A The New York Times beszámolója szerint ugyan Donald Trump kikérte főtanácsadói véleményét, gyakran csak azt hallotta meg, amit hallani akart. J. D. Vance alelnök volt a leghangosabb ellenzője az Irán elleni háborúnak, míg Jim Ratcliffe, a CIA igazgatója, Marco Rubio külügyminiszter és Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arra figyelmeztették Trumpot, hogy Netanjahu "túl sokat ígért" a bombázási kampánnyal elérhető eredményekről.

Vance kivételével azonban egyikük sem ment el odáig, hogy azt mondja az elnöknek: a háború "szörnyű ötlet". Az alelnök a hírek szerint kulcsszerepet játszott az Irán és az Egyesült Államok közötti tűzszünet kidolgozásában, miközben Trump azzal fenyegetőzött, hogy "letörli az iráni civilizációt a térképről".

Február 11-én az izraeliek titkos prezentációt tartottak Trumpnak és legközelebbi tanácsadóinak a Situation Roomban, ahol meggyőzték őt, hogy a világ egyik legellenségesebb régiójában háborút indítani jó ötlet. Ez a Times beszámolója szerint Jonathan Swan és Maggie Haberman hamarosan megjelenő, Regime Change: Inside the Imperial Presidency of Donald Trump című könyvén alapul.

− Jól hangzik − mondta állítólag Trump Netanjahunak a bemutató után, amit az izraeli vezető "zöld jelzésként" értékelt a közös amerikai–izraeli művelethez. Az akció azóta több mint 3500 ember halálát okozta, köztük 1600 civilét és 13 amerikai katonáét.

Egy február 12-ei, csak amerikaiaknak tartott megbeszélésen a hírszerzés négy részre bontotta Netanjahu tervét:

Míg az első két pontot megvalósíthatónak tartották, Ratcliffe a rendszerváltást mint célkitűzést "komolytalannak" nevezte.

− Más szóval, ez hülyeség − tette hozzá Rubio, míg Vance "erős szkepticizmusának" adott hangot. Caine tábornok még tovább ment.

− Uram, tapasztalatom szerint ez az izraeliek szokásos eljárásmódja. Túl sokat ígérnek, és a terveik nincsenek mindig alaposan kidolgozva. Tudják, hogy szükségük van ránk, ezért nyomulnak ennyire − idézte a Times Caine-t.

A következő napokban Caine megosztotta Trumppal azt a "riasztó katonai értékelést", miszerint az Irán elleni háború drasztikusan kimerítené az amerikai fegyverkészleteket, különösen a rakétaelhárítókat. Trump azonban elutasította a kockázatokat, feltételezve, hogy Irán megadja magát, mielőtt a helyzet eszkalálódna.

Két nappal a február 28-i bombázási parancs előtt Trump körbekérdezte csapatát. Vance ekkor figyelmeztette: a háború elárulhatja a választói bázisát, amely éppen azért szavazott rá, mert ellenezte a tengerentúli háborúkat.

Steven Cheung kommunikációs igazgató is tartott a PR-visszhangtól, de végül közölte: "bármilyen döntést is hoz Trump, az lesz a helyes."

Susie Wiles kabinetfőnök állítólag aggódott, hogy az Egyesült Államokat "beszippantja egy újabb közel-keleti háború", de úgy döntött, nem szólal fel az elnök előtt mások jelenlétében. David Warrington fehér házi jogtanácsos viszont, akit Trump személyes véleményéről kérdezett, tengerészgyalogos múltjára hivatkozva azt mondta: ha Izrael lépni akar, az Egyesült Államoknak is ezt kell tennie.

(Index nyomán)