A váratlan szerverleállás következtében a buzifelvonulásról való tudósításunk is elmaradt. Bizonyára mindenki értesült a főbb történésekről, ám Tomcaték akcióját mégsem hagyhatjuk csak úgy szó nélkül. A hazafiak fellépése sikeres volt, a tavalyi buziparádéhoz képest körülbelül tizedannyi köcsög merészkedett ki, és csak egy buzikamion volt. Köszönhető ez a Magyarok Nyilai hazafias szervezet Molotov-koktélos akcióinak is, és a többszörös létszámfölényben lévő ellentüntetőknek is.
Habár most is volt papnak öltözött repedtseggû, olyan transzparens is volt, miszerint Jézusnak is két apja volt - összességében sikerült megakadályozni, hogy Budapesten beteges paradicsommadárnak öltözött állatok paskolják egymás fenekét.
A legötletesebb Tomcaték akciója volt. Két bátor hazafi ugyanis beépült a buzik közé, és vízipuskával hûsítették a felvonulókat - ám ebbe meglepetésként kis ampullákból vajsavat tettek. A vajsav egy undorító, izzadtságszagú szerves sav, mely passzol a köcsögök imázsához. Helyszíni tudósítónk megerősítette: több mint száz méterről is érezte a buzik undorító szagát, akik a kezdeti locsoláskor még nem is gondolták, hogy napokig bûzölögni fognak...
Alább egy részlet Tomcat írásából a Bombagyárról:
A beszivárgók feladata látszólag egyszerû: két fiú, akik akár buzik is lehetnének, jó nagy vízipuskát lóbálva bemegy a buzik közé, és amikor a menet megindul, jól összelövöldözik mindet koncentrált bûzzel. Persze ez csak látszólag egyszerû! A nehézségek ellenére azonban az akció teljes sikerrel járt. Át is adom a szót az egyik "diverzánsnak," Borisznak, tudjátok első kézből, mi történt körülöttük onnantól, hogy dél körül elhagyták az Andrássy úti "bázist".
"Miután elhagytuk a lakást, gyalog indultunk a Deák tér felé, napszemüvegesen, a vízipisztolyok vízzel töltve, szaganyag ampullában, a zsebben. Kajáltunk, aztán a Liszt Ferenc téren várakoztunk, nagyjából 15 óráig. Ekkor jött a hír, hogy a buzik végre gyülekeznek. Mellékutcákon indultunk a Deák tér felé. Itt ért az első és utolsó igazoltatás, civil ruhás pékek állítottak meg minket és felírták az adatainkat. A szag már erősen szivárgott, de a rendőröknek szerencsére az erős mellékes csatornaszag miatt nem esett le, hogy belőlünk jön a bûz. A Deák térre már simán bejutottunk, a „szervező" feliratú emberek csak a táskánkba néztek bele. Bejutottunk a liberálisok közé, vegyültünk, beszélgettünk, náciztunk... és locsolgattuk az embereket a terv szerint. A meglepetés itt ért minket, ugyanis a toleránsnak mondott libelárisok óbégattak, hogy ezt nem kellene. Az egyik nő egyenesen ezt hozta össze: „az, hogy leleocsolsz, olyan, mintha megdobtál volna tojással." Ennyit a toleranciáról.
A buzifelvonulás csúszással, 15.30-kor kezdődött, Szetey Gábor beszédével, akit alig lehetett hallani a tér felett köröző két rendőrségi helikoptertől. Ezután még egy beszélő volt, majd a menet megindult. A szervezők már itt mondták, hogy ne használjuk a vízipuskát, mert „mindenkiben sok a feszültség", mi erre a tolerancia fontosságáról próbáltuk meggyőzni őket. Egy-két perc, és elértük az Andrássy utat. Ekkor vettük elő az ampullákat és töltöttük be az anyagot a tartályokba, majd mosolyogva az Új Generáció kamionja felé fordulva megkínáltuk a sikoltozó buzikat egy kis meglepetéssel. Nagyorgy a platóra felugorva, Ramboként osztotta őket, én meg oldalról szórtam az áldást rájuk. A bûz azonnal érezhető lehett. Gyorsan, a tömegen átvágva a következő kamion felé igyekeztünk, hogy azt is beszórjuk, miközben Nagyorgy fülön lövöldözte az Index újságíróit. Már majdnem elértük a második kamiont, amikor hátulról elkapott a rohamdroid, és a rendőrsoron kívülre terelt. Felszólított, hogy ott vonuljak tovább. Nagyorgy azonban elérte a kamiont, és be is terítette anyaggal, mielőtt őt is kivezették. Kis ideig együtt gyalogoltunk a sorral, majd Nagyorgy közölte, hogy ő nem hajlandó továbbmenni, és leült a földre, a tarkójára kulcsolt kézzel. Négy-öt rendőr állt meg körülötte, megpróbálták felemelni, de nem sikerült. Közben a fotósok is megtalálták, és fotózni kezdték. Erre én is megálltam tarkóra kulcsolt kézzel, és a kamerába mutattam a rendőr által tőlem elvett vízipisztolyt, hogy értsék, miért intézkednek. A rendőrök vezetője ekkor közölte, hogy csak akkor tud felelősséget vállalni a biztonságunkért, ha velük haladunk. Mi ekkor saját felelősségünkre kimásztunk a kerítésen, és a vízipisztolyokat újratöltve, kívülről osztottuk tovább a menetet. Azt még láttuk, hogy az Új Generáció nyitott kamionján leengedték a ponyvát. A marhák, a szag csak erősebb lett úgy...
A mellékutcákban már hazafiakkal találkoztunk. Többen megjegyezték, hogy büdösek vagyunk, de amikor elmeséltük a történteket, megértőek voltak, sőt gratuláltak. A Hősök terére vonultunk, ahol már ment a tojásozás, és ebben aktívan besegítettünk, mivel útközben gyáva hazafiak elhagytak több doboz tojást, amit mi felszedtünk, és kiosztottuk az emberek között. Ezután a szokásos kergetőzés-szorítás-vonulás következett. Utolsó jelentős eseményként az említhető, hogy az 56-osok terére érkező homárokat megdobáltuk a maradék tojással. A maradék bûzös vizet kiengedtük a rendőrökre, majd az újabb terelés kezdetekor angolosan távoztunk."
Kuruc.info - Rákay Fülöp
