Mielőtt megvizsgálnánk, mennyire igaz ez az állítás, vagy hogy az inkább a fajtestvérek szokásos diskurzusának archetipikus (őstípusos) kategóriájába tartozik-e („Hogy sikerül ennyire zseninek lenned?” – „Egy ilyen zseniális kérdést csak egy zseni tehet fel” – jellegű párbeszéd), néhány szót e jiddisképző jegyetem megjelenéséről a Wikipediában.

Annak mind a magyar, mind az angol változatában az egyetemről írt szócikkéből (holott abban szó van az egyetem történetéről) kiretusálták azt a tényt, hogy a Soros-egyetem 1991-es alapítása után csak néhány rövid évet működhetett prágai székhelyén, ugyanis azt a cseh kormány onnan kirúgta. Ez a zsidó narratívába nem fér bele, mert ők Csehországot „par excellence” polgári, demokratikus helynek tartják, amely messze fölötte az általuk undorral és megvetéssel kezelt magyaroknak.

Mondanunk sem kell, hogy a prágai zsidó egyetem hiánya semmiféle negatív hatással nem volt a cseh intellektuális életre. Sőt, attól még Gólem is nyugodtan zavartalanul hevert a prágai óvárosi temetőben. Már csak azért is, mert ez is olyan legenda, mint a többi jesiva hadova.

A klubrádiós beszélgetésből kiderült, a CEU alapításának fő célja az volt, hogy Magyarországnak – és a térség többi országának – megfelelően képzett vezetőket neveljenek, amelynek sikerét a két beszélgető (bocsánat, hogy elfelejtettem a magyarosított neveket – A.G.) vegyesnek nevezte.

Nem akarom terjedelmében húzni a kommentáromat, mert sietek hátrafelé nyilazni (ez a Soros-féle zsidóknak szóló megjegyzés), pontosabban futni (ez információ a Kuruc.info olvasóinak, akik nyilván egyetértenek azzal, hogy egy szőke, kékszemű nőnek atletizálni illik), csupán néhány nevet sorolok fel, mielőtt a CEU valódi értékét bemutatom, azaz igazi helyét a globális oktatás világában.

Tanárai közé tartozik Bokros Lajos, a „panamai végzettségű” európai parlamenti képviselő (ő volt a milliárdos adófizetői pénzen szanált Budapest Bank elnöke, mielőtt kezei közül megvette a General Electric amerikai vállalat 8 ezer forintért); a németül nem tudó Gerő András, a Habsburg Intézet igazgatója, Kis János, Sajó András és olyan társaik, akik életükben nem álltak 11 centiméterrel (gonosz, aki rosszra gondol) távolabb az SZDSZ-től.

A világon a három legismertebb egyetemi rangsorolásból elsőként pillantsunk a Times Higher Education World University Rankings első 200 egyetemére. Ebben nyoma sincs a CEU-nak. És más magyar egyetemnek sem.

Két olyan kínai rangsor is van, amely kétszáz egyetemnél többet rangsorol. Az egyik – ez a kevésbé ismert a kettő közül – a University-list.net URL-címen található meg. Ez hatszáz egyetemet értékel. E szerint a legjobb magyar egyetem, a budapesti Eötvös Lóránd, amely a 401-450-es kategóriába tartozik. (A rangsorolás itt már csak ötvenenként készül.) A második – a 451-500-as kategóriában – a Szeged Egyetem.

Az egyetemek globális rangsorolásában úttörő szerepet szerzett sanghaji Jiaotong University (Csiaotung Egyetem) rangsorolását 2009-től átvette a Shanghai Ranking Consultancy, amely a világ első hatszáz egyetemét állítja érdemi sorrendbe. Elsőként a 301-400-as csoportban bukkan fel magyar egyetem, a Szegedi Egyetem, amelyről jelzik, hogy azt Magyarországon az első, illetve második legjobb egyetemnek tekintik. Az ötszázból ez az egyetlen rangsorolt magyar egyetem. A sorrendet összeállító kínai egyetem tisztességére jellemző, hogy saját magát a 201-300-as csoportba helyezte.

E rangsorolással természetesen világszerte vitatkoznak, de ők jelentik a hivatkozási alapot és mindegyikük esetében az amerikai Harvard Egyetem az első, majd utána számos amerikai és brit egyetem következik, vagyis szó sincs kínai részrehajlásról.

Egy azonban tény: a most húsz éves fennállását ünneplő CEU-nak nyoma sincs e globális rangsorolásokban.

Ha a Soros-egyetemet holnap elnyelné a föld, az annyira hiányozna nekünk, mint a prágaiaknak a tőlük menesztett fajvédőtanoda.

(Kuruc.info)