlnyomó része észak-afrikai bevándorlók második és harmadik generációs leszármazottja. Óriási, 25 százalékos a munkanélküliségi ráta, és főleg a fiatalokat sújtja, közöttük ugyanis 37 százalék az állástalanok aránya. Mindkét adat jóval rosszabb Belgium más területeihez képest, ráadásul Brüsszel másik oldalán egy kozmopolita, virágzó város ad otthont az Európai Unió intézményeinek is.

A kerületben élő fiatalok közül néhányan már a húszas éveik elején elkövetnek kisebb-nagyobb bűncselekményeket, majd igen gyorsan radikalizálódnak. Később megjárják Szíriát is, és amikor visszatérnek, már nem félnek a haláltól. Volt olyan kutató, aki szerint jobban bánnak a fegyverekkel, mint a belga kommandósok.

Úgy tekintenek a harcra, mint egy valódi videojátékra.

A helyi hatóságok egyre inkább aggódnak a radikális iszlám megjelenése miatt, ám azt minden esetben hangsúlyozzák, hogy "ez csak a kisebbség a békés vallásgyakorlókhoz képest".

Belgium muszlim vezetője például rendszeresen világossá teszi, hogy elkötelezett a demokratikus értékek mellett, és elítéli a barbárságot.

George Dallemagne ellenzéki politikus szerint a problémák az 1970-es évekig vezethetők vissza, amikor Szaúd-Arábiától kértek segítséget. Akkor jelentek meg olyan prédikátorok, akik a fundamentalista tanításokat is magukkal hozták. A politikus úgy vélte, Belgium lett a terrorizmus központja Európában.

Brüsszel esete azonban nem egyedülálló Belgiumban. Egy másik jelentős városban, Antwerpenben működik például az egyik legnagyobb radikális szervezet, a Sharia4belgium (Saríát Belgiumnak!) nevű csoport, ez igen aktív a közösségi felületeken is. Vezetőit korábban elítélték, amiért harcosokat toboroztak Szíriába.

A molenbeeki kapcsolat viszont felfedezhető már 2004-es terrorcselekményeknél is. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni, 2015. januári támadás után kiderült, hogy az egyik elkövető szintén Molenbeekben szerezte be a fegyverét. Ez egy olyan hely ugyanis, ahol el lehet tűnni a rendőrség szeme elől.

A Szíriából visszatérő terroristák olyan hálózatot találnak ott, ami kiváló kiindulási pont egy terrorcselekmény elkövetéséhez.

A fegyvervásárlás semmilyen akadályba sem ütközik, ezért az Európai Unió belügyminisztereinek pénteki tanácskozásán azt szorgalmazza majd Franciaország, hogy foglalkozzanak a fegyverforgalmazás csökkentésével. Sokan úgy vélik, hogy a kereskedelmet nem lehet megállítani, Belgium ugyanis szövetségi államként képtelen erre, miután túl sok feladat oszlik meg a regionális és a nemzeti szint között.

"Brüsszel egy 1,2 milliós város, 6 rendőrkapitánysággal és 19 önkormányzattal. New York a 11 milliós lakosságával nagyságrendekkel nagyobb. És hány kapitánysága van? Egy!" – mutatott rá a belga belügyminiszter.

"Van egy kis gond Belgiumban: nem tudjuk, mennyi fegyver van az országban. Igazából fogalmunk sincs" – mondta Nils Duquet, a Flamand Békeintézet kutatója.

További problémát okoz, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida egymás versenytársaként megpróbálják felülmúlni egymást, és minél brutálisabb támadásokat akarnak véghez vinni.

(Origó nyomán)