Tehát Izrael itt van, jelen van Magyarországon. Ezt nem én állítom, hanem maga a zsidó állam. Ez ugyanis Izrael Állam budapesti Nagykövetségének hivatalos Facebook oldalának neve.
 Fotó: Fb. |
Azt gondolom, az országok közötti tisztelet legalapvetőbb jele kéne, hogy legyen, ilyen névvel nem illetünk nagykövetségeket. Ugyanis ez magát a szuverenitás elvét sérti. Természetesen a magyarok kormány ezt nem kérte, és nem is fogja kikérni magának, hiszen a Fidesz büszkén építi a „zsidó reneszánszot”.
Nézzük azért meg, mit üzen ez az egész a diplomácia nyelvén.
A diplomácia világa első pillantásra formalitásokkal telinek tűnik. Megszólítások, zászlók, rangsorok és szertartások rendszere. Valójában azonban ezek a részletek nem pusztán udvariassági szabályok, hanem az államok közötti viszonyok finom jelzései. A diplomáciai protokoll egyik alapelve éppen az, hogy a szabályoktól való eltérés többnyire jelzésértékű. Ebben a kontextusban érdemes megvizsgálni azt a jelenséget, amikor egy idegen állam nagykövetsége (jelen esetben Izrael budapesti képviselete) hivatalos kommunikációjában a „Izrael Magyarországon” elnevezést használja.
A nemzetközi jog és gyakorlat szerint egy nagykövetség nem „jelen van” egy másik államban a szó politikai értelmében, hanem képviseli saját államát a fogadó országban. A különbség elsőre persze csak nyelvi árnyalatnak tűnhet, valójában azonban szuverenitási kérdés.
A szuverenitás nemcsak jogi, hanem szimbolikus fogalom is. Az államok érzékenyek minden olyan jelzésre, amely akár csak áttételesen is azt sugallja, hogy más állam befolyást gyakorol a területükön.
A nemzetközi diplomáciai kommunikáció ezért különösen óvatos szokott lenni megnevezésekkel, zászlóhasználattal, s ha már itt tartunk, emlékszünk még a zászlók elrendezésére legutóbb, mikor Benjámín Netanjáhú Magyarországon járt? Íme:
 Fotó: TASR/AP |
Egyébként a történelem és akár a közelmúlt is számos példát kínál arra, hogy látszólag apró kommunikációs vagy protokolláris eltérések diplomáciai feszültséget váltottak ki, nézzünk csak párat.
1. „Taiwan” vs. „Chinese Taipei”
Számos ország és nemzetközi szervezet kerüli Tajvan hivatalos államként való megnevezését, és helyette a „Chinese Taipei” formulát használja. Egy-egy eltérő megnevezés (például „Taiwan Embassy”) komoly tiltakozást vált ki Kínából, mert azt a szuverenitás megkérdőjelezéseként értelmezi.
2. „State of Palestine” diplomáciai elismerése
Amikor egyes országok nagykövetségi szinten használják a „State of Palestine” megnevezést, Izrael ezt politikai állásfoglalásként értékeli, nem pusztán terminológiai kérdésként.
3. Orosz „kulturális központok” és „orosz házak”
Egyes országokban ezek elnevezése és működése vitákat váltott ki, mert nem egyszerű kulturális intézményként, hanem politikai befolyás eszközeként tekintettek rájuk.
4. Követségek státusza Jeruzsálemben
Az, hogy egy állam „Izraelben” vagy „Jeruzsálemben” jelöli meg nagykövetsége helyét, szintén politikai állásfoglalásként értelmezhető, és több esetben nemzetközi vitákhoz vezetett.
A fenti felsorolt négy példából kettő is Izraelhez kötődik, amely nagyon is jól ismeri ezeket a diplomáciai „finomhangolásokat”, így már csak ebből is biztosak lehetünk abban, itt nem ártatlan vagy félreérthető kommunikációról van szó. Ez ennél sokkal több, ez egy nyílt üzenet.
Azt pedig gondolom olvasóink számára nem kell különösképpen ecsetelnem, hogy a magyar kormánynak hány tette, milyen sok gesztusa volt már Izrael felé. Ezek mind, és például ez a követségi elnevezés is egyértelműsíti azt általunk már régóta tudott állapotot, Magyarország és Izrael Állam viszonya nem egyenrangú, előbbi alávetettje utóbbinak.
Lantos János – Kuruc.info
