Agglegényadó létezett a Horthy-korszakban, erre Budaházy Edda hívta fel a figyelmemet, és ahogy utánajártunk, kiderült: még merészebb, pikáns kormányzati tervek is voltak demográfiai célból, ezt pusztán érdekességképp írom, mert kevesen tudják - írja Fb-oldalán Novák Előd. Alább a bejegyzés folytatása.

A Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére 1926-ban Országos Társadalompolitikai Értekezletet hívtak össze, melynek népesedéspolitikai javaslatát a kormány elé terjesztették (1927-ben kormánynyilatkozat jelent meg, amely majdnem teljesen egyetértett ezekkel a javaslatokkal, de jogszabályokra, intézkedésekre csak évek múlva került sor). A javaslat többek közt az alábbiakat kívánta bevezetni:

► adózás a gyermekek száma szerint fordított progresszivitással,
► a 30 éven felüli agglegények, a gyermektelen és az egy-két gyermekes házaspárok megadóztatása,
► az örökösödési jog megváltoztatása oly módon, hogy a teljes vagyon csak három, vagy ennél több gyermek esetében öröklődjék, két gyermek a vagyon kétharmadát, egy pedig csak az egyharmadát örökölhesse.

„Agglegényadó” alatt a Horthy-korszakban nem külön adónemet értettek, hanem azt a tényt, hogy a személyi jövedelem adó adókulcsai közül a nőtlen férfiaké volt a legmagasabb (az egy gyermekes családokénál 10%-kal több, később még többel), míg a családi adókedvezmények következtében házassággal, gyerekek számával ez folyamatosan csökkent.

(A teljes bejegyzés itt olvasható; letölthető tanulmány: Heinz Ervin: Népesedéspolitikai intézkedések 1945 előtt)